Porszemként
Ma új szerzővel és három versével jelentkezünk.
Megvalósult álom
a hold
leheletfinom
ezüstfátyla
ragyogott
a tenger
tükörsima vizén
az esti Adrián
távolban
fényárban úszó
hajók
suhantak tova
a csendben
és az egész
úgy tűnt
mint egy
valószerűtlen
álom
Sír a lelkem
megszeppenve járom
a világot
nélküled
mintha filmet
néznék
teszem a dolgom
de nincs
aki megszidjon
és nincs
aki megdicsérjen
és nincs
aki megöleljen
Porszemként
megéreztem
az idő végtelenjét
egy pillanatig
lenni tudtam
csak úgy
a világ részeként
egy porszemnyi
alkotóelemként
boldogan
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
A rovat további cikkei
Melankólia
Játékosság, próbálkozás, kedvtelés, tollpróbálás, szigorúan nemköltészet. Mégis, vasárnapi versként talán üdítően szórakoztató lehet.
2024.12.14.
Advent
Ma gyújtjuk meg az adventi koszorún a második gyertyát. Ilyenkor van csak igazán ideje a költészetnek!
2024.12.7.
Márványarcú Bohóc
Egy fiatal versíró küldte számunkra az adventi időszak kezdetére vasárnapi versünket
2024.11.30.
Álomkatedrális
Vasárnapi versünk sokkal mélyebb üzenetet takar, mint első olvasatra gondolnánk. Fejtsük meg!
2024.7.20.
Tévelygő
Vasárnapi versünk, mert a világ egyre változik, és olyasmiket kavar fel az információáradat, amik mindenkit megdöbbentenek.
2024.3.16.
Fuss!
Vasárnap a pihenés és a vers napja nálunk, ám a mai vers futásra biztat. Olvassuk el, miféle futásra!
2023.6.25.