Goosebumps (Libabőr)


Nagy Erika  2013.8.7. 3:28

Vannak kis dolgokból fakadó örömök, amelyeknek az értéke ettől semmit sem veszít a súlyából, és vannak nagy dolgokból eredőek...

Vannak kis örömök, és nagyok is. Vannak kis dolgokból fakadóak, amelyeknek az értéke ettől semmit sem veszít a súlyából, és vannak nagy dolgokból eredőek, amelyek vannak ugyan, de nem kell extázisba esni tőlük.

Az én örömöm kis öröm, de felbecsülhetetlen értékű. Semmi különlegesség, egyediség nincs benne. Sőt! Még az is lehet, hogy pironkodnom illene. De nem teszem, mert úgy vágytam rá! Jobban, mint egy kutya a velős csontra. Az eset hétfő éjjel történt. Na, ne tessék semmi rosszra gondolni! Lefekvéskor szélesre tártam a ház ablakait, annyira, amennyire csak lehetett. Álom nem jött a szememre, ami nem csoda, hiszen a forróság áthatolt a vastag falakon, sőt még a leeresztett redőnyökön keresztül is. Egyszer csak hallom, érzem, hogy lengedezni kezd a szellő. Egyre hevesebben, s ettől az örömöm is fokozódni kezdett. Az ablakba álltam, és felcsaptam eső-lesőnek, de az csak nem érkezett meg. Annyi baj legyen, lényeg, hogy pillanatok alatt vagy nyolc fokot lehűlt a levegő, vagy az is lehet, hogy csak úgy éreztem. Végre! Lehet aludni az éjszaka!

Néha úgy éreztem hogy a huzat letaszít az ágyról, éreztem, ahogy a bőröm felső rétegét nyaldossa a szél, de hagytam, érezni akartam, hogy végre lehűljön a testem, érezni akartam azt, ahogy áthatol a legmélyebb rétegig. Sőt, még azon túl is. Elaludtam. Hogy meddig tartott, nem tudom, de arra ébredtem, hogy megborzong a testem a hűvös áramlattól. Ha nyafogni szeretnék, akkor azt mondanám, hogy fáztam. De nem, nem akarok, sőt, soha ennyire még nem örültem a testemen pihenő libabőrnek. Gyönyörű volt a hepehupás bőrfelület, a megfeszült simaizmok hatalmasra duzzadtak, s olyan asszonyosan kikerekedtek, mint a kismamák többsége a szülés után. Simogattam őket, meg becézgettem, jól érezték magukat törődő kezem alatt. De betakarózni, azt egyáltalán nem akartam…

Az utóbbi hetek egyik legkellemesebb nyári élménye volt. Hogy ilyen kevéssel beérem? Igen, és büszkén vállalom. Az előttünk lévő nyári kánikulában még sok ilyet kívánok magamnak. Meg másoknak is.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Sör

Kovács Márta

Teljesen véletlenül tértem be aznap a falu hozzám távolabb levő részén az élelmiszerboltba.

2013.8.28.   


Miniszoknya

Nagy Erika

A klíma nélküli, tömött autóbuszban egy feltűnően csinos lány próbált megkapaszkodni, kisebb-nagyobb sikerrel.

2013.8.23.  1   


Nyári „idill”

Póda Erzsébet

Vannak cselekedetek, amelyekre nem ad magyarázatot a forróság sem.

2013.8.21.   


Hogyan pihen a nagyi?

Faar Ida

Csak hosszas rábeszélés után egyezett bele az utazásba.

2013.8.20.    16


Régi és mostani nyarak

Bányai Ilona

A nyár, az igazi nyár a lelkünkben mindig ugyanolyan marad.

2013.8.16.   


Nyári őrültségeink

Faar Ida

Néhány példa a sok őrültség közül, amit nyáron elkövethetünk...

2013.7.30.   

A rovat további cikkei

Baracklekvár-illatú nyár

Kovács Márta

Nyár van, nyár! Próbálok belőle minél többet elmenteni télire.

2013.7.23.    21


Hogyan éljük túl a hőséget?

Faar Ida

Ezekre a napokra vártunk: napsütés, hőség, strand, nyaralás, önfeledt pihenés, tartalmas órák családi-baráti körben.

2013.7.17.    16


Strandkalandorok

Faar Ida

Forróság, hullámzó tömeg, hangos kacagás, harc a talpalatnyi árnyékért, hűs hullámok...

2013.7.9.    23


Aktív vagy passzív?

Bányai Ilona

Van, aki a semmittevést, lustálkodást érzi pihentetőnek, más a világért sem lenne képes tétlenül heverészni.

2013.7.5.   


Utazni jó!

Faar Ida

„A világ egy könyv, és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el.” (Szent Ágoston)

2013.7.1.