Húsvétváró


H. Dráfi Anikó  2007.4.1. 13:20

Fiacskámra kiskabátot húzok, rám is elég egy nagyszvetter.

Itt a tavasz! – csicsergi boldogan egy madárka. Nem győzöm figyelni az ablakon keresztül: a terebélyes hársfa egyre zöldülő ágain vidáman, peckesen ugrál fel-alá. Hangja, akárcsak a nap meleg fénye, belopódzik a szobámba, odakúszik a fülemhez, hogy aztán csöndesen megcirógassa lelkemet…

Kitárom az erkélyajtót: a szobám friss, tavaszi illattal telik meg. Néhány óra múlva már nem bírok tovább a számítógép előtt roskadni: ki kell mennem, friss levegőt kell lélekzenem!

Fiacskámra kiskabátot húzok – sapka talán már nem is kell (micsoda megkönnyebbülés ez a téli „szkafander” után), rám is elég a nagyszvetter. Irány a közeli folyópart. Mintha a víz is hangosabban csobogna, mint máskor! Anya! – kiált a fiam. – Odanézz, de szép! A folyó melletti kis erdőben ibolya kéklik, gólyahír sárgállik, szorgos méhecskék dünnyögnek felettük. Nicsak! Egy lepke repked-pillog körülöttünk – idén az első, amit látunk. Fogjuk meg! – szalad a fiam a frissen zöldellő füvön, és örömtől kipiruló arcocskáját látva én is egyre könnyedebb, boldogabb vagyok. Mintha egy nehéz abroncs, a tél borongóssága fokozatosan pattogzódna le rólam. Úgy érzem, új tavasz, új esély… Itt az ideje, hogy akárcsak a természet, én is újjászülessek. A kivirágosodó kertek alján szorgos emberek: csendesen kapálnak, veteményeznek. Teszik a dolgukat – ültetik az új életet.

Voltaképpen az örökké megújuló természetet és az ezzel kapcsolatos termékenységet ünnepeljük ősidők óta Húsvétkor is. (Gondoljunk például a tojásra, amelyet a lányok festenek és ajándékoznak a fiúknak – cserébe azért, hogy azok meglocsolják őket.) A Húsvét azonban nem csak a fizikai, hanem a lelki-szellemi megújulás ünnepe is. Ekkor ünnepli a keresztény egyház is karácsony melletti legnagyobb ünnepét: Krisztus halálát és újjászületését.

Maga a történet: Jézust kereszthalálra ítélik, ám ő harmadnapon feltámad halottaiból, bizonyítván, hogy valóban Isten fia volt. A mögöttes tartalom azonban misztikus és nehezen érthető. Isten fia a mi bűneinket vállalta magára. Azért halt meg, hogy nekünk ne kelljen bűnhődnünk. Ha elhisszük, súlyos kövek eshetnek le szívünkről. Lelkünk-szellemünk ismét szabad lehet, mint a madár…

A keresztény hit lényege a húsvétban teljesedik ki. A húsvét az isteni szeretet lehajlása az emberhez. Vajon elhisszük-e, hogy hibáink, rossz tulajdonságaink, kisebb-nagyobb bűneink, botlásaink már réges-régen megbocsátást nyertek? Hogy az életünket újra kezdhetjük, tiszta lappal?

Ilyenkor, húsvét táján, amikor megérint bennünket az éledező természet, amikor jókedvűen készülődünk az ünnepre, barkával, aranyesővel díszítjük a lakásunkat, talán érdemes ezen a kérdésen is elgondolkodnunk.

Lehet, hogy könnyebb lesz lélekzetet vennünk…

Foto: Mihály Krisztián



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Húsvéti hagyományok

Kiss Adrienn Éva

A frissen sült kalács illata jóleső melegséggel tölti el a lelkemet.

2015.4.4.    28


Húsvéti kép-tár

Hubert Tamás

Munkatársunk elgondolkodtató gondolatai ünnepről, életről, halálról, feltámadásról...

2013.3.30.    14


Húsvétra

Nagy Erika

A húsvét a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe...

2011.4.7.   


Húsvét – a kezdetek

Kabók Zita

Köztudott, hogy a húsvét olyan ünnep, melyet sok vallási hiedelem övez.

2006.4.11.   


Húsvét ünnepéhez

Virini-Berekméri Ágnes

Valójában mi lehet az eredete a húsvéti ünnepeknek? Talán erre is választ kaphatunk, ha európai kultúránk bölcsőjében keresgélünk. (Az írás szerzője Görögországban él.)

2004.3.31.   

A rovat további cikkei

Nők az 1848-as szabadságharcban

Száz Ildikó

Nők varrták és tűzték ki az első nemzeti színű kokárdát a 19. század forradalmi eseményeiben.

2017.3.15.    191


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2017.1.4.    4


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2017.1.1.    27


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2016.12.23.  2    32


Karácsony a Királyságban

Kabók Zita

Hogyan zajlik a karácsony ünneplése Angliában? A készülődés mindig nagyon korán kezdődik. Már novemberben megveszik az ajándékokat, és betervezik az ünnepi programot.

2016.12.19.    3


Karácsony előtt

Huszár Ágnes

Advent idején, amikor a gondolataink egyre gyakrabban a karácsony körül forognak, arra is szánhatunk időt, hogy elkészítsük az ajándékokat. A karácsonyi sütik készítését pedig aromaterápiának is felfoghatjuk.

2016.12.8.    3