Szilveszter, újév

Orbán Viktória  2007.12.30. 12:42

Ismét itt az év vége, a szilveszter és ezzel együtt a különféle babonák, hiedelmek, népi szokások sokasága, valamint a fogadalomtételek éjszakája.

A legtöbb hiedelmünk nem más, mint az ősi vallási-misztikus képzetek túlburjánzása.

Szinte nincs is olyan ünnep, amihez ne kapcsolódna legalább egy „bölcs” népszokás, amit jobb, ha betartunk, különben ki tudja milyen „szörnyűségek” történnek velünk… A legtöbb ilyen hiedelem talán az év végéhez kapcsolódik, hiszen ekkor lezárul egy év, új kezdődik, valami ismeretlen, ami félelemmel, kíváncsisággal tölti meg az emberek szívét.

De mi is az a babona? Egyes tárgyaknak, cselekményeknek természetfölötti hatást tulajdonító és bizonyos jelenségeket természetfölötti erők megnyilvánulásaként magyarázó tévhit – legalábbis így határozza meg a szakkönyv. Fő ismertetőjele a rejtett összefüggések, azaz mágikus jelentőség tulajdonítása bizonyos gyakorlatoknak. Köztük azonban semmilyen bizonyítható kapcsolat nem létezik, olykor a józanésznek is ellentmondanak. Ennek ellenére mégis befolyásolják életünket, jelen vannak a mindennapjainkban.

Szilveszter kapcsán is számos babona, szokás létezik. Némelyek mindenki számára ismertek, mint például, hogy az új év első napján lencsét, babot kell enni, hogy sok pénzünk legyen. A hagyomány szerint ugyanis, ezek az apró magvak a pénz bőségét jelentik. Ilyen, étkezéssel kapcsolatos babona még rengeteg van. Például újévi fogás a legtöbb háznál a malacsült. A malac ugyanis befelé túr, így a szerencsét nem a házból ki, hanem be túrja. Nem úgy, mint a tyúk, ami kikaparja, a hallal pedig elúszik.
E napon tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból.
Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne mulassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt egy jósálomra is!
Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet.
A szilveszter éjjelén megfájduló fog valaminek a halogatását jelöli, amit már nem szabad tovább görgetnünk az új esztendőben.

Még mindig úgy tartják, hogy az év első napja döntő szerepet játszik abban, milyen szerencsénk lesz az évben. Sokan készítenek szerencsepogácsát, vagy -tortát, melybe egy érmét sütnek. Aki megtalálja az érmét, annak nagy szerencséje lesz.
Fontos, hogy az év utolsó napján csupa jó dologgal vegyük körül magunkat. Mosni, takarítani tilos, mert az nem hoz szerencsét, sőt egyes vidékeken úgy tartják, hogy valaki halálát jelenti.

Az óévtől mindig hangosan, zajosan búcsúzunk el, hogy elijesszük az ártó szellemeket.

Talán kevésbé ismertek a következő babonák:
Ha az újév első napján az első látogató nő vagy asszony, akkor az szerencsétlenséget jelent, viszont ha férfi csenget be elsőként az bizony szerencsét hoz …(Ezt a szokást vajon mire alapozták???)
Régen a lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét.
A gazdák éjfélkor vizet húztak a kútból, amelyet aranyvíznek neveztek. Aki ivott belőle, arra gazdagság várt.
Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra. Aki ilyenkor hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az bizony megrendelheti a koporsóját.
Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kis pezsgőt öntsenek ki a földre – azért ne a háziak féltett perzsaszőnyegére! –, mielőtt a többiekkel koccintanának, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor „dől a lé” egész évben.

Ha tetszettek a bemutatott babonák, próbáljunk ki mi is párat! Ki tudja? Talán szerencsénk lesz!

Hozzászólások

@

Küldés