A szív húrjai


Katona Nikolas  2020.12.6. 4:48

Mindig büszkék vagyunk, amikor megoszthatunk egy eredeti vasárnapi verset.

A szív húrjai

1.
A szennyesben
felejtett ruhák
nem emlékeznek rád.
Illatod is megkopott.
A ház, ahol minden
tárgy kötött
valamihez,
lélekcsuszamlás miatt
süllyed el.
A kertkapu
nem csodálkozik rajtad,
te se tedd!
Ha válaszolnál,
azon a nyelven
osztogass kérdéseket,
amiket már
nem tehetsz
fel senkinek!

2.
A levendulás szappan azt álmodja, középkori vár.
A kovászos uborka, hogy hisztiző macska.
A lyukas zoknid, hogy gleccserek.
Csak te ülsz
az ágy szélén hajnalban.
Már vénülő kézzel
sem
fogják meg kezedet.

3.
A történetben
a szereplők,
mint betűleves.
Kaotikus
káosz.
Próbálok valami
szépre gondolni.
Mondjuk a hibiszkuszos tusfürdőre.
Csak engem
nem viszel fel
minden rétegre.

4.
Túl szűk rám
a szépségidálkosztüm.
Karóval sem jöttem,
feleseltem
egy virággal.
Már csak ez maradt.
Időtlen időt
próbáló
elvesztegetett
idő.

5.
Vasaló ki.
Ajtó bezár.
Szégyenérzet,
pánikroham,
megfelelési kényszer,
valami fancy kiegészítő,
két lexaurin,
kulcs.
Megvagyok.
Kutyaszarba lép.
Késett a busz.
Korlátba
kapaszkovid.

6.
Anyám szerint
nem bugyi,
hanem alsógatya.
Laktóz-, glutén-
és emberallergiám van.
Primadonna.
Ónos eső.
Tanítónő.
(Jobbik esetben bácsi.)
Cselédlány.
Aztán tejfölös nokedlit ettek
Genderkritizáló szkeptikusok.

7.
Tudod szívem, trágár vagyok.
Ecetes víz.
Kicsavart szivacs.
Elfelejtettem kedves lenni.
A ruhákat nem-hőfokon,
Idegből mosom.
(Dolgozni rongyosan,
mosógép hiányában kézzel.)
Tudod szívem, néha vagyok.
Elmondanak mindennek.
El.
Négy falnak.
Egymásnak.
Diplomás kurtizánnak.
Ötöt üt a mutató.
Összenézünk.

8.
Még szeretlek.
Még kitartok.
Még énekel az elemes mikulás.
Még a vihar se.
Még potyog a fenyő.
Mert mindig lesz,
ki jobban tudja.
Még szeretlek.
Még kitartok.
Már benn a vihar.
Már nincsen ének.
Már lehullott az utolsó tűlevél.
Roskadozó
korintoszi oszlopok
közt
tartalak.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Haikuvariációk nyárra

Katona Nikolas

Most kezdődik csak igazán a nyár! Mi másról is szólhatna vasárnapi versünk?

2022.6.26.   


Kiszámíthatatlan szerelem

Katona Nikolas

Vasárnapi versük témája ismerős: és így nyár vége felé is megtörténhet velünk.

2021.8.22.   


Sor(s)talanság

Katona Nikolas

Vasárnap van, megint egy vers. Olvassuk el!

2021.8.7.   


Mozaikok

Katona Nikolas

A jó vers igenis hiánycikk. Úgyhogy boldogok vagyunk, ha meg-megoszthatunk egy-egy vasárnapi lírát.

2021.7.31.   


Apám

Katona Nikolas

Vasárnapi versünk megint szépséges pillanatokat idéz.

2021.7.17.  1   


Nyári sanzon a túlsó parton

Katona Nikolas

E heti vasárnapi versünk mi más is lehetne?

2021.7.4.   

A rovat további cikkei

Álomkatedrális

Nagy Csivre Katalin

Vasárnapi versünk sokkal mélyebb üzenetet takar, mint első olvasatra gondolnánk. Fejtsük meg!

2024.7.20.   


Tévelygő

Nagy Csivre Katalin

Vasárnapi versünk, mert a világ egyre változik, és olyasmiket kavar fel az információáradat, amik mindenkit megdöbbentenek.

2024.3.16.   


Március

Nagy Csivre Katalin

Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy ismét jelentkezhetünk vasárnapi verssel.

2024.3.9.   


Tűz-elem

Nagy Csivre Katalin

Adventi vasárnapi versünk.

2023.12.9.   


Fuss!

Kerepesi Igor

Vasárnap a pihenés és a vers napja nálunk, ám a mai vers futásra biztat. Olvassuk el, miféle futásra!

2023.6.25.   


Hallgatózik a csend

Nagy Csivre Katalin

A világ zajos, a csendnek hallgatóznia kell...? Vasárnapi versünk.

2023.6.18.