Távoktatás az egészségügyiben


Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő  2020.12.8. 14:32

A kialakult helyzet kikényszerítette, hogy villámgyorsan modernizáljuk az iskolarendszert, de legfőképpen az oktatást.

Minden rosszban van valami jó is. Nincs ez másként a jelenlegi járványügyi helyzetben sem. Minden, a vírussal kapcsolatba hozható negatív hatásokat a közösségi oldalakon megvitatták laikusok, szakemberek és önjelölt epidemiológusok, ezért én ezzel nem kívánok foglalkozni.

Viszont az egészből maga a pedagógia, véleményem szerint, nagyot profiltált. Gyakorló szakoktatóként merem állítani, hogy mérföldes csizmában léptünk előre az oktatásban. A kialakult helyzet kikényszerítette, hogy villámgyorsan modernizáljuk az iskolarendszert, de legfőképpen az oktatást.


Mint a Dunaszerdahelyi Egészségügyi Középiskola tanára úgy látom, hogy iskolánkban a távoktatás meghozta azokat a változásokat, ami a 21. század iskolájában és a benne folyó oktató-nevelő munkában jogosan elvárható. Szakiskola lévén a távoktatásnak egyetlen hátulütőjét látom, mégpedig, hogy így nem tudjuk biztosítani tanulóink részére a gyakorlati oktatást imitált kórházi környezetben, szaktantermeinkben, illetve a beteg ágyánál.

Az oktatás áthelyezése az online térbe nem volt zökkenőmentes, de úgy vélem, gyorsan átálltunk és a helyzetünket átláttuk. Ezzel a véleménnyel nem vagyok egyedül kollégáink között. A pandémia első hullámában, mint szakoktató, az egyik nap még kórházunk rehabilitációs osztályán a diákokkal az inzulin beadását gyakoroltuk, majd utána a gyakorlati oktatás beszorult az iskola falai közé, és március közepén mindenki otthonába. Igaz fizikailag otthon voltunk, de gondolatban a nap 24 órájában, a hét összes napján oldottuk a felmerülő kérdéseket. Végül, kisebb-nagyobb problémákkal három héten belül zökkenőmentesen ment a távoktatás, és októbertől ismét dübörög, online órák formájában, a múltból sok szerencsés tényező összhatásának köszönhetően.

Elsősorban a tettrekész, dinamikusan fejlődő tanári karnak annak, hogy számunkra az oktatás digitalizációja nem volt ismeretlen. Az iskolánkban a pedagógiai dokumentáció jónéhány éve már csak elektronikusan van vezetve. A minisztérium által támogatott platform működése nagy részben ismert volt. Csak hát ez nem volt részünkről maximálisan kiaknázva. Nem is gondoltuk mennyi hasznos, munkánkat könnyítő lehetőség rejlik benne. A másik pozitívum, hogy iskolánk diákjait olyan támogató családi háttér vette és veszi körül, hogy lehetővé tették és a mai napig teszik számukra azokat a körülményeket, amelyek nélkül nem tudnánk sikeresek lenni a távoktatásban. A harmadik és talán a legfontosabb az igazgatónő Miklós Beáta szerepe. Gyorsan reagálva az adott helyzetre, tudta, hogy azonnal cselekedni kell és főleg, hogy hogyan, állítjuk mi tanárok. Összefogta a tanári kart, napi szinten minden konkrét segítséget megadva, korrekt tájékoztatással az aktuális helyzetről az iskola fenntartójától, az iskolaügyi és egészségügyi minisztérium rendeleteivel együtt. Minden vasárnap este vártuk a részletes feladatok leírását, terveket a következő hétre és nem utolsó sorban a lelki támogatást és ösztönzést. Az emailokhoz csatolva kaptuk az egyes platformokra való csatlakozások mikéntjét, kis, képes útmutatóit, amelyeket az informatikában kevésbé jártas kollégák is könnyen kezeltek, mind emellett meghagyva a tanár autonómiáját.

Az igazgatónő érdeme mellett nem elhanyagolható az osztályfőnökök szerepe a sikeres távoktatásban. Ők voltak azok, akik napi szinten támogatták a diákokat, a szülőket minden téren és nem utolsó sorban tájékoztatták a kollégákat a rájuk bízott diákok gondjaikról és problémáikról. Mindig aktuálisan, mi tanárok képben voltunk, hogy melyik diák beteg, hol nincs internet hozzáférhetősége aznap, vagy a diák lakhelyén épen áramkimaradás várható, vagy akár ma kicsit „nyűgösebb” az osztály, mint máskor. Mindig tudtuk, hogy az adott osztályban ki fog hiányozni és kikre számíthatunk. A diákokat már a járvány első hulláma alatt megszokták, hogy órarend szerint haladunk, mintha az iskola falai között lennénk. Eleinte nehéz volt kezelni úgy diáknak, mint tanárnak azt a helyzetet, hogy nincs személyes, „hús-vér” kontaktus, visszaigazolás. A kialakult helyzet megkívánta, hogy megreformáljuk az iskolai rendtartást és leraktuk a távutas oktatás szabályainak és etikettjének az alapjait.


A legnagyobb gondot szakoktatóként az okozott, hogy hogyan töltsük ki tartalmasan a 3. és 4. évfolyamos diákok kórházi, gyakorlati oktatását online térben. Teret nyitottunk a teoretikus tudásuk elmélyítésére, a projektorientált oktatás lépett előtérbe. A kollégák és a diákok leleményessége nem ismert határt. Voltak, akik videókat készítettek és osztottak meg a diákokkal, hogy így szemléltessék az adott tananyagot, voltak, akik munkalapokat készítettek az adott tananyagokhoz, esettanulmányokat gyártottunk, olyan pontos leírással, hogy a diák szinte már maga előtt látta a beteget és ez alapján írta le azokat a teendőket, amire az elképzelt betegnek szüksége lehetne. A diákok folyamatosan online kapcsolatban voltak és vannak jelenleg is az órát adó tanárral. Mindez természetesen nem helyettesíti a fizikai részvételt a beteg ágyánál.

Mindezek alatt ráébredtünk arra, hogy a rendszerben vannak egyéb lehetőségek is. Ezek alapján az iskolavezetőség kezdeményezésére létrehoztunk egy munkacsoportot, akik feladatul kapták, hogy térképezzék fel a lehetőségeket és a hiányosságokat, és így készüljünk fel az esetleges járvány második hullámára. A munkacsoport javaslata alapján létrehoztunk egy mentor programot, melynek a lényege, hogy minden informatikában kevésbé jártas kolléga mellett áll egy e téren erősebb kolléga. A cél adott volt, közös erővel küszöböljük ki az esetleges hibákat és egyúttal modernizáljuk az oktató – nevelő munkát. Kidolgoztuk az iskolánkon történő oktatás modernizálásának hosszútávú tervét, amit folyamatosan építünk be a hétköznapi teendőink közé.

Már az elsősöket szeptemberben úgy indítottuk, hogy az informatikai készségekkel kevésbé rendelkező diákok az osztályfőnöki órák keretén belül felzárkózzanak a többiekhez és megtanulják helyesen alkalmazni az iskolában használt platformot. Ma már minden diák és szülő tudja, hogy a virtuális térben kihez fordulhat segítségért e téren. A tavaszi karantén alatt munkafüzeteket állítottunk össze minden évfolyamnak. Digitalizáltuk a tananyagokat, teszteket, segédanyagokat. Folyamatosan online iskolázásokon veszünk részt, hogy bővítsük tudásunkat és szélesítsük látókörünket az online térben, illetve az online térbe áthelyezett oktatás alatt se sérüljenek tanáraink és diákjaink jogai és magánszférája, valamint az adatok digitális kezelése és átvitele is biztonságos legyen.

Megtartottuk a 4. évfolyamos diákok ballagását elsőként járásunkban online térben. Ebben az iskolai évben is volt iskolanap, igaz a szokásostól szintén eltérően. Főtémája iskolánk 50. évfordulója és megemlékeztünk Florence Nightingale - a modern ápolástan alapjainak megteremtőjének- születésének 200. évfordulójára is és az egészséges életmód.


Bekapcsoltuk a diákokat online versenyekbe, pályázatokba. A rendhagyó online alkotóműhely a KaranTéma összehozott minket pedagógusokat, diákjainkat, szülőket és szakembereket egyaránt. Aktívan oldottuk az online oktatás legégetőbb problémáit időt és energiát nem spórolva. Jó volt látni és hallani, hogy környezetünk építő kritikája mennyire előre tud vinni minket ezekben a nehéz időkben. Értékes hozzászólásokból táplálkozva rájöttünk mit csinálunk jól, mit csinálhatnánk jobban és mi az, amit felejtsünk el az online oktatással kapcsolatban. Sikeres két napon vettünk részt a TanDem nonprofit szervezet által szervezett Az élet játék – élménykonferencián szintén online térben, ahol újabb módszereket ismertünk meg az élmény alapú oktatás terén és szakemberek segítségével megvitattuk az internetes zaklatás és az álhírekkel kialakult problémákat is.

A felsoroltaknak köszönhetően, kemény munkánk gyümölcseként tudunk sikeresek és hatékonyak lenni immár több mint két hónapja tartó távoktatásban, online térben. Röviden összegezném, hogy mit nyújtott a távoktatás tanárnak és diáknak egyaránt: rugalmasságot a nyitott és inkluzív együttműködésre; pozitív egymásrautaltságot; tudatos személyes, szociális, kognitív és tanulási képességek pozitív irányba való fejlődését; a tanulás komplex, holisztikus értelmezését (az embert teljességében: testi, lelki, szellemi és szociális egységében szemlélve); a felelőségvállalást tetteinkért és viselkedésünkért.

Írásunk a Csallóköz hetilap cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Tavaszi divattrendek

Itt a tavasz, és vele együtt az új divattrendek is. Lássuk, milyen ruhadarabokban leszünk igazán trendik 2019 tavaszán.

2019.2.20.    5


Bárki lefogyhat!

Halász Kata

Dr Pierre Dukan, a híres-hírhedt Dukan-diéta atyja saját módszerének két lábon járó bizonyítéka.

2012.10.31.    5


A sárga démon

Csepy Enikő

Nincs olyan ember e kerek világon, akit nem kerített volna már hatalmába ez a bizonyos szörnyeteg, legalább egyszer.

2012.4.6.    6


Szerelmeim – Dallamok (5)

Madarász Ildikó

Amikor a szívben megszólal valami... valami halk moraj...

2011.9.8.  1   


Játszmák

Dráfi Emese

Sokáig azt hittem, hogy a papucsférjek, akik fejüket igába hajtják, sajnálatra méltóak.

2010.11.18.  19    3


Mit akar a gyerek karácsonyra?

Angyal Sándor

Kíváncsi voltam, hogy a gyerekek hogyan vélekednek manapság a karácsonyi ajándékokról.

2009.12.4.  2   


Beszélgessünk? Beszélgessünk!

Angyal Sándor

A nevelésről beszélnünk kéne? Vagy cselekedni inkább?

2009.10.11.   


Barátnők

Saloňová Andrea

A barátok azért vannak, hogy segítsenek egymásnak!

2009.5.16.   


Tipikus történet?

Brunner Mónika

Egy megcsalt feleség története: „Elárult és becsapott a férjem!”

2009.2.13.   


Felemás barátság

Vég Erzsébet

Rég látott barátnőm úgy gondolta, éppen ideje meglátogatnia bennünket, hiszen még nem is ismeri a gyerekeimet.

2008.5.21.   


Tegyünk ellene!

Kabók Zita

A munkahelyi zaklatás ellen természetesen az érintettek is tehetnek. Mégpedig úgy, hogy nem hagyják annyiban a dolgot.

2007.1.20.   


Vásárlás, ajándék, karácsony

Molnár Miriam

Egyre inkább az az érzésem, hogy nagyon nehéz feladat felkészülni a karácsonyra, főleg, ami az ajándékozás kérdéskörét illeti.

2006.11.30.