Tavaszelő magyar népszokásai


Huszár Ágnes  2017.3.10. 1:32

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

Márciust a magyar néphagyomány Tavaszelőnek nevezi, hiszen a tavaszi felmelegedés, a hagyományos parasztgazdálkodásban pedig a szőlő és a gyümölcsfák metszésének, a szántóföldek tisztításának az időszaka. Ebben a hónapban számos alkalom nyílik az időjárásjóslásra.


Március 12-én, Szent Gergely napján a megfigyelések szerint a tavaszias idő ellenére még hó hullhat, amit a néphagyomány így ír le: Gergely rázza a szakállát. Ezen a napon szokásban volt a Gergely-járás. Gergely napjának ünneplését 830-ban IV. Gergely pápa vezette be I. Gergely pápa tiszteletére, aki iskolák alapítója és pártfogója, a gregorián-éneklés megteremtője volt. A középkor elején ehhez a naphoz egész Európában diák felvonulások, diákpüspök választások és iskolai vetélkedők kapcsolódtak. Ezen kívül Gergely-napja iskolai félévkezdetnek számított, hiszen erre a napra esik a tavaszi napéjegyenlőség. A magyar néphagyományban a 20. századig fennmaradt Gergely-járás a középkori szegény tanulók mendikálásának, dramatikus játékának szokásából ered. Szereplői a katonai toborzás mintájára hadnagyi rangot viseltek, és gyakran megszemélyesítették a püspököt is. A tanító által kijelölt fiúk új diáktársakat toboroztak az iskolába, amikor még nem volt kötelező az iskolalátogatás. A diákok verseiben és dalaiban jókívánság-mondóka, a szereplők tréfás bemutatása és adománykérés hangzott el. A szokás célja a 17. századtól elsősorban nem az iskolába való toborzás, hanem az adománygyűjtés volt. Az összegyűjtött tojás, szalonna a tanító éves járandóságát bővítette.


Márciusban Sándor, József, Benedek, zsákkal hoznak meleget – tartja a mondás. Sándor napja március 18-a közel esik a tavaszi időjárás kezdetéhez. Március 19-én a magyar hagyomány a Józsefeket ünnepeli, a keresztény egyház pedig Szent József, Jézus Krisztus nevelőapjának ünnepét tartja. Élete és példája a híveket szorgalomra, tisztességes munkára, alázatosságra és tisztaságra biztatja. A csallóközi Dunaszerdahelyen ezen a napon a város lakói az iparosokat is ünnepelték. A céhzászlók alatt az iparosok a katolikus templomba vonultak, meggyóntak, megáldoztak, gyertyákat gyújtottak és Szent Józsefhez imádkoztak. József napján a méhészek kiengedték a méheket, a népi hagyomány pedig azt tartotta, hogy az énekes madarak sípokat kapnak a szenttől, és ekkor már madárdaltól hangos a vidék. ha aznap szivárvány volt az égen, a széles sárga sáv jó búzatermést, a széles piros sáv jó bortermést ígért. Néhány vidéken a József-napi rossz idő az évben sok halálesetet jelentett. A szántás elkezdését is e naphoz igazították, hogy a gazdáknak jó termése legyen az évben. Máshol ez a nap ünnep volt, a tavasz első napjának ünnepe munkatilalommal. A harmadik, meleget hozó szent, Benedek a nyugati szerzetesség törvényhozója volt. A néphit szerint az ő névnapján szentelt fokhagyma és zsír minden bajban hasznos volt, gyógyító erőt tulajdonítottak neki. Néhány vidéken az aznapi égdörgés száraz nyarat jósolt. Más vidékeken a három meleget hozó szent névnapján abban hittek, hogy a napsütés hosszú, meleg nyarat, a beborult idő pedig hosszú, nedves őszt jelentett.


Március 25-e Jézus fogantatásának ünnepe, Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. A parasztgazdálkodásban ekkor végezték a gyümölcsfák oltását, és az e napon oltott fát nem volt szabad letörni, mert vér folyt belőle. A legtöbb vidéken szerencsétlenséget jelző dolognak vélték a frissen oltott fák letörését, megsértését.

Március végén, az igazi tavasz beköszöntésével általában megérkeztek a fecskék is, és ekkor a lányok sok helyen a következő rigmust mondogatták, hogy szépek legyenek: Fecskét látok, szeplőt hányok.


Forrás:
Marczell Béla: Csallóközi néphagyományok
internet


Képek:
1-2. kép internet
3. kép - Andrea Mantegna: Jézus bemutatása a templomban, festmény (1465)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2020.1.14.    8


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2019.12.5.    34


Szent András és a férjjóslás

Huszár Ágnes

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

2019.11.29.    15


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2019.9.24.    17


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2019.9.9.  1    12


Vendel és Dömötör

Huszár Ágnes

Az októberi névnapok között két, ritkán hallott keresztnév ünnepe is szerepel.

2010.10.20.    1

A rovat további cikkei

A misztikus napforduló

Póda Erzsébet

A nyári napforduló éjszakáján bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül...

2020.6.23.   


A húsvét ünnepe

Huszár Ágnes

Egy ideje a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradtak, hiszen sokan inkább kirándulni mentek.

2020.4.9.    59


Az én karácsonyom

Póda Erzsébet

Úgy emlékszem, gyerekkoromban mindig derékig vagy nyakig érő hó hullott karácsony napján...

2019.12.23.    31


Karácsony

Kovács Márta

Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeimben: képek, hangok, illatok...

2019.12.22.    17


Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

2019.11.11.    27


Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2019.11.11.    13