Szertefoszlott remények

Nagy Erika  2007.9.6. 18:58

Miért múlik el a szerelem?

Miért bomlanak fel a házasságok, s miért romlik el a kapcsolat a szerelmi házasságokban is? Egyáltalán: miért múlik el a szerelem? Mi okozza azt, hogy éppen azt kezdjük utálni a másikban, amiért beleszerettünk? Számtalan megválaszolatlan kérdés.

Talán éppen azért, mert…
…a szerelem vakká teszi az embert. Az ember életének egyik legszebb érzése, s amikor szerelmesek leszünk, csodálatosan érezzük magunkat, szárnyalunk a boldogságtól. Hisszük, hogy a miénk örökké fog tartani. Hogy a szerelem elmúlik? Tudjuk, de a miénk aztán soha! A miénk fölötte áll mindeneknek.

Az álomesküvő után, túl a rózsaszín romantikán, a racionalitás talajára visszatérve azonban hamarosan rájövünk, hogy egy párkapcsolat, soha nem lesz olyan, mint amit az elvárásainkban megfogalmazunk. Van egy mondás, miszerint a szerelem elűzi az időt, az idő pedig a szerelmet. S hogy miért kell ennek így lennie? Lehet, hogy azért, mert az ellentétek vonzzák egymást, és ez a vonzás csak ideig-óráig tart. Amikor elkezdődik a közös élet, megfeledkezünk arról, hogy a vágyak, miszerint elfogadjuk egymás hibáit, nyíltak, hűségesek, őszinték leszünk egymáshoz, majd a boldogság, béke, szeretet csak ritkán teljesülnek. S ahogy múlik a szerelem, az ellentétek egyre zavaróbbak, már-már szinte elviselhetetlenek lesznek, és a szerelem átfordul gyűlöletbe, ami viszont éppolyan mélyen ered, mint a szeretet. Vesztesnek, becsapottnak érezzük magunkat, hiszen szertefoszlottak a legszebb vágyaink és reményeink.

Sok házasság azért fut zátonyra, mert fellángoláson alapul, majd a romantikát szürke, ajándék nélküli hátköznapok követik. És lassan kezdik észrevenni, hogy ezekből több van, mint az ünnepekből. Lehet, hogy túl hamar feladjuk a reményt?

Talán létezik örökké tartó szerelem... Viszont azt tapasztaltam, hogy ha a szerelem elmúlik, helyére léphet a szeretet, egymás tisztelete, megbecsülése. Jó az, ha a párok nincsenek összepréselődve, ha van elég személyes terük és levegőjük, ha szabadságot adnak a másiknak. Ezzel nem elvesznek egymástól, hanem hozzátesznek a közös léthez, és elfogadják egymás igényeit. Két ember élete elképzelhetetlen konfliktusok nélkül, s ha valaki azt mondja, hogy náluk ilyen nincs, akkor az azt jelenti, hogy a pár egyik fele feladta az egyéniségét.

A tartós, harmonikus párkapcsolat kapujának kulcsa a kezünkben van. Az út rögös, számtalan csapdát kell kikerülni. Sokan eltévedünk az úton, de vannak, akiknek megadatik, hogy használják a kulcsot.

Igaz, sajnos egyre kevesebben…

Hozzászólások

@

Küldés