Hogyan éljük túl a hőséget?

Faar Ida 2013.7.17. 3:30

Ezekre a napokra vártunk: napsütés, hőség, strand, nyaralás, önfeledt pihenés, tartalmas órák családi-baráti körben.

Persze azért arra nem gondoltunk, hogy a kánikula ki tud fogni a legellenállóbbnak tartott emberen is – főként, ha elővigyázatlan, és nem tart be bizonyos íratlan szabályokat. A napszúrás, a hőguta, a leégés, a megfázásos-gyomorrontásos és egyéb kellemesnek nem mondható megbetegedések lesben állnak most is, és leterítik óvatlan áldozataikat. Ha nem szeretné a négy fal fogságában betegen tölteni a legforróbb napokat, fogadja meg a következő tanácsokat – és „élje túl” egészségesen a hőséget.

Folyadékfogyasztás

Nem lehet elégszer hangsúlyozni a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék fogyasztásának fontosságát. Az emberi szervezet víztartalma a kor előrehaladtával egyre csökken. Az újszülött szervezete 72%, a felnőtté átlagosan 60%, míg az idős embereké csupán 50% vizet tartalmaz, amelynek legnagyobb mennyisége sejten belül, kisebb része sejten kívül található (vérplazma, nyirok, vizelet, nyál, emésztőnedvek, orrváladék, könny és izzadság). A folyadékfelvétel és folyadékleadás folyamatos egyensúlyban van, és szabályozza a vérnyomást, befolyásolja a vér összetételét, a sav-bázis egyensúlyt, részt vesz a tápanyagok, salakanyagok szállításában, részt vesz a szervezet hőszabályozásában. Soha ne induljunk el víz nélkül – nyáron napi 3 liter vízre van szükségünk, amit gyakran kortyolgatva fogyasszunk el, annak érdekében, hogy elkerüljük a kiszáradást! Ha már szomjúságot érzünk, az vészreakció, azaz szervezetünk már rálépett a dehidráltság felé vezető útra. Ügyeljünk arra is, hogy a gyerekek és az idősek is megfelelő mennyiségű, nem jéghideg, szénsavmentes vizet fogyasszanak, hiszen ők hajlamosabbak a kiszáradásra. Hihetetlen, de már 2%-os folyadékvesztés esetén is csökken a fizikai és a szellemi teljesítőképesség, megjelennek a kiszáradás első tünetei (a nyelv, száj kiszáradása, fejfájás, koncentrálóképesség csökkenése, szomjúság). Ihatunk jó minőségű csapvizet és szénsavmentes ásványvizet, gyümölcsökből és zöldségekből készült ivóleveket, cukor hozzáadása nélkül, minél magasabb rosttartalommal, gyümölcsteákat és gyógyteákat, tejet, tejitalokat.

Étkezés

Kerüljük a túl zsíros, túl fűszeres, túl energiadús, nehezen emészthető forró ételeket – válasszunk inkább frissítő jellegű könnyen emészthető finomságokat (gyümölcssaláták, zöldséglevesek hidegen, sovány húsok, halak stb.)! Mindezt nem lesz nehéz betartani, főként, ha sikerül már az első alkalommal túlterhelni emésztőrendszerünket az átgondolatlan étkezéssel, és egy alapos gyomorrontás lesz a jutalma felelőtlenségünknek. Emellett még ügyeljünk arra az el nem hanyagolható tényre is, hogy nagy melegben gyorsabban romlanak az ételek is – ezért figyelmesen nézzük meg hol és mit eszünk. Ha fagyizni akarunk, lehetőleg a gyümölcsízűeket válasszuk (citrom, málna, eper stb.). Fanyar, savanykás ízük kellemesen hűsítő hatású. Ne fogyasszunk olyan innivalót, amely sok cukrot, koffeint vagy alkoholt tartalmaz – ezek fokozzák a szomjúságérzetet, még több folyadékot vonnak el a szervezettől!

Öltözködés

Kerülni kell a műszálas anyagból vagy műbőrből készült ruhákat. Legjobb választás a kényelmes pamut vagy lenvászon, amelyek amellett, hogy kiváló nedvszívó képességgel rendelkeznek, még kellőképpen szellőznek is. Fontos, hogy kerüljük a sötét színű ruházat viselését – szinte issza magába a meleget. Védekezzünk a nap ellen széles karimájú kalappal, napszemüveggel!

Bőrvédelem

Nem érdemes a naptejjel spórolni – megfelelő minőségű és faktorszámú termékeket válasszunk, és ne legyünk restek használni is azokat! Ellenkező esetben a bőrünk maradandó károsodásokat szenvedhet. Védjük fejünket is a túlmelegedéstől – egy széles karimájú kalap amellett hogy öltöztet, még védelmet is nyújt.

Izzadás

A legrosszabb módszer, ha mindenféle izzadásgátló dezodorral megpróbáljuk elfojtani verejtékmirigyeink természetes védekező-funkcióját, ami a szervezet gyors túlhevülését eredményezi. Persze a kellemetlen testszagok ellen (amit az elszaporodó baktériumok okoznak) szükség lehet némi illatosításra, de ezt semmiképp sem izzadásgátló hatású szerekkel kivitelezzük.

Felfrissülés

Napközben nagyon kellemes frissítő hatású lehet, ha időközönként ásványvizes permettel szórjuk be arcunkat, vagy nedves törlőkendővel áttörölgetjük karjainkat, nyakunkat. Nagy melegben zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel akár többször is! Alkalmazzunk mentolos törlőkendőt testrészeink felfrissítésére.

Utazás

Ha hosszabb útra indulunk, mindig vigyünk (ha lehet, hűtőtáskában) megfelelő mennyiségű folyadékot. A nagy kánikula a járművezetők szervezetét is nagyon megterheli, a reflexek tompulnak, a sofőrök még türelmetlenebbek, indulatosabbak. A meglévő jó útviszonyok ellenére is mindenhol tartsuk be az adott útra megengedett legnagyobb haladási sebességet. Ha hosszabb utat kell megtennünk, érdemes két-háromóránként vagy szükség szerint pihenőt tervezni és tartani. Soha ne hagyjuk gyermekeinket zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban, még árnyékban sem! Akár pár perc alatt is 50-60 fokra tud felmelegedni az autó belseje, és a benne lévők hősokkot kapnak.

Mozgás

A legrekkenőbb hőségben tanácsos kerülni az intenzív mozgásformákat – a gyors kiszáradás és a keringés túlterhelésének veszélye miatt. Ha edzésben akarjuk tartani izmainkat lehetőleg a kora reggeli órákban, vagy este szánjunk rá időt. Csökkentsük a fizikai munkavégzést! Ne ilyenkor végezzünk a nagytakarítást, ablakmosást! Csak az esti órákban kezdjük el a befőzést, azt is állandó szellőztetés mellett!

Alvás

Sokaknak jelent gondot a nagy melegben elaludni. A pihentető, megfelelő ideig tartó alvás pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy másnap kellően éber és energikus legyen az ember. Ezért – bármennyire is nehéznek tűnik – biztosítani kell a nyugodt pihenéshez szükséges feltételeket: csend, nyugalom, megfelelően klimatizált hálószoba (figyelem: nem hideg!).