Értelem vagy érzelem?

Dráfi Emese 2010.3.15. 6:27

Az ember élete tele van utakkal, vívódásokkal.

Merre tovább? Jó az irány? Melyiket válasszam? Helyesen döntök? Az eszemre vagy az érzelmeimre hallgassak? Hol vannak a belső megérzések? Az intuíciók? A hatodik érzék?

Annyiszor, de annyiszor áll válaszút előtt az ember fia és lánya. Szinte elveszik az élet labirintusában. Segítség! – kiált fel. – Segítség! Miért nem jön már valaki, aki kirángat ebből? Aki meg tudja mondani. Aki meg tudja mutatni. Akire lehet hallgatni.

Segítség! Hát senki nem hallja?!

Mindenki hallja, de nem szól. Nem szólhat, mert az ember lányának és fiának magának kell döntenie. Ők tudják, két úton egyszerre járni nem lehet. Ezért csöndben vannak, és kívülről figyelik az eseményeket. Vajon hogyan dönt? Mert döntenie kell: érzelem vagy értelem. Most a kettő az egyben nem érvényesülhet. Sajnos a két út nagyon ritkán jár együtt, egybefonódva. Ez most nem az a helyzet. Érzelem vagy értelem?

Amíg a többiek figyelnek, nekik is eszükbe jut saját gyötrődésük, saját útjaik, saját választásaik. Tudják mennyire nehéz. Drukkolnak, mást nem tehetnek. Veled vagyunk, együtt érzünk veled, mondják, de egyedül kell döntened. Ők már tudják, hogy az az út, amelyiket ők választották, jó választás volt-e.

Az ember lánya és fia belegörnyed, tusakodik, még egy röpke pillanat erejéig visszapillant oda, ahová a szíve húzza, Csak még egy kicsit állítsuk meg az időt! Csak még egy kicsit!

Tétovázik. Aztán hirtelen valami megmozdul benne. Itt az idő! Felegyenesedik, és az értelem útjára lép. Most az értelem győzött…