Lehet-e élni nélkülünk?
A nő sokszor csak megbújik otthon a háttérben, máskor ő a családfenntartó.
Tegyék a kezüket a szívükre a férfiak: melyikük nem vágyik arra, hogy hazaérve egy csodálatos, gondoskodó, szerető barátnő, vagy feleség várja?
A nő sokszor csak megbújik otthon a háttérben, máskor ő a családfenntartó. Sokan azt hiszik, a háziasszonyoknak alig kell csinálniuk valamit, és csak lógatják a lábukat a tévé előtt ücsörögve. Pedig ez nem így van! A háziasszonyok nem lazsálhatnak, ahogy azok a nők és férfiak sem, akik fizető
munkahelyen dolgoznak. Éjt nappallá téve teszik a dolgukat: bevásárolnak, ügyeket intéznek, főznek, mosnak, takarítanak, gyereket nevelnek. Sőt, van, hogy a kerti munkát is ők végzik. Megetetik az állatállományt, és még sorolhatnánk. Mindezt igyekeznek „megadott idő alatt” teljesíteni.
A nők számára sem egy leányálom, ha nem tudnak elhelyezkedni, hanem csak a házimunkával kell foglalkozniuk. De egy idő után kialakítanak egy napi rutint és teszik, amit kell. Néha azonban még nagyobb terhet vesznek a vállukra. Munkát vállalnak, és így több műszakban dolgoznak. Egyszerre igyekeznek megfelelni otthon és a munkahelyükön is.
Persze van, hogy a férfi átvállalja a háziasszony szerepét. Érdekes módon ekkor becsülik csak meg igazán a családon belüli munkát, hiszen ez a közfelfogás szerint nem az ő feladatkörük. De, ha a nők dolgoznak, nekik sem csak otthon kell szembenézniük a nehézségekkel, hanem a munkahelyükön is. Folyton harcolniuk és küzdeniük kell azért is, hogy ne vegyék őket semmibe. A férfiak azt hiszik, a nők gyengék és naivak, képtelenek lennének vezető szerepben elhelyezkedni. Pedig a nők gyakran sokkal jobb irányítók, mint a férfiak.
Sajnos sokszor kerülünk kiszolgáltatott és megalázó helyzetbe. De ha igazán határozottak és kitartóak vagyunk, képesek leszünk bebizonyítani, hogy mi is vagyunk olyan jók, mint a férfiak. Nekünk is van akaraterőnk, sőt sokrétű képességeink is!
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Önfeladás
Sokféle nézet létezik azzal kapcsolatban, milyen fejlődési fokon áll jelenleg az ember. Az egyik, hogy sosem látott lehetőségekkel rendelkezik, a másik, hogy az agyunk éppen leépülőben van.
2026.11.16.
Ékszerünk: a magyar nyelv
Már a legelső szívdobbanásunk az anyanyelvünk ritmusára történik. Születésünknél fogva bennünk él ez a lüktetés, amit nyelvünk különleges dallamossága okoz. November 13-án van a magyar nyelv napja.
2026.11.13.
Energiavámpírok
Korunk vámpírjai mindenhol ott vannak: nem a vérünket szívják, hanem az energiánkat.
2026.10.7. 14
Haragudj!
Mára odáig jutottunk, hogy a kisgyerektől kezdve az aggastyánig minden korosztálynak megvan a maga megmondóembere, akinek a videói, „tanácsai” alapján éli a (sajátjának hitt) életét.
2026.8.24.
Tücsök versus kabóca
A lágyan ciripelő tücskök megszépítették a nyári estéket, romantikussá tették az itteni éjszakákat.
2026.8.13.
Mai mese
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, ahol hosszú ideig minden héten nagy vásárt tartottak a főtéren.
2026.7.28.
Legyen más!
Nyári kánikula, forró levegő, szivárványünnep, másság, azonosság, szabadság és társai.
2026.6.28.
Kik a kisebb Istenek? 1.
A 21. század emberének jogai és kötelességei radikálisan megváltoztak. Viselkedése, gondolkodása, életmódja és szokásai is. A dolgokhoz, elődeihez és egymáshoz való viszonyáról nem is beszélve...
2026.6.24.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2026.5.9. 2
Levél az Édesanyának
Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.
2026.5.2. 2 3
Mi közöm hozzá?
Emlékszem milyen izgatott voltam, amikor ellátogatott hozzánk Bohus Marika néni. Az alsótagozatos osztályfőnököm volt, és rendszerint szülői látogatásra jött, amit én gyerekként mindig kitüntetésnek éreztem.
2026.2.15.
