Ludas Márton


Vég Erzsébet  2007.11.10. 13:13

November 11-e Márton napja.

Elsőként egy Waldorf Iskolában találkoztam Márton napjáról, amikor éppen hospitálni jártam. Ott hallottam először a ludakról meg Szent Mártonról. A gyerekek lelkesen készültek az ünneplésre. Lássuk, milyen hagyományokat is elevenítünk fel ezen a napon, ami a középkorban az egyik legnépszerűbb ünnep volt, manapság pedig a libafogyasztás éli reneszánszát! Háziasszonyoknak: ha követni szeretnénk a hagyományokat, az a legjobb, ha november 11-én, 11 óra 11 perckor tálaljuk a friss libasültet!

A Márton-napot mind a népi kultúra, mind a keresztény kalendárium jeles napként tartotta számon. Előbbiben gazdasági határnapnak számított, hiszen a félszilajon (a tavasztól őszig legeltetett, télen pedig istállóban) tartott állatok beterelésének hagyományos időpontja volt. Ilyenkor a pásztorok – kezükben vesszővel – végigjárták az állatok gazdáinak házait, köszöntőt mondtak, amiért általában ajándékokat kaptak cserébe. A gazdasági szerepen kívül népi hiedelmek is kötődtek az ünnephez: a disznóól tetejébe ágat szúrtak, hogy megvédjék az állatokat a pusztulástól, tavasszal pedig ugyanezzel az ággal terelték ki a malacokat.

Az ünnep az őszi munkák (szüret, kukoricafosztás) lezárulásával induló és a Katalin-napig tartó kisfarsang idejére esett. Országszerte lakomákat és bálokat rendeztek, ilyenkor kóstolták meg először az újbort és vágták le a libákat, az úgynevezett „mártonludakat”. A közhiedelem úgy tartotta, „aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog”. Egy másik mondás szerint pedig: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”Az elfogyasztott szárnyasok csontjaiból régen jósoltak, a fehér és hosszú csont havas telet, míg a barna és rövid csont enyhe telet jelentett. Azt is hallani lehetett még, hogy ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Sokfelé azt tartották, hogy a Márton-napi a márciusi időjárást mutatja. Azt is olvastam, hogy november 11-e régen „dologtiltó nap” volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta volna. (Talán újra ünneppé nyilváníthatnák ezt a napot is az illetékesek, mondjuk távoli rokonok találkozását elősegítendő címen.) Sok helyen rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat – ez szintén feleleveníthető lehetne.

Ki is volt Szent Márton?
Márton Savaria külvárosában született 316-ban vagy 317-ben. A legenda szerint besorozták a római hadseregbe, ahol nemcsak vitézségével tűnt ki, hanem jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével is. Történt egyszer egy télen, hogy Márton Amiens városkapujánál megpillantott egy didergő koldust, s annyira megszánta, hogy köpönyegét levéve kettéhasította, s felét odavetette a szűkölködőnek. Ezután éjjel álmában megjelent neki Jézus, és tudomására hozta, hogy koldus alakjában vele tett jót. A látomás hatására Márton tizennyolc éves korában megkeresztelkedett, s húszévesen elhagyta a katonai pályát. Poitiers püspökéhez, Szent Hilariushoz csatlakozott, aki rövidesen kisebb egyházi méltósággá nevezte ki. Ezután hazatért, hogy a keresztény hitet terjessze. Később visszament a franciaországi Poitiers-be, ahol kolostort alapított. 371 körül a nép és a papság Tours püspökévé választotta.

Nézzük hogyan került kapcsolatba a mai Szombathelyen született toursi püspök a ludakkal. A legenda szerint, mikor hírét vette, hogy püspöknek szemelték ki, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, elárulták őt.

Mint püspök továbbra is szigorú, önmegtartóztató életet élt, ő építette a város első keresztény kápolnáit, s a hagyományok szerint emberszeretete, jósága, irgalmassága, egyszerűsége, igazságossága, és kiváló szónoki képességei nagyon népszerűvé tették. Tours-hoz közel, Candes-ban halt meg 397 és 401 között.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

2017.11.10.    27


Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2016.11.11.    13

A rovat további cikkei

Halottak napjára

Póda Erzsébet

Ez a nap szól mindarról, ami élet, és mindarról, ami halál.

2017.10.30.    44


Nők az 1848-as szabadságharcban

Száz Ildikó

Nők varrták és tűzték ki az első nemzeti színű kokárdát a 19. század forradalmi eseményeiben.

2017.3.15.    191


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2017.1.4.    4


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2017.1.1.    27


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2016.12.23.  2    32


Karácsony a Királyságban

Kabók Zita

Hogyan zajlik a karácsony ünneplése Angliában? A készülődés mindig nagyon korán kezdődik. Már novemberben megveszik az ajándékokat, és betervezik az ünnepi programot.

2016.12.19.    3


Karácsony előtt

Huszár Ágnes

Advent idején, amikor a gondolataink egyre gyakrabban a karácsony körül forognak, arra is szánhatunk időt, hogy elkészítsük az ajándékokat. A karácsonyi sütik készítését pedig aromaterápiának is felfoghatjuk.

2016.12.8.    3


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2016.12.5.    33


Téli ajtódísz

Oriskó Renáta

Az évszakok váltakozása mindig jó apropó arra, hogy új köntösbe öltöztessük a lakásunkat, ezzel bent is megteremtve és felidézve az évszak hangulatát.

2016.12.2.    8