Ludas Márton


Vég Erzsébet  2007.11.10. 13:13

November 11-e Márton napja.

Elsőként egy Waldorf Iskolában találkoztam Márton napjáról, amikor éppen hospitálni jártam. Ott hallottam először a ludakról meg Szent Mártonról. A gyerekek lelkesen készültek az ünneplésre. Lássuk, milyen hagyományokat is elevenítünk fel ezen a napon, ami a középkorban az egyik legnépszerűbb ünnep volt, manapság pedig a libafogyasztás éli reneszánszát! Háziasszonyoknak: ha követni szeretnénk a hagyományokat, az a legjobb, ha november 11-én, 11 óra 11 perckor tálaljuk a friss libasültet!

A Márton-napot mind a népi kultúra, mind a keresztény kalendárium jeles napként tartotta számon. Előbbiben gazdasági határnapnak számított, hiszen a félszilajon (a tavasztól őszig legeltetett, télen pedig istállóban) tartott állatok beterelésének hagyományos időpontja volt. Ilyenkor a pásztorok – kezükben vesszővel – végigjárták az állatok gazdáinak házait, köszöntőt mondtak, amiért általában ajándékokat kaptak cserébe. A gazdasági szerepen kívül népi hiedelmek is kötődtek az ünnephez: a disznóól tetejébe ágat szúrtak, hogy megvédjék az állatokat a pusztulástól, tavasszal pedig ugyanezzel az ággal terelték ki a malacokat.

Az ünnep az őszi munkák (szüret, kukoricafosztás) lezárulásával induló és a Katalin-napig tartó kisfarsang idejére esett. Országszerte lakomákat és bálokat rendeztek, ilyenkor kóstolták meg először az újbort és vágták le a libákat, az úgynevezett „mártonludakat”. A közhiedelem úgy tartotta, „aki Márton-napon libát nem eszik, egész évben éhezni fog”. Egy másik mondás szerint pedig: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”Az elfogyasztott szárnyasok csontjaiból régen jósoltak, a fehér és hosszú csont havas telet, míg a barna és rövid csont enyhe telet jelentett. Azt is hallani lehetett még, hogy ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható. Sokfelé azt tartották, hogy a Márton-napi a márciusi időjárást mutatja. Azt is olvastam, hogy november 11-e régen „dologtiltó nap” volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert ez a jószág pusztulását okozta volna. (Talán újra ünneppé nyilváníthatnák ezt a napot is az illetékesek, mondjuk távoli rokonok találkozását elősegítendő címen.) Sok helyen rendeztek Márton napi bálokat, vásárokat – ez szintén feleleveníthető lehetne.

Ki is volt Szent Márton?
Márton Savaria külvárosában született 316-ban vagy 317-ben. A legenda szerint besorozták a római hadseregbe, ahol nemcsak vitézségével tűnt ki, hanem jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével is. Történt egyszer egy télen, hogy Márton Amiens városkapujánál megpillantott egy didergő koldust, s annyira megszánta, hogy köpönyegét levéve kettéhasította, s felét odavetette a szűkölködőnek. Ezután éjjel álmában megjelent neki Jézus, és tudomására hozta, hogy koldus alakjában vele tett jót. A látomás hatására Márton tizennyolc éves korában megkeresztelkedett, s húszévesen elhagyta a katonai pályát. Poitiers püspökéhez, Szent Hilariushoz csatlakozott, aki rövidesen kisebb egyházi méltósággá nevezte ki. Ezután hazatért, hogy a keresztény hitet terjessze. Később visszament a franciaországi Poitiers-be, ahol kolostort alapított. 371 körül a nép és a papság Tours püspökévé választotta.

Nézzük hogyan került kapcsolatba a mai Szombathelyen született toursi püspök a ludakkal. A legenda szerint, mikor hírét vette, hogy püspöknek szemelték ki, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, elárulták őt.

Mint püspök továbbra is szigorú, önmegtartóztató életet élt, ő építette a város első keresztény kápolnáit, s a hagyományok szerint emberszeretete, jósága, irgalmassága, egyszerűsége, igazságossága, és kiváló szónoki képességei nagyon népszerűvé tették. Tours-hoz közel, Candes-ban halt meg 397 és 401 között.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2020.11.11.    13


Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

2020.11.10.    27

A rovat további cikkei

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2021.1.6.    8


Az újév első napja

Kiss Adrienn Éva

Amilyen az év első napja, olyan lesz a többi is – tartja a mondás. No, de milyen is legyen az első nap?

2020.12.31.    31


Tíz idézet karácsonyra

Póda Erzsébet

Tegyük hangulatosabbá az ünnepvárást néhány jeles egyéniség gondolatával!

2020.12.23.   


Karácsonyvárás régen

Oriskó Renáta

A karácsonyi időszak ünnepeink, szokásaink terén a leggazdagabb és legváltozatosabb.

2020.12.21.   


Karácsony

Kovács Márta

Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeimben: képek, hangok, illatok...

2020.12.18.    17


Luca napja

Huszár Ágnes

A téli ünnepkör, az adventi időszak egyik jeles napja Luca-nap, amely december 13-ra esik.

2020.12.13.    32


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2020.12.5.    34


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2020.11.28.    15


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2020.9.23.    17


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2020.9.9.  1    12