Szent Orbán és a szőlőszüret

Huszár Ágnes  2025.5.24. 0:24

Az őszi hónapok egyik legfontosabb termésbetakarító munkája a szőlőszüretelés.

A szőlősgazdák természetesen a tavaszi és a nyári hónapokban sokat dolgoznak azért, hogy bőséges szőlőtermésük legyen, de a régi paraszti világban a gazdák vallásos hite szerint május 25-én Szent Orbánhoz is fohászkodtak azért, hogy az égiek megsegítsék őket: jó legyen a termés. A szőlőtermesztéssel foglalkozó vidékeken ezért csaknem minden szőlőhegyen található Szent Orbánra emlékeztető szobor, esetleg kápolna. Ő a szőlősgazdák patrónusa, akinek kegyhelyéhez Orbán névnapján körmenettel is kilátogat a falu hívő népe. Ekkor a pap fohászkodik a szenthez, megáldja a szőlőt, az asszonyok pedig virágokkal vagy cseresznyével díszítik fel a szobrot vagy a kápolnát. A megáldott szőlő leveléből a hívek gyakran tettek az imakönyvükbe egy darabkát, amit szentelményként őriztek.


Szent Orbán szobrát jó szőlőtermés esetén, a legtöbb vidéken, ősszel is fölvirágozták. Azonban, ha jég vagy fagy tette tönkre a szőlőt, előfordult, hogy a gazdák megbüntették Orbánt: rákiabáltak, husánggal megverték a szobor hátát. Bizonyos vidékeken rossz termés estén vízzel, jó termés esetén borral locsolták le a szentet. A parasztok évközben sem feledkeztek el a szőlőhegy védőszentjéről. A Szent Orbán-kápolnák és szobrok környékén lekaszálták a füvet, a határból hazafelé tartók egy-egy csokor mezei virágot tűztek a szoborra, és a férfiak megemelték a kalapjukat, amikor elhaladtak előtte.

Szent Orbán pápaként szolgálta a katolikus egyházat, és 230-ban halt vértanúhalált. Hivatalát Alexander Severus római császár uralkodása idején töltötte be. Fő érdemeként könyvelik el, hogy jelentős erőfeszítéseket tett a keresztény vallás elterjesztéséért, sok római embert térített meg. Ezen kívül ő rendelte el, hogy a misebor kelyhét ezüstből vagy aranyból készítsék, az ábrázolásokon ezért kehellyel, más borivó edénnyel és szőlőfürttel szokták ábrázolni.

De vajon miért lett a szőlőhegyek és szőlősgazdák védőszentje? Elsősorban azért, mert a névnapja május 25-re esik, amikor is – a népi élet megfigyelései szerint – utoljára fordulhatott elő a mérsékelt éghajlaton fagyos nap, ami tönkretehette a zsenge szőlőhajtásokat. Az idősebb parasztok Orbánt nevezték a fagyosszentek (Pongrác, Szervác, Bonifác) kisöccsének.


Szent Orbán napjához a népi életben tehát a hivatalos egyházi liturgiától idegen vallási képzetek, cselekedetek, és az egyház által jóváhagyott szertartások is kapcsolódtak. A pogánykori bálványimádást idéző szokások közé tartozott, hogy Orbán védőszent szobrát körbehordozták a szőlőhegyen. Jó idő esetén felvirágozva, rossz idő esetén, vagy ha fagykár érte a szőlőt, besározva, a talajon húzva. Ezt a szokást az egyház nem nézte jó szemmel, tiltani is próbálta, majd a legtöbb vidéken ehhez alkalmazkodva az egyház képviselői engedélyezték az Orbán-napi búcsúkat, körmeneteket. Így a hivatalos vallás is jóváhagyta Szent Orbán kultuszát.


Forrás:
Liszka György: Ágas-bogas fa
Liszka György: A szlovákiai magyarok néprajza

Hozzászólások

@

Küldés