Bajza Lenke

Cseh Gizella 2013.2.26. 5:03

Magyar írónő, újságírónő.

Csajághy Laura nővérének, Csajághy Júliának leánya; Bajza Jenő költő testvére. Ezen túlmenően szoros rokoni szálak fűzték a Csapó és a Vachott családhoz is.

(Beniczkyné) Bajza Lenke 1840-ben született Budapesten; gondos nevelésben részesült. 1858-ban kötött házasságot a nála 23 évvel idősebb Heckenast Gusztáv könyv- és lapkiadóval. Bár már gyermekként is írt, írói pályája 1857-ben kezdődött, s rövid idő múlva főmunkatársa lett – Jósika Júliával egyetemben – a férje kiadásában és Vajda János szerkesztésében megjelenő Nővilágnak.

Olyan hagyományokat indított el a nőknek szóló újságírás történetében, amelyek aztán később, a dualizmus évtizedeiben is tovább éltek más lapok szerkesztésénél. Egyrészt tudósított a külföldi divatújdonságokról, különös tekintettel a francia divatra, másrészt világhírű színésznők és énekesnők fellépéseit követte nyomon, harmadrészt pedig nagy hangsúlyt fektetett idegen tájak, elmúlt történeti korok nőinek bemutatására.

Saját alkotói pályáján eleinte tárcákat és elbeszéléseket publikált – első, Beszélyek című kötetét 1858-ban adta közre. 1863. május 19-én – miután két gyermek anyjaként elvált első férjétől – feleségül ment Beniczky Ferenc földbirtokoshoz, aki később számos fontos tisztséget töltött be: Pest vármegye főispánja, belügyi államtitkár, majd a Nemzeti Színház és az Operaház intendánsa lett, s ettől kezdve házassága révén a társaság és a közélet ismert szereplői közé tartozott.

Regényírói karrierje második házasságában, 1866 után kezdődött. Népszerű és keresett írónő lett – voltak évek, hogy három regénnyel is a közönség elé lépett. 1878-ban tagjává választotta a Petőfi Társaság. 1905-ben hunyt el Budapesten.