Ahol a madár jár…


Sábitz Katalin  2008.2.25. 8:41

Van egy csendes kis falu a Pilis ölében, ahová a rádióhullámok is csak kanyarogva érnek el, ahol tavasszal rózsaszínűek a fák, illetve ahol még vannak fák egyáltalán…

Ez az a hely, ahová a kedves hangú madárkák szívesen ellátogatnak, hogy telecsiviteljék a fülünket a közelgő ébredés dallamával. Ez az a hely, ahol életemnek egy fontos, új szakasza kezdődött. Ez az a hely, ahol már harmadik éve töltöm egyetemista hétköznapjaimat. Erről a helyről egyszerűen nem lehet nem mesélni.

A kollégiumból – ahol lakom – az egyetemre egy dombon át vezető erdei ösvényen jutunk el, amely minden évszakban más arcát mutatja. A legizgalmasabb télen, amikor igazi jégkorszak köszönt ránk. Ilyenkor az egész domb mesebeli üvegheggyé változik. De legalább igazi a tél! Amikor hazafelé megyek a nagyvárosba, ott már csak tocsogunk a tél emlékében, mikor Piliscsabát még mindig fehér szakállas lankák veszik körül.

Sok diák azt kifogásolja, hogy itt nincs élet, soha nem történik semmi, ezért inkább Budapesten keresnek szállást. Engem meg pont ez a nyugalom fogott meg. És nem igaz, hogy itt semmi izgalmas nem történik.

A múltkor például hajnalban villódzó fényekre és furcsa zajra riadtunk – vagyis az igazat megvallva én jól aludtam, nekem a többiek újságolták reggel. Mint kiderült, áramszünet volt. Borongós időre virradt aznap, jól jött volna a villany a tanuláshoz. Az ablakhoz kucorodtunk hát. Déltájban viszont már aggódtunk. Féltünk, hogy délután háromtól nem fogunk tudni olvasni, mert besötétedik. A délutáni szieszta egyébként nagyon csábító, ellenben vizsgaidőszakban nagy luxus. Másrészt egyre inkább kezdtünk megéhezni.

Már a vizsgaidőszak végét tapostuk, és feléltünk szinte minden élelmiszertartalékot. Hiába a huszonegyedik század, az emberiség maga gyártotta csapdájába estünk. Mert még teát sem tudtunk főzni több mint fél napig, hiszen sem az elektromos tűzhely, sem a mikró, sem a vízforraló nem működik áram nélkül. Azt már nem is mesélem, hogy az aznapi menü félkész pizza volt, ami természetesen le volt fagyasztva...
Vicces, hogy épp a kommunikációs elméletet tanultam, ami szerint a technikai-technológiai vívmányok alapjaiban határozzák és változtatják meg az emberiség történetét.

Nem igaz, hogy itt nem zajlik az élet: egyszerűen csak más mércével kell nézni. Itt az ember megtanulja megbecsülni a kicsit is, ami valójában semmivel sem kisebb, sőt! Melyik fővárosi diák lát például tanóra közben békésen legelésző őzikét? Csak, mert én már láttam.
Hihetetlenül közel lehetünk a természethez, és ezt nem cserélném el egyetlen könnyebben megközelíthető, a szülővárosomhoz közelebb eső helyre és iskolára sem.

Azt hiszem, mindenkinek az életében vannak olyan kanyarok, melyek látszólag messzire vezetnek, valójában mégis a célhoz közelítenek. Ilyen út az életemben Piliscsaba, ahol kirándulni, tanulni és megpihenni egyaránt kellemes. A madarak a tanúim erre.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Üresség

Póda Erzsébet

A minap az aktuális kérdést feszegették ismét – mi mást, mint a „járványhoz” kapcsolódó oltás/nemoltás témáját

2021.11.18.   


Mese vagy valóság

Póda Erzsébet

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.

2021.11.10.   


Menedék

Póda Erzsébet

Talán még sose volt annyira bizonytalan a jövő, mint a mai időkben. Hiába bújunk a hamisan biztonságosnak vélt maszk mögé, és hiába oltatjuk be magunkat...

2021.11.2.   


Különös jövő

Nagy Csivre Katalin

A világ számomra kezd teljesen felismerhetetlenné válni, illetve lehet, hogy eddig vak voltam. Vadonatúj mintákra épülő új korszak kezdődik.

2021.11.2.   


Esküszegés

Nagy Csivre Katalin

Krisztus előtt kb. 400-ban hangzott el Hippokratész kijelentése: „A beteg java a legfőbb törvény! (Salus aegroti, suprema lex esto!)

2021.10.28.   


Látszatvilág

Póda Erzsébet

Az emberiség apró kis tagjai – akik hatalmas és erős tömeget alkotnak, de nem irányítanak – évezredek óta ugyanazokkal a gondokkal küszködnek.

2021.8.22.   


Hátsó szándék

Fodor Tekla

Mutogatós bácsik helyett anyámasszony katonái?

2021.8.6.  1   


Ne gyere közel!

Nagy Csivre Katalin

A híradások tele vannak azzal a témával, amiről én most NEM kívánok írni.

2021.5.11.  1   


A bűvös szív

Dráfi Emese

Láttam, ahogy hirtelen megáll, és visszanéz a nagy piros szívre, majd odalép, és belebámul a rácson keresztül a rengeteg színes kupakba.

2021.4.19.   


Szeretet-teszt

Dráfi Emese

„Bárhogy is legyen, a szeretet mindent legyőz.”

2021.1.26.   


Karácsonyi adok-kapok

Kovács Márta

Ilyenkor, a karácsonyi ünnepek előtt, szép számmal elszaporodik az üzenetek, levelek száma, melyekben a segítségünket kérik.

2020.12.17.    17


Válás?

Póda Erzsébet

Mintha megöregedett volna az utóbbi időben.

2020.11.6.  1    5