A tanulásról – nemcsak félévkor

Kovács Márta  2013.1.28. 5:00

Amíg kisebb a gyerekünk, kevesebb a követelmény, és játékosabb formában történik a számonkérés is.

Itt az iskolai beiratkozás ideje. Folyik a harc a gyerekekért, de mi, akik már rendelkezünk némi iskolás tapasztalattal, mással vagyunk elfoglalva.

Számunkra megint eltelt fél év és eljött az ideje némi értékelésnek, felmérésnek, vajon hova jutottunk szeptember óta? Ilyenkor az iskolában egymást érik a felmérők, dolgozatok, hogy az ember gyereke alig bír rá felkészülni. Tisztelet a kivételnek, vagyis annak, aki óráról órára mindig készült, nem hagyott ki egyetlen tananyagot sem, megértett mindent és vissza is tudja azt adni. Igaz, ennek a féléves bizonyítványnak már nincs akkora jelentősége, mint pár évvel ezelőtt, de akkor is egy mérföldkövet jelent az adott évfolyamban. Jó alkalom arra, hogy szemügyre vegyük, miben van a csemeténknek szüksége segítségre. Melyik az a tantárgy, amiben gyengébben teljesít, ami valamiért több gondot okoz, és nem utolsó sorban, miért okoz gondot? Sorra lehet venni a lehetséges okokat, bizony sok lehet belőlük.

Sok gyerkőc van, aki csak humán, vagy csak reál beállítottságú. Amíg a nyelvekkel nincs gondja, bizony a matematika rémálmokat okozhat. Érdemes megismernünk az egyes tantárgyak tanítóit is. Gyakran van rá példa, hogy az adott pedagógus valamiért nem nyerte el a kisdiák tetszését, szimpátiáját, és ezért nem szívesen készül arra az órára. Közös beszélgetéssel, a tanító megismerésével többnyire orvosolható ez a probléma. Sok diáknak nem mindegy a számonkérés formája sem. Van, aki szívesebben ad számot tudásáról írásos formában. Mások viszont csak szóban tudják megfelelően visszamondani a tanultakat. Van, aki szereti a saját szavaival elmondani az anyagot, de olyan is akad, akit kérdezni kell. Érdemes otthon is odafigyelnünk csemeténk tanulási szokásaira. Nekünk, szülőknek a feladatunk, hogy nyugodt körülményeket biztosítsunk a tanuláshoz. Legyen a házban, lakásban egy nyugodt hely, sarok, ahol semmi nem zavarja a tanulásban. Semmiképpen sem ideális, ha tanulás közben be van kapcsolva a tévé, mert teljesen elvonja a gyerek figyelmét. Ügyelni kell arra is, hogy iskola időszakban esténként időben menjen a gyerkőc aludni, és közvetlen lefekvés előtt már ne nézzen tévét, ne játsszon a számítógépen, vagy más elektromos játékkal, mert ezek zavarhatják a nyugodt pihenést.

Amíg kisebb a gyerekünk, kevesebb a követelmény, és játékosabb formában történik a számonkérés is. Ám ahogy az évek telnek, lassacskán kezdenek komolyabbra fordulni a dolgok. Egyre kevesebb a játék, mert már több időt kell szánni a tanulásra. Ahogy a gyermekünk cseperedik, kamaszodik, kezdi magát nagylánynak, nagyfiúnak érezni, biztos elő fog fordulni némi lazaság. Előbb-utóbb a legtöbbje megpróbálkozik kibújni a kötelességek alól. Becsúsznak majd gyengébb osztályzatok hanyagság, lustaság miatt. Bizony ez velejárója az iskolás éveknek. Előfordulhat, hogy néha büntetéshez, tiltáshoz kell folyamodnunk. Bárhogyan is döntünk, a lényeg, hogy mindig legyünk következetesek! Ha egyszer büntetés gyanánt megtiltottunk valamit, tartsuk magunkat ahhoz, és ne engedjünk a könyörgő szavaknak!

De ne legyünk túlságosan szigorúak se! Főleg ilyenkor, félévkor, hiszen év végéig még bőven akad idő a gyengébb osztályzatok kijavítására. Nem érdemes egy-egy rosszul sikerült dolgozat, felelet miatt napokig haragudnunk a gyermekre, vagy gyakran emlegetni előtte gyenge teljesítményét, mert ez, ha esetleg mások előtt tesszük, megalázó lehet számára. Inkább közösen találjuk meg a módját hogyan tudunk segíteni! Nyugtassuk meg, hogy mi a rosszabb bizonyítvány ellenére is szeretjük, és majd jobban odafigyelünk, hogy máskor ilyen ne forduljon elő.

Hozzászólások

@

Küldés