Újra szeretni
Egy újabb vasárnap versgyöngyszemmel kedveskedünk!
Újra szeretni
Őszi ködös félhomályban,
Hosszú hangtalan utcák magányában
Fohászra kulcsolt ágakkal
Üzen a Teremtő hajlongó fűzfákkal.
Esőcseppet formál a némaság
S imájuk hozzám éppen elér
Míg a földig leér
Az utolsó megsárgult levél.
*
Tudni az elmúlással békét kötni
Éjsötétben napfényről álmodni
Rejtőző bábokra emberi arcokat rajzolni
A semmiről mindent tudni.
A mindenről lemondani.
Az életben halni és a halálban élni.
Földi törvényt tettekkel bontani
Megfeszülő kereszten: újra szeretni.
Hozzászólások
Póda Ilona, 16. 01. 2022 08:31:48
Nagyon szép, gratulálok a szerzőjének !
Kapcsolódó cikkek
A rovat további cikkei
Advent
Ma gyújtjuk meg az adventi koszorún a második gyertyát. Ilyenkor van csak igazán ideje a költészetnek!
2022.12.2.