Karácsonyi asztal, ételek és hiedelmek


Huszár Ágnes  2023.12.19. 1:15

A nép életében faluhelyen a 20. században a nagy ünnepekhez vidékenként és vallásonként változó szokások és étrendek kapcsolódtak.

A téli ünnepkör legnagyobb ünnepén, karácsonykor az étkezésekhez fűződő szokások meghatározták a karácsonyi asztal terítésének módját, a karácsonyi ételeket és az ezekhez kötődő mozzanatokat. A karácsonyi asztalon vagy asztal alatt elhelyezett ételeknek, egyéb tárgyaknak különleges erőt tulajdonítottak. A hagyomány meghatározta, hogy milyen karácsonyi ételeket kell elfogyasztania a családnak, hogy a következő évben minden családtag egészséges legyen, és hazatérjen, ha elkerül otthonról. Az étkekhez fűződő hiedelmek szerint a karácsonyi ételek befolyásolták a jószág egészségét és a termények bőségét a következő évben.


Csallóközben szentestén a karácsonyi asztal elkészítése nagy gonddal történt. Az asztalra kerülő tárgyak szorosan kapcsolódtak karácsony ünnepéhez és ezeknek a háziak nagy jelentőséget és varázserőt tulajdonítottak. Fehér, házilag szőtt abrosz takarta az asztalt, mely alá búzaszemekből keresztet rajzoltak. A feldíszített karácsonyfa is az asztal egyik sarkára került. A régi időkben a karácsonyfát is a családtagok által készített díszekkel ékesítették: aranyozott dióval, almával, mézeskaláccsal és apró süteménnyel. A fa alatt fokhagyma, alma, ostya és méz, dió, öregbab, lencse, só, bors volt. Ide tették a frissen sült kenyeret és kalácsot, amelyet háziszőttes asztalkendővel takartak le. Rárakták a családfő ünnepi kalapját, melyet Szent József kalapjának neveztek. Ezzel a család szerencséjét és békességét védték, hogy minden családtag a következő esztendőben egészséges és szerencsés legyen. A fokhagyma az egészség és az élet őrzője volt. A karácsonyi asztalon elhelyezett fokhagymát később az állatok gyógyítására is használták. A kenyér, a kalács, az ostya és a méz az egész évi élelem biztosításának szimbóluma volt. A lencse, a bab, a dió az anyagi gazdagság jelképeként volt az asztalon. A hiedelem szerint a babot azért fogyasztották, hogy elegendő nagypénzük (papírpénzük) legyen egész évben, a lencsét pedig azért, hogy mindig elég aprópénze legyen a családnak. A borsot azért tették az asztalra és a levesbe, hogy megőrizze a család egészségét. Az asztal alá került egy köteg szalma, egy tiszta búzával teli kosár abból a célból, hogy biztosítva legyen a gabona az eljövendő évben. A népi hiedelem azt is tartotta, hogy a szalmakötegen pihen meg éjfélkor a kis Jézus.


A karácsonyi asztalra kerültek a főzéshez szükséges eszközök, és az asztal alá helyezték a gabonatermesztés, a földművelés, a favágás és a mesteremberek munkaeszközeit is. Az asztalra helyezett tárgyak jelképesen ez újesztendőt képviselték. A lélek nyugalma érdekében az élelem mellé az imádságoskönyv, a rózsafüzér, esetleg a Biblia is odakerült. Hittek abban, hogy ezek a vallási élethez fűződő tárgyak az egész család lelki békéjét biztosítják. A karácsonyi asztalon és a karácsonyfán gyertya égett, melynek fénye Jézust jelképezte.

A szentestén a karácsonyi vacsora elfogyasztása igazi ünnep volt. A vacsoránál minden családtagnak az asztalhoz kellett ülnie, mivel fontos volt, hogy az ételt együtt fogyasszák el. A gazdasszony már előre minden ételt az asztalra készített, ő sem kelhetett fel az asztaltól vacsora közben. A közösen elfogyasztott karácsonyi vacsora egyik hiedelme volt, hogy a hosszú útra induló családtag, ha eltéved, gondoljon a közösen elfogyasztott karácsonyi vacsorára, és akkor biztosan hazatalál. Ugyanezt szolgálta az a szokás, hogy egy almát annyi felé vágtak, ahányan körbeülték az asztalt. A felvágott alma a család egységét, békéjét és a természet visszatérő erejét is jelképezte. A dióhoz kapcsolódó hiedelem az volt, hogy aki férges diót talált karácsonykor, megbetegedett a következő évben, viszont aki egészséges diót tört, nem betegedhetett meg.


A vacsora előtt a családfő felköszöntötte az ünnepet, hálát adott azért, hogy a családja megérte a szent karácsony estét. A köszöntőt az követte, hogy mindenki ivott a pálinkából, evett a mézzel megkent ostyából, és ezután vette kezdetét a vacsora. A lencseleves után a mákos csikmákot (kifőtt metélt tészta), lekváros dereglét (derelyét) és öregbabot fogyasztották el.

Karácsony misztikumát sok hiedelem és szokás kísérte, melyek közül egyet-egyet a mai családoknál is felfedezhetünk. Szinte önkéntelenül és néha tudattalanul követjük azokat a szokásokat, melynek részesei voltunk gyermekként minden karácsonykor nagyszüleink házában. Ezeket megismételve, gyakran nem is sejtjük, hogy milyen régre visszanyúló szokások és hiedelmek nyilvánulnak meg akkor, amikor a 21. század elején körbeüljük a karácsonyi asztalt.

(A cikk Marczell Béla Naptár és néphagyomány – Csallóközi népszokások könyvében szereplő írások felhasználásával készült.)



Hozzászólások

B. Szabi, 22. 12. 2009 11:47:05 Fakuló ünnep
Szívet melengető érzés a felmenőink, őseink hagyományairól olvasni. Sajnálom, hogy ma már nem tiszteljük a karácsonyt úgy, mint az elődeink. Még így is az egyik (ha nem a) legszebb ünnepünk, de félek, már soha nem lesz olyan, mint azelőtt. Mellesleg most már divattá vált utálni is a karácsonyt, ami pedig igazán szomorú. Én minden évben igyekszem széppé és boldoggá varázsolni ezt a néhány napot, hogy valóban önfeledten, gondtalanul, veszekedés vagy bármiféle incidens nélkül teljenek el. A cikk pedig kifejezetten jó, gondolatébresztő és kifejezetten érdekes, gratulálok! :)
kata, 22. 12. 2009 14:49:22 képeslap
A hozzászólást a moderátor törölte.
@


Kapcsolódó cikkek

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2024.1.5.    8


Luca napja

Huszár Ágnes

A téli ünnepkör, az adventi időszak egyik jeles napja Luca-nap, amely december 13-ra esik.

2023.12.12.    32


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2023.12.5.    34


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2023.11.28.    15


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2022.9.20.    17


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22

A rovat további cikkei

A misztikus napforduló

Póda Erzsébet

A nyári napforduló éjszakáján bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül...

2024.6.20.   


Karácsonyvárás régen

Oriskó Renáta

A karácsonyi időszak ünnepeink, szokásaink terén a leggazdagabb és legváltozatosabb.

2023.12.16.   


Hogy kellemesen teljen az ünnep

Faar Ida

Megint eltelt egy esztendő, ismét apró fények gyúlnak a sötét utcákon.

2023.12.12.   


Halottak napjára

Póda Erzsébet

Ez a nap szól mindarról, ami élet, és mindarról, ami halál.

2023.10.30.    44


A menyasszonyrablás eredete

PR-cikk

Tényleg magyar szokás? A mai modern esküvők elsősorban a szórakozásról szólnak, de mihez is kezdenénk a hagyományok nélkül...,

2023.6.22.   


Farsangi készülődés

Ha február, akkor farsang! Izgalmas, vicces és bohókás, a gyerekek nagyon szeretik, érdemes ezért a teljes hónapot farsangi lázban tölteni!

2023.2.9.