Moziünnep

Póda Erzsébet  2010.9.22. 8:20

Mögöttem ül, társaival együtt, de neki van a legnagyobb hangja. És a legordenárébb szövege is.

Talán tizenkét éves. Legfeljebb tizennégy. Néha hátrakiabál valamelyik társának, és egyfolytában hangosan beszél, hogy az egész moziterem ráfigyeljen. Pedig nem akarom hallani, mit beszél, és szerintem más se kíváncsi rá.

A filmet szeretném nézni, de nem tudok odafigyelni. A filmet, amely inkább szól az ő korosztályához, mint az enyémhez. És tényleg jó a film, dinamikus, érdekes, megfogadandó gondolatokat próbál közvetíteni a fiataloknak, főleg neki, az ő korosztályának. De ő csak beszél, röhög, idétlenkedik. Társai mérsékeltebben reagálnak. Egy idő után hátrafordulok, s megkérem, maradjanak csöndben, szeretnénk a filmet nézni. A mellette ülő fiú rám mered, azon gondolkodva, mivel vágjon vissza. Aztán úgy dönt, inkább bocsánatot kér, ugyancsak szemtelen hangnemben. Utána csendben marad. A tizenkét – legfeljebb is tizennégy – éves lány azonban nem. Uszítja a fiút, hogy rugdossa a székemet. Hangosan böfög, utána természetesen hangosan felröhög. Néha elröpül a fülem mellett egy-egy szem pattogatott kukorica is. Megint hátrafordulok, és próbálok fenyegetőzni, hogy behívom a teremőrt. (De teremőrnek persze nyoma sincs!)

A lány halkabbra fogja a szót. Már nem rugdossák a székemet, hanem a filmet kommentálják. Hogy az öreg és a gyerek főhős pedofil kapcsolatban vannak egymással. Szókincsük legmélyebb rétegéből válogatott szavakkal, pornófilmbe illő kifejezésekkel fordítják le az egyes jeleneteket. Természetesen jó hangosan, hogy mindenki hallja. Már nem bírok a filmre figyelni, pedig nagyon érdekelne! Gondolataim egyre a lány körül forognak. Hogy miért teszi? Hogy honnan tud ilyen perverz dolgokat? Hogy vannak-e szülei? Milyen iskolába járhat? Kik a barátai? Nincs, aki megvédje ezt a kislányt??? Aztán feladom. A filmből már nem látok semmit. Könny szökik a szemembe. Dühömben, amiért nem tudtam, még csak félig nyugodtan sem végignézni. Dühömben, amiért újra és újra elém kerül az emberi butaság mérhetetlensége. Dühömben, amiért egyre azt látom, a mai gyerekek mennyire vadak, mennyire neveletlenek, mennyire elhanyagoltak.

A filmnek vége. Annyit láttam belőle, amennyit a trailerből. A moziból kijövet elmegyek a mögöttünk ülő társaság mellett. A lány áll a középpontban, továbbra is feltűnősködik és butáskodik. Jól öltözött kis tinédzser. Értelmi képességei és érzelmi állapota leolvasható az arcáról. Most már megértem, miért viselkedik így. Valószínűleg olyan dolgokat élt át, amelyeket még az ellenségeinknek sem kívánunk…

Moziünnep. Teltházas a termek. Csak éppen filmet nézni nem lehet. De itt van nekünk a való világ…!

Hozzászólások

@

Küldés