Porszemként
Ma új szerzővel és három versével jelentkezünk.
Megvalósult álom
a hold
leheletfinom
ezüstfátyla
ragyogott
a tenger
tükörsima vizén
az esti Adrián
távolban
fényárban úszó
hajók
suhantak tova
a csendben
és az egész
úgy tűnt
mint egy
valószerűtlen
álom
Sír a lelkem
megszeppenve járom
a világot
nélküled
mintha filmet
néznék
teszem a dolgom
de nincs
aki megszidjon
és nincs
aki megdicsérjen
és nincs
aki megöleljen
Porszemként
megéreztem
az idő végtelenjét
egy pillanatig
lenni tudtam
csak úgy
a világ részeként
egy porszemnyi
alkotóelemként
boldogan
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
A rovat további cikkei
Kiszámíthatatlan szerelem
Vasárnapi versük témája ismerős: és így nyár vége felé is megtörténhet velünk.
2021.8.22.
Mozaikok
A jó vers igenis hiánycikk. Úgyhogy boldogok vagyunk, ha meg-megoszthatunk egy-egy vasárnapi lírát.
2021.7.31.