Karácsony, ma
Igazán tudjuk, mit jelent? Hogy mit ünneplünk, miért díszítünk fenyőfát, és minek a tiszteletére?
Kétlem...
Nemcsak katolikus vagyok, hanem hívő ember is. Hiszek Istenben, hiszem, hogy mindig velünk van, és hiszem, hogy semmi sem történik véletlenül. Így, karácsony tájékán egyre gyakrabban gondolok az ünnep igazi értelmére, lényegére, jelentésére, erejére. Az emberek boldog ünnepeket kívánnak egymásnak, majd továbbsietnek -- miközben egyáltalán nem látszik az arcukon a boldogság legkisebb jele sem.
A napokban egy konkrét programot készültünk megtekinteni, de a rossz útviszonyok miatt jóval korábban indultunk el. Mivel így maradt időnk, férjem és lányom társaságában megálltunk egy plázában, hogy fogyasszunk valami "egészségtelent", és kíváncsi voltam a kirakatok karácsonyi díszítésére is. Lenyűgöztek: csillogtak, villogtak, látványosak voltak. Egyvalami azonban megdöbbentett. Az ünnepnek ugyanis a gyerekeken kívül egyetlen felnőtt sem örült. Mintha robotok járkáltak volna üzletbe be és üzletből ki... Mintha be lettek volna programozva: "Árleszállítás. Ne gondolkozz! Lépj be! Vedd meg! Nem baj, ha nincs rá szükséged... Vedd meg!"
Hova tűnt a szemekből a várakozás öröme? Az ajándékozás vágya? Az álmok valóra váltása, a kívánságok teljesítése? Ugyan minden ünneplőbe öltözött: aranyhajú, mosolygó báb-angyalkák, de szürke egerekként rohangáló emberkék. Gondterhelt arcok, fáradt testek, unott tekintetek.
Láttam a karácsonyi készülődést, de nem láttam a várakozást. Úgy tűnt, mintha ez az ünnep is a hétköznapok mókuskerekének számítana már, mintha csak egy kötelező terminus lenne a naptárunkban. Minél hamarabb túl akarunk lenni rajta, ahelyett, hogy átélnénk a varázsát, minden pillanatát.
Tényleg: tudjuk egyáltalán, kinek a születésnapját ünnepeljük karácsonykor?
Akik tudják, ne feledjék el meghívni őt az ünnepi asztalukhoz! Akik viszont már nem emlékeznek, frissítsék fel emlékeiket!
Épp itt lenne már az ideje!
Fordította: Póda Erzsébet
Hozzászólások
A rovat további cikkei
Haragudj!
Mára odáig jutottunk, hogy a kisgyerektől kezdve az aggastyánig minden korosztálynak megvan a maga megmondóembere, akinek a videói, „tanácsai” alapján éli a (sajátjának hitt) életét.
2026.8.24.
Tücsök versus kabóca
A lágyan ciripelő tücskök megszépítették a nyári estéket, romantikussá tették az itteni éjszakákat.
2026.8.13.
Mai mese
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy város, ahol hosszú ideig minden héten nagy vásárt tartottak a főtéren.
2026.7.28.
Legyen más!
Nyári kánikula, forró levegő, szivárványünnep, másság, azonosság, szabadság és társai.
2026.6.28.
Kik a kisebb Istenek? 1.
A 21. század emberének jogai és kötelességei radikálisan megváltoztak. Viselkedése, gondolkodása, életmódja és szokásai is. A dolgokhoz, elődeihez és egymáshoz való viszonyáról nem is beszélve...
2026.6.24.
Ne féljünk a sétától!
Még nem is olyan régen természetes volt, hogy a hétköznapjaink részét képezte a mozgás. Jól esett gyalogolni a suliba, barátnőhöz, üzletbe, bárhova.
2026.5.9. 2
Levél az Édesanyának
Mindig el akartam mondani Neked, mit érzek irántad, de olyan nehéz megszólalni és szavakba önteni az érzelmeimet, amikor mellettem vagy.
2026.5.2. 2 3
Mi közöm hozzá?
Emlékszem milyen izgatott voltam, amikor ellátogatott hozzánk Bohus Marika néni. Az alsótagozatos osztályfőnököm volt, és rendszerint szülői látogatásra jött, amit én gyerekként mindig kitüntetésnek éreztem.
2026.2.15.
Legyen még jobb!
Egyre ritkábban történik meg, hogy lélekemelő gondolatokat oszt meg valaki, gondolatokat, amelyek átsegítenek a hétköznapok nehézségein, vagy egyszerűen csak biztatóbbá válik általuk életünk folyamata.
2026.1.1.
Ékszerünk: a magyar nyelv
Már a legelső szívdobbanásunk az anyanyelvünk ritmusára történik. Születésünknél fogva bennünk él ez a lüktetés, amit nyelvünk különleges dallamossága okoz. November 13-án van a magyar nyelv napja.
2025.11.13.