Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes  2016.11.11. 3:13

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

...mert Tours-i Szent Mártont ezen a napon (halála után három nappal) helyezték végső nyugalomra Toursban. A keresztény hitre tért katona az imádság, az áldozatos munka és az alázatosság szentje volt, a legelső szent, aki nem halt mártírhalált.

Szent Márton Savariában, a mai Szombathelyen született a 4. század elején. A közeli Pannonhalmát Szent Márton hegyének is nevezték, mivel a kereszténység által tisztelt Szent Márton a közelében született. Neve a latin Martinusból származik, ami azt jelenti, hogy Marshoz hasonló. Apja katonatiszt volt, így Szent Márton ifjú korában katonaként szolgált a római hadseregben.


A segítőkész, jóindulatú fiatal katona alakjához az a történet fűződik, miszerint kardjával hasította ketté köpenyét, hogy a felét egy koldusnak adja. Álmában Jézus jelent meg előtte a köpenyben. A kereszténység felé hajló ifjú katona ezután, 22 évesen áttért a keresztény hitre. A megkeresztelkedés után Márton nem a császárt, hanem Istent akarta szolgálni, ezért 341-ben a barbárok ellen fegyver nélkül akart csatába indulni. Az ütközetre nem került sor, a barbárok vezére békét kért a római császártól, és ezt az eseményt Mártonhoz fűződő csodának vélték az emberek. Életét más csodák és gyógyulások is kísérték.

Miután Márton kilépett a hadseregből, Franciaországban, Itáliában, Galliában és Pannóniában térített. Keresztény hite annyi erős volt 361-ben a franciaországi Ligugében megalapította az első európai szerzetes kolostort. Tíz évvel később Szent Mártont Tours püspökévé választották meg, ő azonban tiltakozott ez ellen. A legenda szerint a libák közt próbált elrejtőzni, de a ludak elárulták gágogásukkal.

Ehhez a legendához kapcsolódik az a népi hiedelem, hogy aki Márton-napon nem eszik sült libát, az egész évben éhezni fog. A liba mellcsontjából pedig a következő tél időjárására következtettek. A fehér hosszú csont havas telet ígért, a barna rövid csont pedig a latyakos, sáros telet jelezte. Az időjóslásra használt csontot becses ereklyeként eltették. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is. A borkészítő gazdák Márton napján ízlelték meg először az újbort. Aki kellemesen elbódul a bortól, a hiedelem szerint, a következő évben elkerülte a gyomor- és fejfájást.


Márton napja a paraszti életben a téli negyedév kezdőnapja volt. Ezen a napon történt a bérletek és bérek kifizetése. A termésvarázsló szokások közé tartozott, hogy a pásztorok vesszőnyalábot ajándékoztak azoknak a gazdáknak, akiknek a barmaira vigyáztak a legelőn. A gazdák ekkor kifizették a pásztorok járandóságát, a kapott vesszővel pedig megveregették a jószágot, hogy egészségesek, jó evők és sok hasznot hozók legyenek. Márton vesszeje több ágú is lehetett. A sokágú vessző azt jelezte, hogy a kocadisznónak sok malaca fog születni tavasszal. Néhol a vesszőt a disznóólak tetejére szúrták, hogy megvédjék a jószágot a dögvésztől. Tavasszal ezzel a varázserejű vesszővel hajtották ki az állatokat a legelőre.

Szent Márton napja időjárásjósló nap volt. Csallóközben az aznapi havazás további harminc napig tartó havazást ígért. A Márton-napi eső fagyot és szárazságot jelzett előre. Viszont ha Márton napján fagyott – a lúd a jégen állt, akkor karácsonykor enyhe, sáros idő volt várható – a lúd sárban botorkált.

Ebben az időszakban Márton-napi vásárokat is tartottak, így Dunaszerdahelyen egészen az 1950-es évekig a környékbeli falvak lakói a vásárra érkeztek november 11-én. Ugyanígy vásár várta és várja mind a mai napig az érdeklődőket Pannonhalmán, Szombathelyen, és számos más faluban, ahol Szent Márton a templom védőszentje.

Az írás Marczell Béla és Csáky Károly munkái alapján készült.

Hozzászólások

@

Küldés