Húsvétra


Nagy Erika  2011.4.7. 5:13

A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe...

…amelyet Jézus Krisztus feltámadásának emlékére tartunk meg minden évben.

Mint a legtöbb ünnepnek, a húsvétnak is főleg a gyermekek örülnek. Ők várják legjobban a hímes tojást hozó nyuszikát, meg azt, hogy a jól begyakorolt verseikkel locsolni indulhassanak. De sajnos egyre többen zárkóznak el a locsolkodás szokásától. Faluhelyen talán valamivel jobban ragaszkodnak a hagyományokhoz, de mostanában ott is divat húsvétkor elutazni, kirándulni, így a régi hangulat már végérvényesen a múlté. Ennek okán azon sem csodálkozhatunk, ha gyermekeink jóformán semmit sem tudnak arról, mit is ünnepelünk ilyenkor.

A húsvét magyar elnevezése onnan ered, hogy a hívők a feltámadást megelőző böjt után e napon kezdhették meg a húsevést. A húsvéti jelképek sorában a nyúl és a tojás a termékenység szimbólumai. A bárány pedig a zsidó vallásban az áldozat, amit az Úr tiszteletére kellett bemutatni. A tojások színezése, díszítése is a régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adja. A piros kezdetektől fogva az élet, az öröm színe.

Szimbólum a víz is, tisztító hatása miatt, ezért aztán a lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s egy vödör vízzel leöntötték, vagy a patakhoz vitték, s megfürdették őket. A locsolás ma is elterjedt szokás, igaz, kissé szelídebb formában, hiszen leginkább kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak.

Nálunk a húsvét alapvető jelképe a barka is. A mediterrán országokban ilyenkor pálmaágat vagy olajágat szentelnek, a hagyomány szerint ugyanis Jézus jeruzsálemi bevonulásakor az emberek a béke jelképét, pálmaágat tartottak a kezükben. A mi éghajlati viszonyaik közepette a pálmaág nem áll rendelkezésre, ezért itthon a barka vette át ennek szerepét.

Nem lenne szabad hagyni, hogy a semmibe vesszenek a szép húsvéti hagyományaink! Arra kellene tanítani a gyermekeinket, hogy örülni tudjanak a tojásfestés és locsolás szokásának, és ki is vegyék a részüket belőle.

Kívánjunk hát magunknak, szeretteinknek, és minden kedves olvasónknak megújulást hozó kellemes húsvétot!



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Húsvéti gondolatok

Nagy Csivre Katalin

Jézus azt mondta: „Boldog az, aki már van, mielőtt létezne. Ha ti a tanítványaim lettetek és megfigyeltétek, megértettétek a szavaimat, ezek a kövek engedelmeskedni fognak nektek.”

2023.4.8.   


A húsvét ünnepe

Huszár Ágnes

Egy ideje a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradtak, hiszen sokan inkább kirándulni mentek.

2022.4.6.    59


Böjt, húsvét

Póda Erzsébet

A hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó időszak a böjt időszaka. Ilyenkor tilos a mulatozás, és a húsételek fogyasztása. A konyhában is mások a teendők.

2022.4.5.    9


Húsvéti hagyományok

Kiss Adrienn Éva

A frissen sült kalács illata jóleső melegséggel tölti el a lelkemet.

2018.3.30.    28


Húsvéti kép-tár

Hubert Tamás

Munkatársunk elgondolkodtató gondolatai ünnepről, életről, halálról, feltámadásról...

2013.3.30.    14


Húsvétváró

H. Dráfi Anikó

Fiacskámra kiskabátot húzok, rám is elég egy nagyszvetter.

2007.4.1.   

A rovat további cikkei

Nőnapi jótanácsok

Kabók Zita

Milyen jótanácsra lenne szükségük a nőknek?...

2024.3.8.   


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2024.1.5.    8


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2023.12.19.  2    36


Karácsonyvárás régen

Oriskó Renáta

A karácsonyi időszak ünnepeink, szokásaink terén a leggazdagabb és legváltozatosabb.

2023.12.16.   


Luca napja

Huszár Ágnes

A téli ünnepkör, az adventi időszak egyik jeles napja Luca-nap, amely december 13-ra esik.

2023.12.12.    32


Hogy kellemesen teljen az ünnep

Faar Ida

Megint eltelt egy esztendő, ismét apró fények gyúlnak a sötét utcákon.

2023.12.12.