Szent András és a férjjóslás


Huszár Ágnes  2019.11.29. 23:22

Novembert a népi kalendárium Szent András havának nevezi. Íme, néhány ehhez kötődő hagyomány.

November 30-a András napja, a népi hagyományban az egyházi év, az advent kezdetét is jelzi, hiszen a hozzá legközelebb eső vasárnap advent első vasárnapja. Az Ipoly mentén élt az a mondás, hogy ilyenkor „kellett a muzsikát bezárni, mert utána már az Úrjövet volt”, vagyis elkezdődött a karácsonyi böjt időszaka.

Szent András, más néven András apostol Jézus krisztus tizenkét tanítványa közé tartozott, aki szem- és fültanúja volt Jézus földi jelenlétének, cselekedeteinek. András Galileából származott, testvére Simon Péter volt, akit később Jézus az egyház alapjává tett meg. András apostol eredetileg Keresztelő Szent János tanítványa volt, és ő saját akaratából lett Jézus tanítványa, míg Pétert maga Jézus szólította fel a szolgálatra. Így a testvérek felhagytak a halászélettel, Jézus tanítványaiként éltek három évig, majd Krisztus mellett tettek tanúságot egész életükben.

András mestere feltámadása és mennybemenetele után Kis-Ázsiában teljesítette az apostoli szolgálatot, és valószínűleg ennek köszönhetően lett a kereszténység a világon először Örményországban államvallássá. András később Szkítiában, Thrákiában és Görögországban is jelen volt, ahol apostolként terjesztette a kereszténység igéjét. Élete Kr. után 60-70 körül, Pátra városában ért véget, ahol a város prokonzuljával folytatott hitvita után börtönbe vetették, majd itt vértanúhalált halt, mert később a róla elnevezett andráskeresztre feszítették. Későbbi egyházi ábrázolása is főleg andráskereszttel (X alakú kereszttel) történik, amelyet átfog, vagy amelyre felfeszítik.


Az evangéliumokban és a legendákban fennmaradt élettörténetben Szent András józan gondolkodású, nyitott, tettre kész tanítványként van leírva, aki megértő szemléletével fordult más vallások és kultúrák felé. A számára idegen népe körében szeretettel, az adott nép szokásbeli jellemzőit magára véve, a helyi hagyományok elemeit használva terjesztette a keresztény vallás igéit.

A magyar népszokásokban András napjához kapcsolódik a disznótorok idejének kezdete, ezért tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is nevezik. Ő „zárja a hegedűt”, mert ekkorra már véget érnek az őszi mulatságok. November 30-án főleg a lányok jósoltak maguknak, hogy milyen lesz az eljövendő házastársuk. Ezek főleg babonás, mágikus cselekedetek voltak, ami után a lány megálmodta, hogy ki lesz a férje. Az Ipoly mentén András napja előtt a lányok elcsenték apjuk nadrágját, a párnájuk alá tették úgy, hogy senki se vegye észre, és amilyen nevű emberrel álmodtak, olyan férjre találtak. A palóc lányok ezen a napon almát raktak az eresz alá, amit Borbála napján magukkal vittek az éjféli misére, és ha útközben valamelyik férfi megszólította őket, akkor ugyanolyan nevű férjet remélhettek. Ha András napján a vízbe állított gyümölcsfaágak kirügyeztek, az több vidéken farsangi férjhezmenetelre utalt. Az Ipoly mentén a lányok gyertyát is öntöttek András-napkor: ha a vízbe öntött gyertya alakja egyenes volt, akkor egészséges vőlegényt találtak, ha azonban a viasz cikcakkos alakot vett fel, akkor beteges vőlegényük lett.


Manga János, jeles néprajzkutató az Ipoly mentén, Herencsényben jegyezte fel azt a mondókát, amit a lányok kapurázás közben mondogattak:
Kapu, kapu, rázlak téged,
Ó, Szent András, kérlek szépen,
Add meg nékem megálmodnom,
Ki lesz az én kedves párom.



Forrás: Csáky Károly: Hallottátok-e már hírét?
Wikipédia



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Regölés, farsangolás

Huszár Ágnes

A magyarság téli néphagyománya is rendkívül gazdag: ide tartozik a regölés, farsangolás érdekes szokása is

2020.1.14.    8


Mikulás

Huszár Ágnes

December hatodikára esik a gyerekek egyik legkedveltebb ünnepe, a Mikulás-nap.

2019.12.5.    34


Szent Mihály hava

Huszár Ágnes

Szeptember hónapját Szent Mihály havának is nevezzük. (Ünnepek és szokások)

2019.9.24.    17


Őszi Mária-ünnepek

Huszár Ágnes

A hagyományos paraszti felfogás szerint az év jeles napjai a közösség ünnepei voltak.

2019.9.9.  1    12


Tavaszelő magyar népszokásai

Huszár Ágnes

Márciusban, azaz Tavaszelő idején, számos alkalom nyílik az időjárás-jóslásra.

2017.3.10.    22


Vendel és Dömötör

Huszár Ágnes

Az októberi névnapok között két, ritkán hallott keresztnév ünnepe is szerepel.

2010.10.20.    1

A rovat további cikkei

A misztikus napforduló

Póda Erzsébet

A nyári napforduló éjszakáján bármi megtörténhet és minden kívánság teljesül...

2020.6.23.   


A húsvét ünnepe

Huszár Ágnes

Egy ideje a húsvéthoz kapcsolódó szokások a legtöbb családban elmaradtak, hiszen sokan inkább kirándulni mentek.

2020.4.9.    59


Az én karácsonyom

Póda Erzsébet

Úgy emlékszem, gyerekkoromban mindig derékig vagy nyakig érő hó hullott karácsony napján...

2019.12.23.    31


Karácsony

Kovács Márta

Régi karácsonyok bukkannak fel emlékeimben: képek, hangok, illatok...

2019.12.22.    17


Szent Márton vesszeje

Huszár Ágnes

Szent Márton napját november 11-én ünnepeljük...

2019.11.11.    27


Márton-napi vígságok

Madarász Ildikó

Márton napja, november 11-e, gazdag hagyományokkal rendelkező, számos népszokással, különleges ételekkel és újborral ünnepelt nap.

2019.11.11.    13