Regölés, farsangolás


Huszár Ágnes  2020.1.14. 1:09

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is


A magyarság téli néphagyományában vannak olyan szokások, amelyek nem a téli napfordulókor (december 21-én és néhány nappal utána) zajlanak, eredetük és elemeik szerint mégis a téli ünnepkör jellemzőit – a fény születését, a megújulás lehetőségét – hordozzák magukban. Ilyen a farsang időszaka is, amely a tavaszt megelőző hónapokra, januárra és februárra esik.


A néprajzkutatók szerint a regölés – amely leginkább a Dunántúlon fordult elő, és karácsony másnapjától vízkeresztig volt szokásban – elemei átkerültek a farsangolás szokásába is. Ilyen jellemzők az állatmaszkok, a kifordított szőrös bunda, a zörgős botok, a csengők és a köcsögduda használata, valamint azok a szöveg- és dallamtöredékek, amelyek a regösénekekből szivárogtak át a farsangi hagyományokba. Ez a szoros összefüggés érthető, hiszen a farsangi időszak január 6-án kezdődik el, és eltart egészen hamvazószerdáig.

Heltai Gáspár 1552-es évi feljegyzéseit és a néprajzi adatokat összevetve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a regölés nagy valószínűséggel farsang idején is jellemző szokás volt. A gyűjtő, Kiss Géza az adatközlők elmondása alapján az 1930-as években a regőt vagy regit olyan személynek írta le, aki a maga napján hatásfokozó, jelképes eszközökkel, cselekedetekkel és öltözékben megjelenik, versben vagy dallal elmondja az alkalomhoz kötött áldáskívánságait, és átveszi a háziak adományát. Gyűjtéseiben farsangoló regölést, vagyis olyan farsangi verset is lejegyzett, amelyben a „hej, regi rajta” (a regölésre jellemző „hej, regö rejtem” változata) szöveg is megtalálható.


A néprajzi adatgyűjtés a későbbi években is több példát talált a farsangi regölésre. Ilyen például Bálint Sándor népzenekutató közlése, amelyben a Szeged környékéről származó farsangi népdalok zenei jellemzőit a regösénekekben előforduló zenei fordulatokhoz hasonlítja, és rámutat a motivikában, a szövegekben előforduló hasonlóságokra. Ormánságban pedig a regösénekek a balázsolás szokásával kapcsolódtak össze, amikor is február 2-án, Balázs napján a regösénekeket énekelve indultak útnak a jókívánságokat hordó, adományt gyűjtő fiatal fiúk.


A regösénekek és a farsang idejére eső köszöntők szöveg- és dallamegyezésén túl a néprajzkutatók szerint a két szokás szoros kapcsolatát az is jelzi, hogy rokon motívumként az adománygyűjtés is jelen van. Ennek módja, hogy egy ágas-bogas fára vagy egy nyársra szalonnát vagy kolbászt tűztek a háziak a regölők, illetve a farsangolók számára.

A zoboralji falvakban farsang előtti vasárnap jártak a lányok tananajozni, talalajkázni. Ez ősi pogánykori szokás, amely során termést varázsoló, ráolvasó mondóka hangzott el. Ez a szokás titokzatosságot is rejtett, mert amikor végezték, a termés még a földben volt, a parasztok pedig csak remélhették a kedvező termést, amihez hitük szerint hozzátett a mágikus erejű tananajozás, talalajkázás.


A néprajzkutatók Palóc-vidékre vonatkozó adatait olvasva szintén találkozunk a nyársra húzott szalonnával, amit farsang utolsó napjaiban a maskarába öltözött, a háziakat köszöntő fiatalok adományként kaptak. Paládi Kovács Attila közlése szerint Eger vidékén ennek a farsangi mulatságnak remélés volt a neve. Nagytárkányban pedig a regélés jelentette a farsangi mulatság befejezését, Rajeczky Benjámin néprajkutató közlése szerint.

Móser Zoltán a regöléssel, regösénekkel és a farsangolás szokásával kapcsolatos néprajzi adatok összevetésekor jegyzi meg, hogy valószínűleg a regölés időben kitolódhatott farsang utolsó napjáig, és a néprajzgyűjtők munkájának köszönhetően előbukkant a farsangi regölés olyan vidékeken is, ahol már elveszettnek hitték ezt a szokást. A regölés és farsangolás szokásdalaiban a legszembetűnőbb a dallambeli hasonlóság, de a legfontosabb egyezés, hogy a regösök és a farsangolók is Isten áldását kérték a háziakra, hittek a szokás varázsló erejében: hogy a dalok bőséges termést varázsolnak. Emellett mindkét esetben az adományozásra, az ajándékozásra vonatkozó kérelem, követelés is elhangzott a regösök és a farsangolók szájából is.


Forrás:
Móser Zoltán: Jelek és ünnepek
Jókai Mária: András-naptól farsangig Nyitra vidékén
Liszka József: Ágas-bogas fa



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2020.9.23.    17


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2020.9.9.  1    12


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2019.12.5.    34


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2019.11.29.    15


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Vendel és Dömötör

Huszár Ágnes

Az októberi névnapok között két, ritkán hallott keresztnév ünnepe is szerepel.

2010.10.20.    1

A rovat további cikkei

A misztikus napforduló

Póda Erzsébet

A nyári napforduló éjszakáján bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül...

2020.6.23.   


A húsvét ünnepe

Huszár Ágnes

Egy ideje a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradtak, hiszen sokan inkább kirándulni mentek.

2020.4.9.    59


Az én karácsonyom

Póda Erzsébet

Úgy emlékszem, gyerekkoromban mindig derékig vagy nyakig érő hó hullott karácsony napján...

2019.12.23.    31


Karácsony

Kovács Márta

Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeimben: képek, hangok, illatok...

2019.12.22.    17


Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2019.11.11.    13


Halottak napja

Bíró Szabolcs

Egy igazán misztikus ünnep.

2019.10.31.    21