Tanulás? Nyáron?

Jády Mónika  2006.8.13. 15:33

Gyakran felmerül az a kérdés, vajon jó-e, ha a gyereket a nyári szünetben is leültetjük a tankönyv mellé.

Van, aki attól fél, hogy a gyereke szeptemberig elfelejti az év közben megtanultakat, és ha nem is egész nyáron, de legalább a szünet egy részében naponta egy-két órát tanul, vagy gyakorol a gyerekkel. (Ha mindenképp gyakoroltatni akarjuk a gyereket, a szünet utolsó két hetének hétköznapjain tegyük, és csak reggel tanuljunk egy keveset.) Előfordul, hogy a tanító köti a szülők lelkére: foglalkozzanak egész nyáron a gyerekkel, mert csúnyán ír vagy nehézséget okoz neki a számolás.

De mit mond a pszichológus? Azt, hogy a nyár a pihenés, a kikapcsolódás ideje.

Ma már vizsgálatok is bizonyítják, hogy a gyerek akkor fog tudni helytállni az életben, ha a különböző életkori szakaszokban életkori szükségleteinek és igényeinek megfelelően élhetett. És pihenhetett, amikor annak volt ott az ideje. Vagyis az a gyerek tölti jól a nyarat, aki arra használja fel, amire való: vakációzásra. Így többet fog fejlődni, mint ha az egész nyarat tanulással tölti. A pihenés elengedhetetlen a tanév során begyakoroltak valódi készséggé válásához. Ahhoz ugyanis, hogy valami tényleg készséggé váljon, a részmozzanatoknak feledésbe kell merülniük. A mindennapos gyakorlás éppen ezt a jótékony lemerülést akadályozza meg.

Tehát nyárra ne adjunk tanulni- és gyakorolnivalót a gyereknek. Esetleg ha a csemete saját maga hozzálátna a feladatokhoz (mert szorong, hogy mi lesz majd az őszi számonkérésnél), segítsünk neki, de ne kérdezzük ki, ne írassuk vele újra a csúnyára sikerült oldalakat.

Nem ritka az olyan óvodás, akinek a számára a betűk felismerése már nem kihívás. De akkor sem kell aggódni, ha a betűkkel, számokkal még nem barátkozott meg a leendő elsős. Az egyik napról a másikra megjelenő elvárásokhoz ő is gyorsan fog alkalmazkodni.

Ne hagyjuk, hogy a gyerek egész nap a számítógép előtt kuksoljon. Mindennap teremtsünk mozgási lehetőséget. De nem kell túl sok programot szervezni, mert az is fárasztó lehet. Például nem ajánlott egész nyáron táborról táborra küldeni a gyereket. A táborokban ugyanis mindig zajlik az élet, így kimondottan arra, hogy a gyerek idegrendszere „kisimuljon”, nem alkalmasak. Viszont az ingerszegény környezet, az unalom, a semmittevés is negatívan hat a gyerekre.

Nagyon hasznosak az olyan tevékenységek, amelyek eltérnek a mindennap megszokottól, s amelyeket a szülő és a gyerek közösen végez. Egy kis séta, kerékpározás vagy strandolás -- és persze az eközben kialakuló beszélgetés – nagyon közel hozhatja egymáshoz a szülőt és a gyermeket.

Hozzászólások

@

Küldés