Luca napja


Huszár Ágnes  2023.12.12. 23:41

A téli ünnepkör, az adventi időszak egyik jeles napja Luca-nap, amely december 13-ra esik.

A Luca latin eredetű keresztnév, amelynek jelentése: fény, fényesség, virradatkor, hajnalhasadáskor született. Ez a név a Lúcia egyik formája, a latin Lucius férfinév női párja, és a lux (fény) szóból eredeztetik.

A keresztény kultúrában az 5. századtól Luca szentként is tisztelt szűz és vértanú volt, legendája több képzőművészt megihletett. A hívők a szembetegségben szenvedők és vakok, a bűnbánó utcanők és a hegyes szerszámmal dolgozók védőszentjeként tartották számon. Legendája arról mesél, hogy Luca édesanyja megbetegedése után elzarándokolt Szent Ágota sírjához, ahol megjelent neki a szent, és elmondta neki, hogy hitével ő maga is meggyógyíthatja beteg anyját. Luca édesanyja meggyógyult, és a lány kérésére nem adta férjhez a kiszemelt vőlegénynek. Amikor a férfi ráébredt, hogy a rá váró házasság meghiúsul és hozomány nem lesz az övé, bíróság elé hurcolta Lucát, és kényszerítette, hogy mutasson be áldozatot a pogány isteneknek. Erre a lány nem volt hajlandó, ezért prostitúcióra kényszerítették, de a Szentlélek segítségével olyan nehéz lett a teste, hogy nem tudták őt megmozdítani. Ezután a bíróság megkínoztatta, majd halálra ítélte Lucát. A torkába kardot döftek, de ő nem halt meg azonnal, még beszélni tudott a néphez. Csak azután halt meg, hogy megkapta az utolsó kenetet egy keresztény paptól.

Luca alakja a néphagyományban titokzatos volt, és az emberek összefüggésbe hozták a természetfeletti erőkkel, a boszorkányokkal, és azzal a „tudománnyal”, miszerint a Luca-szék elkészítője és használója felismeri a falu boszorkányait. A Luca-széket Luca napján kezdték készíteni, és minden nap dolgoztak rajta, egészen karácsony napjáig. Régi leírások és néhány ránk maradt Luca-szék alapján a néprajzkutatók három-, négy-, hat- és tizenhárom lábú Luca-széket is jellemeznek, ami bármilyen fából készülhetett. Amikor a szék elkészült, akkor az ügyes készítőnek észrevétlenül magával kellett vinnie a karácsonyi éjféli misére, a templomba. A Luca-szék tulajdonosának a templom fő ajtaja mögött rá kellett állnia vagy ülnie a székre, hogy felismerje azokat az asszonyokat, akik boszorkányok voltak. Ezeket az asszonyokat a hiedelem szerint az különböztette meg a többi embertől, hogy az oltárnak háttal álltak, vagy szarvuk, tollas fejdíszük volt.

A boszorkányokat felismerő embernek – a hiedelem szerint – a mise előtt jól fel kellett készülnie a védelemre, hogy a boszorkányok szét ne tépjék a templomból kifele menet. A zsebeit meg kellett tömnie kölessel vagy mákkal, és azt szét kellett szórnia a templom ajtaja előtt. A szétszórt magokat a gonosz boszorkányoknak fel kellett szednie, és amíg ez történt, addig nem bánthatták az őket felismerő falubélit. A hiedelem szerint a boszorkányok madarakká változva gyorsan szedték fel a magokat, és az őket felismerő embernek bizony gyorsan haza kellett futnia. A mise előtt gondoskodnia kellett arról, hogy a kemence legyen befűtve, a konyhaajtóra pedig legyen felrajzolva szentelt krétával a boszorkánynyom, amely nem más, mint egy egyetlen vonással készített pentagram. Ez az ötszög visszatartotta a boszorkányokat, akik így nem juthattak be a konyhába, mert a hiedelem szerint a pentagram védelmet nyújtott a gonosz szellemek ellen. A hazatérő embernek a Luca-széket az égő kemencébe kellett vetnie, és elégetnie, hogy a boszorkányok ne keríthessék a hatalmukba.

A Luca-szék gazdájának más tudás is a birtokába került a szék elkészítésével. Az aranymosással foglalkozó vidékeken a hiedelem szerint a Luca-szék segítségével meg lehetett tudni, hogy hol és hogyan tisztítja magát az arany. A széket karácsony éjjelén ki kellett vinni éjfélkor a keresztútra, rá kellett ülni, és három próbát kellett kiállnia a meggazdagodni vágyónak. Az arany lelőhelyét pedig maga az ördög árulta el az illetőnek, aki cserébe szerződést kötött a gonosszal, hogy a lelke a halála után az ördögé lesz. A bátor próbálkozónak a szerződést az ujjából szivárgó vérrel kellett aláírni, de ha szemfüles volt, akkor vitt magával a keresztútra egy csirkelábat, és annak vérével írta alá a szerződést, hogy kijátssza az ördögöt.

A magyar néphagyományban Luca napjához kapcsolódott a lucázás szokása is. Fiatal férfiak vagy lányok öltöztek be Lucának: fehér lepel volt rajtuk, arcukat fehér csipkekendő borította, és meszelő vagy söprű volt a kezükben. A Lucák némák voltak, azért nem szólaltak meg, hogy a háziak, akiknél sepregettek, adományt kértek, ne ismerjék fel őket. Ezt a szokást Csallóközben még az 1960-70-es években is végezték a lányok. Édesanyám gyermekkorának szokása volt a lucázás Nagylégen. Még ő és a barátnői is beöltöztek Lucának, és december 13-án este meglátogatták a rokonokat, ismerősöket. Fehér lepelben voltak, arcukat eltakarták, a házban némán sepregettek, és néhány szem cukorkát, diót, vagy kevés pénzt kaptak a háziaktól.

A lucázók némasága a titokzatosságból is fakadt, hiszen a néphagyományban a Luca és a Luca-széke szorosan összefonódott a boszorkányokkal, a varázslatokkal és az ördöggel való cimborálás lehetőségével. A lucázás a néphagyományban az adománygyűjtő és megemlékező, dramatikus jellegű szokások közé tartozik a betlehemezés, a karácsonyi mendikálás és az aprószentek-napi korbácsolás mellett.

Az adventi időszakban a falusiak beszorultak a házakba, meséltek, beszélgettek, közösen imádkoztak és énekeltek az ünnepnapokon. A befelé fordulás, az egymásra figyelés, a misztikusnak mondható eseményekre való emlékezés és reagálás alakíthatta ki azokat a szokásokat, amelyek során az emberek meglátogatták egymást, előadtak egy dramatikus játékot, énekeltek, és a háziaktól egy-két apróságot kaptak ajándékba. Ekkor főleg az elesettebbek (a koldusok, a faluban élő cigányzenészek), a szegényebbek és az önálló javakkal nem rendelkező fiatalok, gyerekek elevenítették fel a téli ünnepnapokat alakoskodással, dramatikus játékokkal, miközben egy kis adományhoz is jutottak.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2024.1.5.    8


Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek

Huszár Ágnes

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

2023.12.19.  2    36


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2023.12.5.    34


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2023.11.28.    15


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2022.9.20.    17


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22

A rovat további cikkei

A misztikus napforduló

Póda Erzsébet

A nyári napforduló éjszakáján bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül...

2024.6.20.   


Karácsonyvárás régen

Oriskó Renáta

A karácsonyi időszak ünnepeink, szokásaink terén a leggazdagabb és legváltozatosabb.

2023.12.16.   


Hogy kellemesen teljen az ünnep

Faar Ida

Megint eltelt egy esztendő, ismét apró fények gyúlnak a sötét utcákon.

2023.12.12.   


Halottak napjára

Póda Erzsébet

Ez a nap szól mindarról, ami élet, és mindarról, ami halál.

2023.10.30.    44


A menyasszonyrablás eredete

PR-cikk

Tényleg magyar szokás? A mai modern esküvők elsősorban a szórakozásról szólnak, de mihez is kezdenénk a hagyományok nélkül...,

2023.6.22.   


Farsangi készülődés

Ha február, akkor farsang! Izgalmas, vicces és bohókás, a gyerekek nagyon szeretik, érdemes ezért a teljes hónapot farsangi lázban tölteni!

2023.2.9.