Kinek áll a világ?


Puha Andrea  2007.8.31. 11:46

Vajon mi az, ami az ember számára a legfontosabb? Mi az, ami nélkül nem élhet?

Persze, kapásból lehet válaszolni: étel, munka, lakás... De mégis, legfentebb a ranglétrán mi áll? A pénz. Pedig szerintem vannak olyan dolgok is, melyek fontosabbak. Például a szeretet.

Az utcán sétálva látom, hogy az emberek úgy mennek el az élet szép dolgai mellett, hogy észre sem veszik azokat. Én megállok egy virág mellett, elgyönyörködöm benne, és meglepődöm, milyen egyszerű és tökéletes. Szép, ahogy kisarjad, nő, levelet és szirmot bont, majd ahogy lejárt az ideje, összeaszik és elhervad. Vagy megállok, és élvezem a nap meleg sugarait, a hűsítő szellőt. Ha valaki néz, rámosolygok. Ilyenkor zavarba jönnek, és bátortalan mosolyra húzódik a szájuk. Vagy tovább mennek marcona arccal.(Hogyisne, hiszen ismeretlen, idegen vagyok!)

Egyszer a barátnőmmel vásároltam egy üzletben, és a kasszánál, mint mindig, rámosolyogtam a nénire. Az eddig komoly, munkától morcos arc felderült, s visszamosolygott rám. Barátnőm megkérdezte, hogy ismerem-e? Nem én! Csak rámosolyogtam. Hát hol van az megírva, hogy csak az ismerőseinkre lehet mosolyogni?

Hogy minek az?
Mert érdemes ilyenekre figyelni. Ha buszon utazunk, átadhatjuk a helyet az idősebbeknek. (Bár néha zavaró, mikor visszakoznak: ,,Üljél csak vissza...” Aztán mégis leülnek.) Egy pillantással éreztethetjük a másikkal, hogy: ,Igen, rossz napod van, látom, de azért itt van tőlem egy kis huncut mosoly. Máris kisimulnak a ráncok, és szebbé tehetjük egy ember arcát.

Szeretem azokat az embereket, akik tudnak szeretni és kedvesek lenni. Talán nem vagyok ezzel egyedül…

Idén nyáron Székelyudvarhelyen járva éppen ebédeltünk, amolyan vándor-módra. Pástétom, bicska, kenyér. Odajött egy bácsi, ételt kért. Megkínáltuk, még csokit is adtunk neki. Elmesélte, hogy munkát ajánlottak neki, ideutazott, de csúnyán átverték, pénz nélkül maradt, nem tud hazamenni. Beszélgetés közben odajött egy utastársunk, kezében hatalmas doboz, tele pattogatott kukoricával. Megkínált engem, a társaimat, a bácsira ránézett, majd odébbállt.

Kicsit szíven ütött a dolog. Mibe került volna neki az a kevéske kukorica?

A másik, amin megrökönyödtem, az volt, mikor a bácsink, akinek ugye nincs pénze, előhúzott a zsebéből egy doboz cigarettát, s rágyújtott. Hogy is van ez? Nem tud hazamenni, éhes, nem tud ennivalót venni magának, de cigarettát, azt igen?

Tulajdonképpen mennyi igazság volt a szavaiban?

Hiába jó, ha az ember jószívű, kell a józan ész is. Mert a jó embert letiporják, kihasználják. Ahogy Eperjes Károlytól hallottam, ő pedig atyai tanácsként kapta: ,,Fiam, előre ne állj, mert pofon vágnak, hátul meg seggbe rúgnak.”

Vagyis maradj meg középen! Legyen szíved, de eszed is! Mert ma az alantasoknak, és a pénzeseknek áll a világ. Sajnálatos dolog, de így van. Habár egy tanácsot elhintenék itt, s ki mennyire fogadja meg, rá bízom. Egy vita során hangzottak el az alábbi szavak:
-- Sok pénzt akarok keresni, mert a pénzért mindent megkapni. A pénz hatalom.
-- Igen. De ha halálos beteg vagy, cseszheted a pénzedet!


Durva megállapítás, de igaz!

Foto: Mihály Krisztián



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.   


Ünneplés

Póda Erzsébet

Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.

2022.12.11.    6