A húsvét ünnepe


Huszár Ágnes  2018.3.29. 22:36

Ma már a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradnak, hiszen sokan inkább kirándulni mennek.

Talán csak a táplálkozás szokásai nem változnak, hiszen a húsvéti sonka, a főtt tojás, a torma és a kenyér nemcsak a családi asztalon, de az éttermek, élelmiszerboltok kínálatában is hangsúlyosabban jelen van. Ebből a szempontból nagy kár, hogy a húsvét lelki-szellemi hagyatéka elkopik. Sokan csak a fizikai megelégedésüket akarják elérni: hogy jót egyenek és pihenjenek.

Vannak azért kivételek is, hiszen a vallásukat gyakorló családokban, a hagyományőrző közösségekben, és az összetartó rokonságban még tudatosul a húsvét igazi mondanivalója, és a kapcsolódó szokások. Számukra a hosszú, negyven napos böjt után a vidámság, az öröm, a megújhodás megélésének időszaka jön el, és mind lelkileg, mind testileg megélhetik a felszabadulást.


A húsvét a keresztény világban a feltámadás emléknapja, amikor a hit szerint Jézus Krisztus az ünnepek ünnepén, húsvétvasárnap feltámadt halottaiból. A Biblia szerint Jézus a nagypénteki kereszthalálával megváltotta az emberek bűnét, a húsvétvasárnapi feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az egyházi húsvéti ünnepi szertartások mind megerősítik a hívőket abban, hogy a hitükből lelki erőt meríthetnek, bízhatnak az egyház tanításában, Jézus Krisztus feltámadásában és a halál feletti győzedelmeskedésében.

Ez az ünnep az egyházi vonatkozásán kívül a tavasz eljövetelének az ünnepe, hiszen ilyenkor a természet is újraéled. Elkezdődik egy újabb ciklus, amelyben a növények és állatok termékenysége eredményt hoz. A természetben ekkor kezdődik az utódok létrehozása, a növények megtermékenyítése. A húsvét ideje a kereszténység elterjedésének időszaka előtt, a pogány népeknél, a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel azonos. Ezeknek a szokásoknak régtől fogva elemei voltak a feltámadás és az újraéledés természeti megnyilvánulásai, jelképei.

Az ünnep neve, a húsvét jelzi, hogy a böjtölés véget ért, a falusi nép és a hívők körében ezen a napon volt szabad újra húsos, zsírral készült ételt fogyasztani. Ezzel összefügg, hogy a negyven napos böjt utáni első napon megszentelt ételeket fogyasztottak. A templomban megáldott ételekből a család minden tagjának jutott, sőt a háziállatok is kaptak a húsvéti ételek morzsáiból. Hittek abban, hogy ezek az ételek megvédik a bajtól, a betegségektől az embereket és az állatokat, és gonoszűző erejük is van.

A húsvéti ételek között legnagyobb jelentőséggel a tojás bírt, mivel mágikus szerepe (az élet jelképe, termékenységszimbólum) már a történelmi idők kezdetén ismert volt: egy legenda szerint az egész világegyetem a „világtojásból” keletkezett. A mai hiedelmek szerint a húsvéti piros vagy hímes tojás a megtermékenyítést segíti, a női termékenységet fokozza, a bajtól és a betegségtől véd. A keresztény egyház a megváltás jelképévé tette a tojást, piros színe pedig Jézus kiontott vérét szimbolizálja. Bizonyos vidékeken a piros tojás feltörése Jézus feltámadásának jelképe.

A tojáson kívül a húsvéti locsoló víznek is termékenyítő hatást, és a lelki megtisztulást, megújhodást segítő szerepet tulajdonítanak. A lányok húsvéti locsolása, öntözése eredetileg kútvízzel történt, ezt váltotta fel az illatos kölnivíz. Régebben csak kihúzták a lányokat a házból a kút mellé, és nyakon öntötték egy vödör vízzel. Később húsvéti locsolóverssel kértek engedélyt a locsolásra.

A vízzel történő öntözés katartikus szertartását az egyház is beépítette a szokásai közé, ugyanis régen húsvét táján, elsősorban nagyszombaton, vízbemerítéssel, leöntéssel kereszteltek. Hitük szerint a megkeresztelt személy olyankor a keresztség vizében merült el, és a vízben megjelenő Szentlélek útján újraszületett. A húsvéthétfői víz Jézus testének bebalzsamozásával is összefügg, mivel a hit szerint a keresztről való levétel után Jézus sebeit vízzel mosták ki, majd a test megtisztítása után bebalzsamozták.

Az egyházi és népi szokások megtartásával, vagy anélkül, húsvét eljövetelével mindenképp felsóhajthatunk, hiszen igazán elkezdődik a tavasz, a természet megújhodását saját szemünkkel figyelhetjük. Ha pedig a húsvét ünnepnapjain nem utazunk el, legalább a rokonok előtt ne csukjuk be az ajtót! Készüljünk piros tojásokkal, süteménnyel, sonkával és egy kis jó borral arra, hogy férfirokonaink megtisztelnek a látogatásukkal, meglocsolnak kölnivízzel. Örüljünk egymásnak, a találkozásnak. Titkon még arra is gondolhatunk, hogy a locsolóvíz, a húsvéti tojás fokozza a termékenységet és elűzi a betegségeket, a bajt.

Írásunk a Marczell Béla: Csallóközi néphagyományok, Internet cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Húsvéti hagyományok

Kiss Adrienn Éva

A frissen sült kalács illata jóleső melegséggel tölti el a lelkemet.

2018.3.30.    28


Húsvéti kép-tár

Hubert Tamás

Munkatársunk elgondolkodtató gondolatai ünnepről, életről, halálról, feltámadásról...

2013.3.30.    14


Húsvétra

Nagy Erika

A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe...

2011.4.7.   


Húsvétváró

H. Dráfi Anikó

Fiacskámra kiskabátot húzok, rám is elég egy nagyszvetter.

2007.4.1.   


Húsvét – a kezdetek

Kabók Zita

Köztudott, hogy a húsvét olyan ünnep, melyet sok vallási hiedelem övez.

2006.4.11.   


Húsvét ünnepéhez

Virini-Berekméri Ágnes

Valójában mi lehet az eredete a húsvéti ünnepeknek? Talán erre is választ kaphatunk, ha európai kultúránk bölcsőjében keresgélünk. (Az írás szerzője Görögországban él.)

2004.3.31.   

A rovat további cikkei

Anya csak egy van?

Kabók Zita

Anyák napján értelemszerűen az édesanyákat ünnepeljük...

2018.5.5.    37


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2018.1.5.    5


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2018.1.1.    28


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2017.12.22.  2    35


Karácsony előtt

Huszár Ágnes

Advent idején, amikor a gondolataink egyre gyakrabban a karácsony körül forognak, arra is szánhatunk időt, hogy elkészítsük az ajándékokat. A karácsonyi sütik készítését pedig aromaterápiának is felfoghatjuk.

2017.12.16.    4


Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

2017.11.10.    27