Szent Márton vesszeje


Huszár Ágnes  2020.11.10. 3:13

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

...mert Tours-i Szent Mártont ezen a napon (halála után három nappal) helyezték végső nyugalomra Toursban. A keresztény hitre tért katona az imádság, az áldozatos munka és az alázatosság szentje volt, a legelső szent, aki nem halt mártírhalált.

Szent Márton Savariában, a mai Szombathelyen született a 4. század elején. A közeli Pannonhalmát Szent Márton hegyének is nevezték, mivel a kereszténység által tisztelt Szent Márton a közelében született. Neve a latin Martinusból származik, ami azt jelenti, hogy Marshoz hasonló. Apja katonatiszt volt, így Szent Márton ifjú korában katonaként szolgált a római hadseregben.


A segítőkész, jóindulatú fiatal katona alakjához az a történet fűződik, miszerint kardjával hasította ketté köpenyét, hogy a felét egy koldusnak adja. Álmában Jézus jelent meg előtte a köpenyben. A kereszténység felé hajló ifjú katona ezután, 22 évesen áttért a keresztény hitre. A megkeresztelkedés után Márton nem a császárt, hanem Istent akarta szolgálni, ezért 341-ben a barbárok ellen fegyver nélkül akart csatába indulni. Az ütközetre nem került sor, a barbárok vezére békét kért a római császártól, és ezt az eseményt Mártonhoz fűződő csodának vélték az emberek. Életét más csodák és gyógyulások is kísérték.

Miután Márton kilépett a hadseregből, Franciaországban, Itáliában, Galliában és Pannóniában térített. Keresztény hite annyi erős volt 361-ben a franciaországi Ligugében megalapította az első európai szerzetes kolostort. Tíz évvel később Szent Mártont Tours püspökévé választották meg, ő azonban tiltakozott ez ellen. A legenda szerint a libák közt próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal.

Ehhez a legendához kapcsolódik az a népi hiedelem, hogy aki Márton-napon nem eszik sült libát, az egész évben éhezni fog. A liba mellcsontjából pedig a következő tél időjárására következtettek. A fehér hosszú csont havas telet ígért, a barna rövid csont pedig a latyakos, sáros telet jelezte. Az időjóslásra használt csontot becses ereklyeként eltették. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is. A borkészítő gazdák Márton napján ízlelték meg először az újbort. Aki kellemesen elbódul a bortól, a hiedelem szerint, a következő évben elkerülte a gyomor- és fejfájást.


Márton napja a paraszti életben a téli negyedév kezdőnapja volt. Ezen a napon történt a bérletek és bérek kifizetése. A termésvarázsló szokások közé tartozott, hogy a pásztorok vesszőnyalábot ajándékoztak azoknak a gazdáknak, akiknek a barmaira vigyáztak a legelőn. A gazdák ekkor kifizették a pásztorok járandóságát, a kapott vesszővel pedig megveregették a jószágot, hogy egészségesek, jó evők és sok hasznot hozók legyenek. Márton vesszeje több ágú is lehetett. A sokágú vessző azt jelezte, hogy a kocadisznónak sok malaca fog születni tavasszal. Néhol a vesszőt a disznóólak tetejére szúrták, hogy megvédjék a jószágot a dögvésztől. Tavasszal ezzel a varázserejű vesszővel hajtották ki az állatokat a legelőre.

Szent Márton napja időjárásjósló nap volt. Csallóközben az aznapi havazás további harminc napig tartó havazást ígért. A Márton-napi eső fagyot és szárazságot jelzett előre. Viszont ha Márton napján fagyott – a lúd a jégen állt, akkor karácsonykor enyhe, sáros idő volt várható – a lúd sárban botorkált.

Ebben az időszakban Márton-napi vásárokat is tartottak, így Dunaszerdahelyen egészen az 1950-es évekig a környékbeli falvak lakói a vásárra érkeztek november 11-én. Ugyanígy vásár várta és várja mind a mai napig az érdeklődőket Pannonhalmán, Szombathelyen, és számos más faluban, ahol Szent Márton a templom védőszentje.

Az írás Marczell Béla és Csáky Károly munkái alapján készült.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2020.11.11.    13


Ludas Márton

Vég Erzsébet

November 11-e Márton napja.

2007.11.10.   

A rovat további cikkei

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2021.1.6.    8


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2020.12.31.    31


Tíz idézet karácsonyra

Póda Erzsébet

Tegyük hangulatosabbá az ünnepvárást néhány jeles egyéniség gondolatával!

2020.12.23.   


Karácsonyvárás régen

Oriskó Renáta

A karácsonyi időszak ünnepeink, szokásaink terén a leggazdagabb és legváltozatosabb.

2020.12.21.   


Karácsony

Kovács Márta

Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeimben: képek, hangok, illatok...

2020.12.18.    17


Luca napja

Huszár Ágnes

A téli ünnepkör, az adventi időszak egyik jeles napja Luca-nap, amely december 13-ra esik.

2020.12.13.    32


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2020.12.5.    34


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2020.11.28.    15


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2020.9.23.    17


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2020.9.9.  1    12