Szent András és a férjjóslás


Huszár Ágnes  2016.11.30. 2:22

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

November 30-a András napja, a népi hagyományban az egyházi év, az advent kezdetét is jelzi, hiszen a hozzá legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja. Az Ipoly mentén élt az a mondás, hogy ilyenkor „kellett a muzsikát bezárni, mert utána már az Úrjövet volt”, vagyis elkezdődött a karácsonyi böjt időszaka.

Szent András, más néven András apostol Jézus krisztus tizenkét tanítványa közé tartozott, aki szem- és fültanúja volt Jézus földi jelenlétének, cselekedeteinek. András Galileából származott, testvére Simon Péter volt, akit később Jézus az egyház alapjává tett meg. András apostol eredetileg Keresztelő Szent János tanítványa volt, és ő saját akaratából lett Jézus tanítványa, míg Pétert maga Jézus szólította fel a szolgálatra. Így a testvérek felhagytak a halászélettel, Jézus tanítványaiként éltek három évig, majd Krisztus mellett tettek tanúságot egész életükben.

András mestere feltámadása és mennybemenetele után Kis-Ázsiában teljesítette az apostoli szolgálatot, és valószínűleg ennek köszönhetően lett a kereszténység a világon először Örményországban államvallássá. András később Szkítiában, Thrákiában és Görögországban is jelen volt, ahol apostolként terjesztette a kereszténység igéjét. Élete Kr. után 60-70 körül, Pátra városában ért véget, ahol a város prokonzuljával folytatott hitvita után börtönbe vetették, majd itt vértanúhalált halt, mert később a róla elnevezett andráskeresztre feszítették. Későbbi egyházi ábrázolása is főleg andráskereszttel (X alakú kereszttel) történik, amelyet átfog, vagy amelyre felfeszítik.


Az evangéliumokban és a legendákban fennmaradt élettörténetben Szent András józan gondolkodású, nyitott, tettre kész tanítványként van leírva, aki megértő szemléletével fordult más vallások és kultúrák felé. A számára idegen népe körében szeretettel, az adott nép szokásbeli jellemzőit magára véve, a helyi hagyományok elemeit használva terjesztette a keresztény vallás igéit.

A magyar népszokásokban András napjához kapcsolódik a disznótorok idejének kezdete, ezért tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is nevezik. Ő „zárja a hegedűt”, mert ekkorra már véget érnek az őszi mulatságok. November 30-án főleg a lányok jósoltak maguknak, hogy milyen lesz az eljövendő házastársuk. Ezek főleg babonás, mágikus cselekedetek voltak, ami után a lány megálmodta, hogy ki lesz a férje. Az Ipoly mentén András napja előtt a lányok elcsenték apjuk nadrágját, a párnájuk alá tették úgy, hogy senki se vegye észre, és amilyen nevű emberrel álmodtak, olyan férjre találtak. A palóc lányok ezen a napon almát raktak az eresz alá, amit Borbála napján magukkal vittek az éjféli misére, és ha útközben valamelyik férfi megszólította őket, akkor ugyanolyan nevű férjet remélhettek. Ha András napján a vízbe állított gyümölcsfaágak kirügyeztek, az több vidéken farsangi férjhezmenetelre utalt. Az Ipoly mentén a lányok gyertyát is öntöttek András-napkor: ha a vízbe öntött gyertya alakja egyenes volt, akkor egészséges vőlegényt találtak, ha azonban a viasz cikcakkos alakot vett fel, akkor beteges vőlegényük lett.


Manga János, jeles néprajzkutató az Ipoly mentén, Herencsényben jegyezte fel azt a mondókát, amit a lányok kapurázás közben mondogattak:
Kapu, kapu, rázlak téged,
Ó, Szent András, kérlek szépen,
Add meg nékem megálmodnom,
Ki lesz az én kedves párom.



Forrás: Csáky Károly: Hallottátok-e már hírét?
Wikipédia



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2017.1.4.    4


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2016.12.23.  2    32


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2016.12.5.    33


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2016.9.9.    12


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2015.9.24.    17

A rovat további cikkei

Nők az 1848-as szabadságharcban

Száz Ildikó

Nők varrták és tűzték ki az első nemzeti színű kokárdát a 19. század forradalmi eseményeiben.

2017.3.15.    191


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2017.1.1.    27


Karácsony a Királyságban

Kabók Zita

Hogyan zajlik a karácsony ünneplése Angliában? A készülődés mindig nagyon korán kezdődik. Már novemberben megveszik az ajándékokat, és betervezik az ünnepi programot.

2016.12.19.    3


Karácsony előtt

Huszár Ágnes

Advent idején, amikor a gondolataink egyre gyakrabban a karácsony körül forognak, arra is szánhatunk időt, hogy elkészítsük az ajándékokat. A karácsonyi sütik készítését pedig aromaterápiának is felfoghatjuk.

2016.12.8.    3


Téli ajtódísz

Oriskó Renáta

Az évszakok váltakozása mindig jó apropó arra, hogy új köntösbe öltöztessük a lakásunkat, ezzel bent is megteremtve és felidézve az évszak hangulatát.

2016.12.2.    8


Ünnepre hangolódás

Wolner Annamária

Advent van. Csönd veszi kezdetét az emberek lelkében. Várakozással telnek meg a napok.

2016.12.1.    19