Kérdezz-felelek!

Jády Mónika  2005.10.4. 16:35

Miért lesz valaki libabőrös? Miért pirulunk el, vagy miért izzadunk, ha valami csípőset eszünk?

Előfordul, hogy a testünk reakciói kellemetlenek számunkra, de mindennek megvan a maga oka. Zavarba jövünk, és hirtelen elvörösödik az arcunk. Ha a kréta csikorgását halljuk, a bőrünk azonnal egy megkopasztott lúdéhoz lesz hasonló. Néha úgy tűnik, hogy testünk a szellemmel mit sem törődve önálló életet él. „Mindez a biológia és az idegrendszer kérdése“ -- mondják a szakemberek (mint például dr. Jürgen Brater, a Németországban megjelent „Titokzatos testi folyamatok“ lexikonjának szerzője), és magyarázattal szolgálnak a legfurcsább jelenségekre is.

Miért korog a gyomor?
Egyszerű a válasz: mert mindig foglalkozni szeretne valamivel. A gyomor állandó mozgásban van, hogy a táplálékot a belek irányába szállítsa. Minél üresebb, annál erőteljesebbek lesznek a mozgások. A gyomor görcsösen próbálkozik felkutatni az utolsó morzsákat. Mivel a gyomorsavon és a levegőn kívül már semmi sincs benne, e két „összetevő“ keveredéséből adódik a tipikus hang. Itt nem segít más, csak az evés! Miért találjuk a magnószalagon a saját hangunkat elviselhetetlennek? Saját magunkat szinte kizárólag csak a koponyacsonton keresztül halljuk, vagyis nem a hallójáratok felől. A csontvezetésen keresztül viszont (mindenekelőtt a mély) hangok teljesen másképp hangzanak. Amit pedig nem ismerünk, az elsőre irritálónak tűnhet. Ha már hozzászoktunk az „új“ hangunkhoz, normálisnak fogjuk találni.

Mit jelent a „filmszakadás“?
A túl sok alkohol megzavarja az agyban levő neurotranszmitter „működését“, amelynek az a feladata, hogy az ingerületet az egyik idegsejtről a másikra átvigye. A túlzásba vitt italozás miatt az információk és ingerek nem rögzülnek a rövid távú memóriában. Vagyis: aki a kelleténél többet ivott, másnap nem tudja, pontosan mit tett vagy mesélt előző este.

Miért izzadunk, ha csípőset eszünk?
Ennek két oka is van. Először is: az agyunk nem tud különbséget tenni a „forró“ és a „csípős“ között, mivel mindkét inger ugyanazokat a területeket stimulálja az agyban. Nem csoda, hogy az angolok a kettőt egy szóval jelölik: „hot“. Másrészt: a csípős ízeknek köszönhetően kitágulnak az erek, a vérkeringés „felélénkül“, és növekszik a testhőmérséklet. Az izzadás során párolgás okozta hőcsökkenés megy végbe a bőrön, vagyis a verejtékezés a túlhevüléstől véd bennünket.

Miért nem a hasunkon fut végig a hideg, hanem a hátunkon?
Ha félünk vagy megijedtünk, azonnal megborzongunk. Azért a hátunkon érezzük a hideget, mert ott az idegeket több vegetatív rugalmas rost veszi körül, mint a hasunk tájékát. Ezek hozzák létre azokat a reakciókat, amelyeket akarattal nem tudunk befolyásolni. Ha félünk, a rostok automatikusan összehúzódnak, ezért kevesebb vér áramlik a bőrbe, és jön a hidegrázás.

Tulajdonképpen miért is pirulunk el
Ezért az „öntudat kapuja” felelős -- a köztiagy területén található thalamuszt nevezik így, amely mindent, amit látunk, hallunk, érzékelünk, lelki érzetekkel kapcsol össze. Ezenkívül kiváló az összeköttetése a szívverést és a vérnyomást szabályozó idegpályákkal. Ezért ha például kényelmetlenül érezzük magunkat, az erek kitágulnak, és kipirosodik a bőr. Ez ellen sajnos nem lehet semmit tenni. Igazi értelme az elpirulásnak nincs is. Hacsak az nem, hogy -- akárcsak a megváltozott mimika -- embertársainknak jelzi: jobb lenne most békén hagyni bennünket.

Miért rándulunk össze elalváskor?
Itt egy kis rendszerhiba áll a háttérben: a testnek az elszenderedés előtt idegek milliárdjait kell átállítania, valamint a légzést, az izmokat és az anyagcserét is át kell „programoznia”. Amikor a nagyagy gondolkodásért felelős területei már majdnem „álomba merültek”, de a mozgásért felelős motorikus rendszer még aktív, összerándulunk. Egyébként ugyanez történik éjszaka is, az egyik alvási fázisból a másikba való átmenet során. Ebben a pillanatban általában azt álmodjuk, hogy valahová leesünk.

Miért leszünk lúdbőrösek, ha a kréta csikorgását halljuk?
Egyeseknél a kréta, másoknál a porcelánhoz érő kés -- az éles hangoktól megborzongunk. A kutatók feltételezése szerint ez az evolúció egyik öröksége lehet. Végül is az állatok magas frekvenciájú tónusokkal figyelmeztetik egymást a veszélyre. Másrészt ilyen helyzetben feláll a szőrük, hogy félelmetesebbnek látszódjanak. A libabőrnél sincs szó másról: Ijedtség hatására az izom tölcsérszerűen összehúzódik minden szőrszál mellett, így azok felállnak. A hidegben is ugyanez történik, hisz a felborzolt szőrzet jobban melegít.

Hozzászólások

@

Küldés