Második élet (1)

Halász Kata  2009.5.21. 18:50

Ha unja az életét, elégedetlen a szürke hétköznapokkal, vagy egyszerűen csak szeretne más bőrébe bújni, próbálja ki ezt:

Second life az eredeti angol neve annak a virtuális világnak, ami 2003 óta hódít világszerte. A kaliforniai cég által kifejlesztett szimulátor ugyan csak három év elteltével került a figyelem középpontjába, de azóta több millió regisztrált felhasználója van.

A Second Life egy internet alapú világ, ahol akárki létrehozhatja saját virtuális énjét, és hasonlóan élhetik mindennapjaikat, mint a való életben. Felfedezhetik a játékban szereplő földeket, ismerkedhetnek, különféle közösségi programokban vehetnek részt. A felhasználók úgynevezett avatárokat hoznak létre, melyek teljes mértékben tükrözhetik saját valós lényüket, de feltételezhetően mindenki olyan karaktert hoz létre, amilyen lenni szeretne, nem pedig olyat, amilyen valójában. Az avatároknak emberi külsejük van, öltöztethetők és egyedi igények szerint testreszabhatók sőt, különféle gesztusok és mozdulatok is hozzárendelhetők a karakterekhez.

Majdnem olyan, mint az igazi

A Second Life nem egy játék. Itt nincsenek teljesítendő pályák, megszerzendő pontok, legyőzendő ellenségek. Ez egy életszimulátor, melyet igyekeztek valósághűvé tenni az adott kereteken belük. Nézzük, mit is jelent ez.

Az avatárok kétféle módon kommunikálhatnak egymással. Az egyik írás alapú csatorna publikus, melynek minimum két résztvevője van és hatóköre 20 méter. A felhasználók képesek kiáltani vagy suttogni. Két virtuális ember közötti magánbeszélgetésre az IM használható távolságtól függetlenül. És természetesen lehetőség van a mikrofonon történő hangosbeszédre is.

Az avatárok általában gyalog közlekednek, de képesek mindenféle segédeszköz nélkül a repülésre, és ha igazán nagy távolságokat akarnak megtenni, akkor teleportálhatnak. Továbbá minden karakternek jár egy ingyen go-kart, de számtalan egyéb jármű szerezhető be: helikopter, tengeralattjáró.

Hogy a Second Life-beli élet a lehető legtökéletesebben hasonlítson a valódihoz, létrehoztak saját USD-ért). A lakók tárgyakat, eszközöket készíthetnek, melyeket értékesíthetnek, illetve szolgáltatást adhatnak el és vehetnek igénybe. Az elkészült tárgyakat a kizárólagos szellemi tulajdonjog védi például a másolástól és a módosítástól. Mivel a Second Life-nak működő gazdasága van, sok felhasználó tetemes vagyont halmozott fel, ezért nem meglepetés, hogy felmerült az adóztatás lehetősége. 2003-ban a virtuális világ egy főre jutó nemzeti összterméke 2500 USD volt, ami világranglistás hely. Három évvel később meg is született az első milliomos egy kínai származású német tanárnő képében, aki vagyonát különféle ingatlanspekulációk útján szerezte.

A Second Life egyik fő jellemzője, hogy a lakók alakítják ki és építik fel a virtuális világot. Az előfizetők saját földdel rendelkezhetnek, és a nagyobb területek után havidíjat kell fizetniük. Ezeket bővíthetik, kereskedhetnek velük és licitálhatnak rájuk. Elég szigorú szabályrendszer kötik az ingatlanokon történő tevékenységek körét, például csak felnőtteknek való tartalmakat megjelenítő föld nem helyezkedhet el PG (Parental Guidance), vagyis szexmentes kategóriájú területen.

A szimulátor komolyságát az egyre dagadó felhasználószámon kívül az is jelzi, hogy egyre több multinacionális cég nyit virtuális képviseletet. 2006-ban olyan nagy márkák voltak jelen a Second Life-ban, mint a Dell, a Toshiba, a Vodafone, az Adidas, a Reuters, a Toyota vagy az Index. Az IBM az általa lefoglalt szigeteken területeket tart fent saját dolgozói avatarjainak, de egyébként a területek bárki által látogathatók. A világ vezető hardvergyártója elképzelhetőnek tartja, hogy mivel munkatársai jó része otthonról végzi a munkáját, ezentúl az üzleti megbeszéléseket is virtuális konferenciatermekben tartsa.

A virtuális világban nemcsak dolgozni lehet, a tanulásra is lehetőség van. A világ legrangosabb felsőoktatási intézményei vannak jelen: Princeton, Harvard, New York University, Stanford stb. Az oktatási intézmények és munkatársaik kedvezményesen vásárolhatnak földeket azzal a feltétellel, hogy időszakonként nagyobb eseményeket rendeznek a területükön. Az iskolák elsősorban a távoktatás jövőjét látják a metaverzumban.

Természetesen lehetőség van a szórakozásra is. Vannak mozik, szórakozóhelyek, bevásárlóközpontok, űrleszállóhelyek és vámpír kastélyok, melyek korlátlanul látogathatók, illetve tavaly nyitotta meg kapuit a nyuszit formáló Playboy-sziget, ahol a látogatónak minden földi jóban része lehet.

*Virtuális kreativitás
A Tata Group telekommunikációs szolgáltatással foglalkozó leányvállalata Follow your heart, vagyis Kövesd a szíved elnevezéssel versenyt hirdetett zenészeknek, fotósoknak és egyéb művészeknek, hogy megmutassák, miben tehetségesek. A cég virtuális irodával is rendelkezik, mely Bombay szigetén található. A verseny nyertesei között értékes díjakat sorsolnak ki. Csak az a kérdés, hogy a nyereményeket tényleg, vagy csak virtuálisan kapják meg.
A kreatív lakók sokféle módon kifejezhetik önmagukat. Művészi alkotásaiknak a Second Life Louvre ad helyet. A virtuális világban olyan események kifejezésére is lehetőség van, ami a való világban lehetetlen. Például: tisztítótűz megjelenítése vagy a lelkek várakozása reinkarnációra. Ezen kívül a szereplők készíthetnek és hallgathatnak élő zenei műsorokat is.*

(Folytatjuk)

Hozzászólások

@

Küldés