Ilona

Huszár Katalin  2013.5.3. 3:58

Csupa I, csupa L, csupa O, csupa N, csupa A. Ilona. Harmos Ilona. Kosztolányi Dezső múzsája, társa és felesége.

Vajon ki volt ez a dallamos nevű nő, aki rabul ejtette neves nyugatos költőnk szívét és lelkét?
Vajon ki volt ez a nő, aki nélkül nem teljesülhetett volna ki Kosztolányi költői-írói pályája?
Vajon ki volt ez a nő, akinek jelenléte szükséges volt férje életében, hiszen nélküle alkotni sem tudott?

Harmos (Schlesinger) Ilona egy sokgyermekes zsidó család nyolcadik gyermekeként látta meg napvilágot 1885-ben Budapesten. Élete alakulásában és személyisége fejlődésében nagy szerepet játszott, hogy a család a nyarakat minden évben a gödöllői birtokukon töltötte. Az akkor több fürdővel és pezsgő társasági élettel büszkélkedő város sok pesti polgár kedvelt nyaralóhelye volt, ahol a városiak hódoltak a vidéki életformának. Ilona testvéreivel együtt élvezte ezt az életet: a kiskertben virágok nyíltak, az eresz alatt fecskék fészkeltek, a verandát befutotta a vadszőlő, s a hosszú asztal mellett elfért az egész család.

Ilona 15 éves volt, mikor meghalt édesapja, ezért el kellett adniuk gödöllői nyaralójukat. Azonban nem tudtak búcsút inteni a gödöllői nyaraknak, nem tudtak meglenni a gödöllői ház nélkül, így ezután nyaranta kibérelték ugyanazt a házat.

A viszonylag jómódú család az édesapa halála után elszegényedett, ezért Ilonát édesanyja kivette a gimnáziumból, és varrni taníttatta. Ám Ilona nem mondott le álmáról, hogy színésznő lehessen, s beiratkozott a Színművészeti Akadémiára. Ez meghozta számára a sikert, a hírnevet: elismert színésznő lett. Mindaddig hivatásának élt, míg 1913-ban feleségül ment Kosztolányihoz.

1910-es megismerkedésük anekdotája szerint Kosztolányi egy ismerőse azt hitte, hogy Dezső és Ilona testvérek, akik egy színházi bemutatón egymás mellett ültek és a megtévesztésig hasonlítottak egymásra, bár ők ketten ekkor még nem is ismerték egymást. Maguk is rácsodálkoztak a hasonlóságra, beszédbe elegyedtek, az előadás után pedig Kosztolányi hazakísérte Ilonát. Az első találkozásuk és házasságkötésük közti három évben többször szakítottak, majd kibékültek. Mindez megváltozott házasságuk alatt, hiszen egymástól elválaszthatatlanok lettek. Kosztolányi folyamatosan igényelte az együttlétet, Ilona hatással volt férje írói munkásságára. Többek között Kosztolányi leghíresebb regénye, az Édes Anna az ő ötlete nyomán született meg.

Ugyanakkor Ilona számára is nélkülözhetetlenné vált férje. Az ő hatására vette fel a keresztény hitet, az ő kedvéért mondott le a színészi pályáról, és neki szülte meg gyermeküket, Ádámot. Nyilván férje hatására kezdett el írni, eleinte riportokat és novellákat Görög Ilona álnéven. Legismertebb alkotásai a Kosztolányiról és Karinthy Frigyesről szóló életrajzok. 1948-ban jelent meg Tüzes cipőben címmel naplója, amely Budapest ostromát mutatja be, amikor fiával bujkáltak zsidó származásuk miatt. Burokban születtem című önéletrajzának köszönhetően nemcsak Ilona, hanem a kor híres íróinak és azok feleségeinek életébe, kapcsolataiba is bepillanthatunk.

Ilona odaadóan ápolta férjét, amikor az már halálos betegségével küzdött, műtéteken esett át, és szanatóriumról szanatóriumra járt. Kosztolányi ekkor, ötvenéves korában, egy esztendővel a halála előtt ismerkedett meg és szeretett bele egy fiatal férjes asszonyba, Radákovich Máriába. Ilona minderről tudott, s legnagyobb vágya az volt, hogy ezt a románcot szétbombázza. Kosztolányi maga sem tudta, mit akar. Egyik nap válni akart, a másik pillanatban pedig azt hangoztatta: nem tud felesége nélkül élni. Ennek a szerelmi kavalkádnak Kosztolányi halála vetett véget.

Harmos Ilona 31 évvel élte túl férjét, 1967-ben hunyt el.

Hozzászólások

@

Küldés