A szelek szárnyán

Angyal Sándor  2009.9.29. 11:38

Nehéz dolga van annak, aki egyetlen filmjén keresztül szeretné bemutatni a japán anime egyik kiemelkedő alakját, Hayao Miyazakit.

A Nauszika – A szél harcosai című filmje 1984-ben készült, tehát immár a negyed évszázadot tapossa, mégis ezzel a 25 éves korral is megállja a helyét a mai idők túlanimált rajzfilmjei mellett.

Az Oscar-díjas filmkészítő neve mellett olyan rajzfilmeket sorakoztathatunk fel, mint a Kiki – A boszorkányfutár, A vadon hercegnője, Chihiro Szellemországban (ezért az alkotásáért zsebelte be, megjegyzem jogosan, az arany szobrocskát). Számára a mese a klasszikus gyermekirodalom szerzőinél kezdődik, úgy, mint Saint-Exupéry vagy Sutcliffe. A képzeletbeli világokból, melyeket saját kezűleg „gyúr” össze, hiányzik az archetipikus gonosz. Szakít az animék konvencionális szokásaival, nem használ hatalmas szemeket, mint azt már a keleti alkotók rajzainál megszokhattuk, és az érzelmeket sem mutatja olyan intenzíven, mint mások. Mindenképpen kijelenthető, hogy minden idők egyik legnagyobb japán rajzfilmeséről van szó, ha szabad ilyet, akkor a kelet Walt Disney-je.

A szél bűvöletében

A Ghibli Stúdió története az 1984-es évben kezdődött és ez év márciusában mutatták be a japán mozik a Nauszika – A szél harcosai című Miyazaki rajzfilmet. Közel egymillió néző volt kíváncsi az alkotásra és ezzel az akkori idők legsikeresebb japán rajzfilmjévé avanzsált.
Ezer év telt el azóta, hogy a Hétnapos Tűz felperzselte a bolygót megsemmisítve szinte az egész Föld lakosságát. Alig maradtak túlélők, csak néhány maroknyi közösség küzd az életben maradásért. A bolygón gyilkos óriásrovarok nyüzsögnek és a gigantikus fák méregspórái terjednek a levegőben, melyek akár öt perc alatt végeznek az emberrel. A kis közösségek közt harcok tombolnak, csak egyetlen helyen uralkodik béke, mégpedig a Szél Völgyében, ahol a fiatal ámde talpraesett hercegnő, Nauszika védelmezi népét. Az egyik nap repülőgép zuhan le a közelben, melyen mindenki meghal, csak egyetlen „dolog” marad életben, amiért nem sokkal később megjelennek a katonák, és kezdetét veszi a vérontás. Nauszika, ez a bátor tini, úgy hányja kardélre az édesapját meggyilkoló katonákat, hogy azt bármelyik modern akcióhős megirigyelhetné. Majd kompromisszumok hosszú sorozata következik, és egy szomszédos közösség hercegének szerepében nem érzékelhetünk romantikus szálat, mint azt más filmeknél megszokhattuk.

A filmet nagyon sok helyen családi, animációs alkotásként tüntetik fel, holott nem éppen gyerekeknek való, ugyanis a rendező hatalmas társadalombírálathoz nyúl benne, és érezhető kritikus szemlélete az emberi önzés irányába is. Egyébiránt rettenetesen leköti a figyelmet gyermekien megrajzolt karaktereivel és a lány figyelemre méltó bátorságával. Csodálatos, hogy mennyi akarat tud elrejtőzni egy emberben és irigylésre méltó, hogy ez a tinédzser, aki sárkányrepülőjével mindenhol ott terem, mennyire elszántan védelmezi maroknyi népét, akár élete árán is...

Hozzászólások

@

Küldés