Elszaladt a nyár
Gyülekeznek a fecskék a villanydrótokon. Reggel vettem észre, mikor a boltból igyekeztem hazafelé.
Felborzolják tollaikat, meg- megrázzák magukat, verdesik szárnyaikat. Készülődnek a nagy útra, hogy átvészeljék a telet, s tavasszal újra visszatérnek hozzánk, mondom magamban, mint még alapiskolás koromban az órákon, ha a tavaszról, őszről tanultunk. Lassan szárnyra kelnek a fecskék, elviszik a szeplőimet és a nyarat is.
Gyorsan eltelt ez a két hónap, szinte elillant, mint a pára a téli levegőben. Ugyanakkor néhány pillanat olyan lassan tűnt tova, szinte, mintha meg akart volna állni az idő. Ha belegondolok, tartalmas nyaram volt. Tanulságos, szívszorító, egyszerre szomorú és vidám.
Lélekben mindenki készülődik ilyenkor. Jön majd valami új, jön az aranysárga levelű ősz. Jön az iskola, a munka, nekem az érettségi, a szalagavató, a ballagás. Ami azt illeti, nem várom, ugyanakkor mégis. Várom, mert szeretném, ha túl lennék rajta, ha tudnám, hogy mi lesz a vége, de jó lenne, ha elodázhatnám. Kicsit olyan ez, mint a karácsony. Az ember várja, izgul, ünneplőbe öltözteti a szívét, aztán meg eljön a nagy nap, s elmúlik. Az elmúlás pedig néha fáj. De ilyen az élet, megy tovább. Jövő ilyenkor én fogom biztatni az izguló végzősöket, mögöttem lesz egy újabb nyár...
Szép nyár volt. Hiányozni fog a zöld fa, ami alatt annyit ücsörögtem csendesen, mélázva, melynek ágai arcom előtt lengedeztek. Hiányozni fog a vakító kék nyári ég, a záporok, a reggel orromba csapó finom nedves föld szaga. Sétálok. A fákon sárgulnak, pirulnak a levelek, de még derekasan tartják magukat. Érzem, ahogy elillan az idő. Gyönyörűen szemlélteti ezt a természet minden mozzanata.
Kár, hogy elmúltál csodás nyár...!
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Tücsök versus kabóca
A lágyan ciripelő tücskök megszépítették a nyári estéket, romantikussá tették az itteni éjszakákat.
2026.8.13.
Mai mese
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, ahol hosszú ideig minden héten nagy vásárt tartottak a főtéren.
2026.7.28.
Legyen más!
Nyári kánikula, forró levegő, szivárványünnep, másság, azonosság, szabadság és társai.
2026.6.28.
Kik a kisebb Istenek? 1.
A 21. század emberének jogai és kötelességei radikálisan megváltoztak. Viselkedése, gondolkodása, életmódja és szokásai is. A dolgokhoz, elődeihez és egymáshoz való viszonyáról nem is beszélve...
2026.6.24.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2026.5.9. 2
Levél az Édesanyának
Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.
2026.5.2. 2 3
Mi közöm hozzá?
Emlékszem milyen izgatott voltam, amikor ellátogatott hozzánk Bohus Marika néni. Az alsótagozatos osztályfőnököm volt, és rendszerint szülői látogatásra jött, amit én gyerekként mindig kitüntetésnek éreztem.
2026.2.15.
Legyen még jobb!
Egyre ritkábban történik meg, hogy lélekemelő gondolatokat oszt meg valaki, gondolatokat, amelyek átsegítenek a hétköznapok nehézségein, vagy egyszerűen csak biztatóbbá válik általuk életünk folyamata.
2026.1.1.
Ékszerünk: a magyar nyelv
Már a legelső szívdobbanásunk az anyanyelvünk ritmusára történik. Születésünknél fogva bennünk él ez a lüktetés, amit nyelvünk különleges dallamossága okoz. November 13-án van a magyar nyelv napja.
2025.11.13.
Amit az őszben szeretni lehet
Ősz lett. Szőlőillatos, levélhullatós, kabátba-sálba burkolózós, nyirkos reggeles, hosszú estés ősz.
2025.10.19. 12