Mikulás


Huszár Ágnes  2019.12.5. 1:53

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

Ez a nap a katolikus egyházban Szent Miklós püspök emléknapja, amely 1560 és 1611 között kötelező egyházi ünnep volt. Szent Miklós a kis-ázsiai Myrában volt püspök, és a tengerészek, a kereskedők, a gyógyszerészek és a gyermekek védőszentjének tartották. Alakja és legendája Európában akkor vált ismertté, amikor ereklyéit 1087-ben Dél-Olaszországba vitték.


Miklós püspök tisztelt és kedvelt egyházi személy volt életében is, ugyanis a vagyonát a szegények és a nélkülöző gyermekek között osztotta szét. Egyszerű emberként élt, sokszor beszélgetett a híveivel, ismerte a helyzetüket, és számos alkalommal segítette őket nehéz sorsukban. A püspök alakjához számos legenda fűződik, amelyek közül a legismertebb történettel hozható összefüggésbe a Mikulás csomag ajándékozása. A történet szerint Szent Miklós a kolostor mellett élő, elszegényedett nemesember életét látva ajándékozott először titokban. A nemesnek három eladósorban lévő leánya volt, de nem tudta őket férjhez adni, mivel nem tudott számukra hozományt biztosítani. Egy este éppen arról beszélgettek, hogy melyik lány adja el magát rabszolgának, hogy testvérein segíthessen. Ezt meghallotta az arra sétáló Miklós püspök, és visszasietett a templomba, ahol egy marék aranypénzt keszkenőbe kötött, és bedobta azt a nemesember házának ablakán. A család azt hitte, hogy csoda történt. Egy év múlva egy újabb keszkenő aranyat dobott be valaki az ablakukon. A család nem látta, hogy ki lehetett a jótevő, kifutottak a házból, és egy piros ruhás férfit láttak elsietni a sötétben. Miklós püspök ugyanígy egy keszkenő aranyat dobott be a ház ablakán a harmadik évben, és így kitudódott, hogy a jótevő maga a püspök.

A Szent Miklósról szóló legendák arról is mesélnek, hogy a névnapjának előestéjén, december 5-én, a hideg idő beköszöntével, cukorkával és más édességgel ajándékozta meg a gyerekeket. Ezek a legendák a Kárpát-medencébe is eljutottak mind keleti, mind nyugati irányból, és a népi hagyomány is megemlékezett Szent Miklós ünnepéről. Emlékét helynevek, templomok is őrzik, és (tengerészek helyett) a magyar nyelvterületen a révészek, a vízimolnárok és halászok védőszentjeként is számon tartják őt.


A Mikulás-napi ajándékozás egy újabb keletű, városokból kiinduló szokás, amely valószínűleg a 19. században, cseh és osztrák hatásra alakult ki a magyar hagyományban. A szokás elterjedését az iparosodás is befolyásolta, habár a téli ünnepek ajándékozó lényeinek igen régi hagyománya (az orosz Fagyapó, a német Holle anyó, a francia Noel apó) is felismerhető a Mikulás-ünnepben. Az ajándékosztogató, piros kabátot és süveget viselő, mosolygós Mikulás már modernkori alaknak mondható, aki nagy részben elszakadt Szent Miklós alakjától. Ma a gyermekeknek gyakran a Lappföldön élő Mikulás, Santa Claus jut eszükbe december 6-án, aki nagyszakállú, kövérkés, és aki rénszarvasok által húzott szánon repül az égbolton. Ennek az alaknak a kedves mesebeliségét ismerték fel a 20. század írói (1939-ben Bob May írt először a Mikulás rénszarvasairól, a Rudolf, a piros orrú rénszarvas című könyvében) és filmkésztői. Ezzel párhuzamosan a tömegkultúra fokozatosan átalakította Miklós püspök alakjának képét, és a néphagyományból kiszorította a Mikulás-járást, a Mikulás-játékot.

A Mikulás-járás a magyar lakta területek északi részén volt elterjedt, amely részben a középkori diákok aprószentek-napi püspökválasztó játékával és a cseh, az osztrák Mikulás-ünnep szokásaival hozható összefüggésbe. A szokás szerint a Mikulás és kísérete (krampuszok, ördögök) betért a házakba, a fonókba, és vizsgáztatta, tréfás kérdésekkel gyóntatta a gyerekeket és lányokat. A krampuszok virgáccsal, láncokkal ijesztgették a gyerekeket, és aki nem tudott a kérdésekre válaszolni, azt bizony elvitte az ördög. Tréfás litánia is elhangozhatott a Mikulás-járás alkalmával, a lánccsörgetésnek pedig nemcsak ijesztgető, hanem a gonosz szellemeket elűző szerepe is volt.

A december 5-i alakoskodók közül a Mikulás az ügyes és jó gyerekeket megajándékozta a zsákjából almával, cukorral, dióval. A szokásnak ez a momentuma hozható összefüggésbe Szent Miklós jótékonykodó ajándékozásával. Ez a szokás terjedt el a magyar nyelvterületen is, és a 19. század második felétől Miklós püspök alakjához elsősorban a kipucolt cipőkbe és csizmákba rejtett édességek, ajándékok osztogatása kapcsolódik.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2020.1.14.    8


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2019.11.29.    15


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2019.9.24.    17


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2019.9.9.  1    12


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Vendel és Dömötör

Huszár Ágnes

Az októberi névnapok között két, ritkán hallott keresztnév ünnepe is szerepel.

2010.10.20.    1

A rovat további cikkei

A misztikus napforduló

Póda Erzsébet

A nyári napforduló éjszakáján bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül...

2020.6.23.   


A húsvét ünnepe

Huszár Ágnes

Egy ideje a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradtak, hiszen sokan inkább kirándulni mentek.

2020.4.9.    59


Az én karácsonyom

Póda Erzsébet

Úgy emlékszem, gyerekkoromban mindig derékig vagy nyakig érő hó hullott karácsony napján...

2019.12.23.    31


Karácsony

Kovács Márta

Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeimben: képek, hangok, illatok...

2019.12.22.    17


Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

2019.11.11.    27


Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2019.11.11.    13