Csökkenthető a gyógyszerfogyasztás?


Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő  2020.11.7. 16:32

Vajon változtak az e-recept bevezetésével a gyógyszerfogyasztási szokásaink?

Optimista voltam a tekintetben, hogy majd az elektronikus recept bevezetésével a kiadások a gyógyszerekre csökkeni fognak, de valahogy a gyakorlatban nem ezt tapasztalom. Nem tudom, készült-e elemzés ezzel kapcsolatban, de úgy érzékelem, hogy az orvosság-felírási és -felhasználási szokásaink nem változtak meg. Mit tapasztalok a gyakorlatban? Még mindig bennünk van az a régi berögződés, hogy, ha rosszul érzem magam, elmegyek az orvoshoz, ő pedig meggyógyít: ad gyógyszert, amit bekapok és meggyógyulok. Eközben én, mint egyén, nem teszek azért semmit, hogy jobban érezzem magam. A legtöbb beteg passzívan áll a betegség gyógyításához és a gyógyulást a piruláktól várja. Nem egyszer voltam fültanúja, hogy az orvost szidta a beteg, mert ahelyett, hogy gyógyszert írt volna fel a gyógyulásra, „csak” javasolta, hogy az illető változtasson az életmódján. Itt persze nem azt szeretném sugallani, hogy minden betegségre elég, ha változtatunk az életmódunkon. Vannak betegségek, amelyek esetében elkerülhetetlen a gyógyszeres kezelés, de itt sem kizáró ok, az életmód-változtatás.


A betegeink még mindig halmozzák a készleteiket. Igaz, most már kicsit nehezebb, mert azon krónikus betegeknek, akiknek az állapotuk stabil, de a gyógyszerüket ez idő alatt is szedniük kell, a szakorvos kiírja az e-receptet, és a beteg fél éven át havonta egyszer bemegy a gyógyszertárba, ahol igazolja személyazonosságát, és megkapja a következő hónapra az orvosságát. A következő hónapi adagjáért csak akkor mehet be, ha az előző adag elfogyott, mert a rendszer nem engedi előbb kiadni. Szemléltetném egy példán: a magas vérnyomásra elrendelt gyógyszer 28 tablettát tartalmaz. A belgyógyász az utolsó ellenőrzésen elektronikusan felírja fél évre azt a bizonyos gyógyszert, amit a betegnek minden reggel be kell vennie. A beteg kiváltja az orvostól hazafele, egy bizonyos időpontban. Ettől a naptól számolva 28 napon keresztül a beteg hiába folyamodik a gyógyszerészhez, hogy adják ki neki előbb, mint 28 nap, ezt a rendszer nem engedi. Sajnos az ilyen receptfelírást nem lehet alkalmazni azon gyógyszereknél, amelyeket szükség szerint kell bevenni, és az adagolás napokra, más-más adagolásban van szétírva. Így még mindig van lehetőség az „otthoni minipatikák működésére”.

Sajnos az elektronikus receptek bevezetésével sem látom, hogy csökkenne a betegek napi gyógyszerfogyasztása. Míg az ápolásban a holisztikus modellt követjük, aminek a lényege, hogy a beteget egészében nézzük, problémáit kivetítjük az egész testére, lelkére és szociális vonatkozásaira, addig úgy látom, hogy a beteggyógyítás csak arra fokuszál, hogy az adott betegséget gyógyítsa. A sebész kioperálja a beteg részt, a kardiológus a szívet és az érrendszert gyógyítja, a tüdőgyógyász a tüdőt és a légutakat, de hogy ezek milyen kihatással vannak más szervekre, vagy más betegségekre, néhány orvos kivételével figyelembe se veszik. Így fordulhat elő, hogy a beteg gyakran (!!!) ugyanazt a hatóanyagot más néven kapja gyógyszerként két különböző orvostól, és az orvos ajánlása szerint mindkettőt beveszi, valójában pedig az adagok kétszeresét veszi be. Az is előfordul, hogy többszörösen halmozott krónikus beteg olyan gyógyszert kap a másik szakorvosától, amit nem kaphatott volna az alapbetegsége miatt.


Jó lenne rendet csinálni ebben a káoszban! Tudatosítani kellene minden egészségügyi dolgozónak, hogy nem minden betegnek van egészségügyi képzettsége olyan fokon, hogy esetleges kételyeit megbeszélje az adott szakorvossal. A legtöbben elfogadják az orvosaik javaslataikat, hiszen megbíznak szakmai tudásukban. Ennek így is kellene lennie, de a gyakorlat sok esetben mást mutat. Jó lenne, ha az elektronikus receptfelírást tovább tökéletesítenék a rendszergazdák, hogy ne lehessen kiadni egy betegnek ugyanazzal a hatóanyaggal két néven a gyógyszert ugyanazon időben.

Néha megkérdőjelezhető, hogy a krónikus betegeknek szükségük-e van arra a rengeteg gyógyszerre, amit naponta szednek be. Úgy tűnik sok esetben, hogy az egyik gyógyszer mellékhatását egy másik gyógyszerrel korrigálják, ahelyett, hogy racionális keretek közt csökkentenék a gyógyszerek felírását. Itt látnám az általános orvosok hatáskörének bővítését és az elektronikus egészségügyi kártya hatékony működésének pozitív hatását. Mivel köztudott, hogy csak az orvos változtathatja meg a gyógyszerek adagolását, illetve egyedül ő dönthet a gyógyszer kihagyását illetően, a beteg egészségi állapota szerint. Az általános orvos lenne az, aki racionalizálná a gyógyszerfelírást. Ez azt jelentené, hogy mivel az általános orvos kezében „futnak össze a szálak” a beteg állapotáról, és ő irányítja a beteg gyógyítását, ő ismeri a legjobban a beteget, neki állna jogában a szakorvosok által felírt gyógyszerek adagolását vagy elhagyását ésszerűsíteni – ha kell, konzultálni az adott szakorvossal ebben az ügyben.

Ezek kis lépések, de tudatosítani kell, hogy ezekkel az intézkedésekkel elsősorban javítjuk a betegek közérzetét, egészségi állapotát, és mindemellett nem kis összegeket lehet megspórolni az egészségügynek.

Írásunk a Csallóköz hetilap cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

„Hiszek a természet erejében”

Póda Erzsébet

A vásárúti Kovács Máriával beszélgettünk boltalapításról, egészségről, életmódról.

2020.11.22.   


Kortalanul élni

Póda Erzsébet

A kor csak egy szám: mindenki annyi éves, amennyinek érzi magát. Közhelynek tűnő megállapítás, de igaz. Beszélgetés Bazsó Rozáliával.

2020.10.26.   


Lángot adok, add tovább!

Póda Erzsébet

Beszélgetés a dunaszerdahelyi Csallóközi Könyvtár nyugalmazott könyvtárosnőjével, a mindig aktív Vojtek Mártával.

2020.6.25.   


Kézművesek karanténban

Tilajcsík Dóra

Milyen most kézművesként tevékenykedni? Erről kérdeztük az érintetteket. (Megszólal Petro Veronika, Fekete Dóra, Nagy Tímea és Sántha Patasi Gabriella.)

2020.5.8.   


Türelemből jeles

Tilajcsík Dóra

Mayer Ingrid szappanjai nem csupán a külsőnket szépítik meg, de a belsőnk is kivirágzik.

2020.3.14.   


A házasságtörés a házassággal egyidős

Tilajcsík Dóra

"Lehet, hogy jobban tudunk róla harsányan, vulgárisan vagy csipkelődve diskurálni, de komolyan még mindig nem." Beszélgetés Hevesi Kriszta szexuálpszichológussal.

2020.2.21.   


Csodák is léteznek

Póda Erzsébet

Beszélgetés Nagy Gáborral, aki "nővérként" dolgozik a dunaszerdahelyi kórházban.

2020.1.20.   


Ősi ritmusok felsőfokon

Kovács Márta

Ősi ritmusok, archaikus dallamok, impulzív előadásmód – ezek jellemzik a leginkább a 2019 februárjában alakult felvidéki Varkocs együttest.

2019.12.16.   


A babasuttogó

Tilajcsík Dóra

Hogy mi munka, türelem és szeretet áll a babafotózás mögött, arról a fotós tud igazán mesélni. A pódatejedi Csóka Csillát méltán nevezik babasuttogónak.

2019.11.12.   


Fűben-fában orvosság

Tilajcsík Dóra

Bizonyára egyikünk számára sem ismeretlen az a helyzet, amikor kisgyermekként egy újabb megfázással küszködve elcipeltek minket a doktorhoz...

2019.10.12.   


Az utolsó patkolókovács

Póda Erzsébet

Huber László patkolókovácsot, a Csallóközben, Erdőhátkarcsán kerestük fel. Aprócska műhelye pontosan úgy néz ki, mint amilyeneket már csak a falumúzeumokban láthatunk.

2018.4.5.    11


A függöny mögött

Tompa Orsolya

Az önvaló kifejezése mindenki számára mást jelent. Beszélgetés Zoltai Bea festőművésszel.

2017.10.7.    5