Óvodából iskolába

Jády Mónika  2006.9.6. 12:07

A leendő elsősök szülei általában szorongva várják az iskolakezdést.

A következő (vagy ehhez hasonló) kérdések merülnek fel bennük: Hogy fogja magát érezni a gyerekem az iskolában? Vajon könnyen megy majd neki a tanulás?

Az iskolába kerülés a legtöbb gyerek számára nem okoz problémát: az óvoda és a család általában előkészíti a gyermeket az új életmódra. Mindemellett az iskolakezdés az iskolaértett gyerekeknek is nagy változást jelent (akárcsak az egész családnak), így az első hetekben még őket is kimerítheti az új feladatkör, és ennek következtében egy időre megváltozhat a viselkedésük, fáradékonyabbak lehetnek. Ha pár hétnél tovább tartana ez az időszak, érdemes szakemberhez – gyermekpszichológushoz fordulni.

Hogy mikor tekinthető a gyerek iskolaérettnek? Akkor, ha az új szerepre testileg-lelkileg felkészült. Ez általában hatéves kor körül következik be. Ekkor kerül sor a fogváltásra, valamint az „első alakváltozásra”: az óvodáskori testarányok eltolódnak, a gyermek nyúlánkabb lesz. A kéz is jelentős fejlődésen megy át, amely lehetővé teszi az írás elsajátítását. Csökken a gondolkodás érzelmi telítettsége, az azonnali vágybeteljesülés igénye.

Nagyobb szerepet kapnak a környezet követelményei, és a társas kapcsolatokban is változás következik be, a gyerek egyre inkább kitekint a családi környezetből, és mélyebb kapcsolatot teremt egykorú társaival. Az iskolaérett óvodás örömmel készül az iskolába, az iskolával kapcsolatos tárgyak, tevékenységek bizonyos mértékben a játékaiban is megjelennek. Képes kapcsolatot teremteni és fenntartani a gyerekekkel és a felnőttekkel egyaránt, a rábízott feladatokat nem hagyja félbe, és képes tartósan lekötni magát rajzolással, színezéssel.

Természetesen egy bizonyos tudásszint is szükséges -- például, hogy a gyerek eligazodjon az egytől tízig terjedő számok között, jól használja a több-kevesebb, kisebb-nagyobb fogalmát, képes legyen magát egyszerűbb összetett mondatokban kifejezni. Egyébként a vizsgálatok azt mutatják, hogy a gyerekek értelmi fejlettségüket tekintve előbb válnak iskolaéretté, mint viselkedésükben.

Az esetek többségében az iskolai foglalkozásokra való alkalmatlanság nem az értelmi képességek hiányát jelenti, hanem azt, hogy a gyermek még nem képes az új helyzethez való alkalmazkodásra.

(Folytatjuk)

Hozzászólások

@

Küldés