A fiatalosság titka

Jády Mónika  2016.5.6. 0:39

Az emberek már az ókorban is mindent megtettek volna azért, hogy minél tovább megőrizzék fiatalságukat és vitalitásukat.

A módszerek nagyon változatosak voltak. Kb. a harmadik évszázadban a taoista filozófusok cinóbert (a higany mérgező fajtája) ajánlottak öregedés ellen. Mondani sem kell, hogy rengeteg volt a haláleset. Az ókori rómaiak arany fogyasztásával próbálkoztak, némely aggastyán pedig a haldokló gladiátorok friss vérétől remélte a fiatalság visszatértét. A szélsőséges hiedelmek mellett igazán bölcs tanácsok is születtek. Hippokratész például a mértéktartó evés-ivás fontosságára és a virrasztás káros voltára figyelmeztetett.


Az ember attól a pillanattól kezdve öregszik, amint befejeződött növekedése, fejlődése. Vannak, akik sokáig fiatalosak maradnak, mások viszont az átlagosnál gyorsabban öregszenek meg. Az öregedés tempójáért az életvitel, az élet minősége, az életstílus és a környezet a felelős.

Egyébként az emberi élet az évszázadok során egyre hosszabb lett. Az ókori Görögországban tizennyolc év volt az átlagéletkor, az ókori rómaiak pedig átlagosan huszonkét évet éltek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem léteztek hatvanasok. Igaz, hogy az emberek nagy része korán halt meg, de az átlagot a magas csecsemő-és gyermekkori elhalálozás is nagymértékben lerontotta. A középkorban harminchárom év volt az átlagéletkor, 1900-ban pedig negyvenhárom. A huszadik század nyolcvanas éveiben a legmagasabb átlagéletkor már 80,18 (nők), ill. 74,54 (férfiak). A listát a japánok vezették.

Elmondhatjuk, hogy az emberi élet hossza és minősége az utóbbi száz évben többet változott, mint az előző két évezredben. (A nagy ugrást az egészségügy, az orvostudomány fejlődése, az életkörülmények javulása tette lehetővé.) Viszont azt még senki sem tudja biztosan, mi befolyásolja leginkább az emberi élet hosszát. És azt sem, elsősorban mivel függ össze az öregedési folyamat gyorsasága. Általában a szabadgyökök negatív hatásáról beszélnek. Ha túl sok „termelődik” belőlük, károsítják a sejtfalat, ami az öregedési folyamat felgyorsulásához vezethet. Természetesen megteszi a magáét a szennyezett környezet, a dohányzás, a gyakori gyógyszerfogyasztás és az egészségtelen táplálkozás is. A nagymértékű alkoholfogyasztás, a mozgáshiány és a szellemi tétlenség is káros, és a hormonok szerepe sem elhanyagolható.

Az egyes szervek öregedése különböző tempóban megy végbe. Az öregedés jelei legmarkánsabban a bőrön és a hajon jelentkeznek. A sejtek fokozatosan elveszítik a regenerálódásra való képességüket, egyre csökken a bőr rugalmassága. A korral a test víztartalma is csökken. (Az újszülött testének víztartalma kilencven százalék, egy hetvenöt évesé kb. hetven százalék.) Idősebb korban a faggyúmirigyek működése is csökken, így a bőrön keresztül még hamarabb távozik a víz. A bőr felső rétege kiszárad, elvékonyodik, és ráncos lesz.


A ráncok megjelenése mindenkinél máskor következik be. Hogy mikor, az hetven százalékban múlik az életvitelen, és csupán harminc százalékban a géneken. Ma már válogathatunk a fiatalító csodaszerek között. Az otthon bevethető kozmetikai készítményeket a legfelsőbb rétegre visszük fel, a szakembert igénylő eljárások pedig a bőr mélyebb rétegeit érintik. Pl. kollagéninjekció, lézeres kezelés, botulotoxin. Tényleg olyan hatásosak a kozmetikai készítmények és eljárások, mint amennyire reklámozzák őket? Az biztos, hogy hatásos anyagokat tartalmaznak. A kollagén feszesíti a bőrt, az E és C vitamin, a betakaroten és a gyümölcssavak pedig a szabadgyökök elleni harc hatásos fegyverei. És nemcsak krémek formájában, hanem a táplálékban is.

A haj korán bekövetkező őszüléséért elsősorban a gének felelősek. A hajszín a pigmentet előállító sejtektől függ. Ezek a sejtek az idő előrehaladtával egyre kevesebb „színezőanyagot” termelnek, végül teljesen leáll a működésük. Először megőszül a haj, majd fokozatosan fehérré válik. A kopaszság a férfiak kb. egyharmadát érinti. Egyébként a hajhullás mindenkinél előfordulhat. Legtöbb hajszálat télen „veszítünk el”, naponta kb. hatvan szálat. Tavasszal átlagosan negyvenöt, az év többi részében húsz-huszonöt szál hajunk hullik ki. Ha ennél jóval több hajat vesztünk, akkor baj van. A kopaszság a húszéves férfiak nagyjából húsz, a harmincasok kb. harminc és az ötvenesek ötven százalékát érinti. Egyre gyakrabban fordul elő a nők körében is. Idős korban romlik a haj minősége, vékonyabb és törékenyebb lesz.

A harmadik X átlépése után izomtömegünk minden egyes évtizedben kb. öt százalékkal csökken. Hogy egészen pontosan kinek milyen ütemben, az ötven százalékban genetikai adottság kérdése, ötven százalékban pedig az életmódon múlik. Jót tesz a rendszeres mozgás (heti háromszori könnyű edzés).

Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni. Az öregedés minden élőlény „programjában” szerepel. Ha megállítani nem is, lassítani viszont lehet ezt a folyamatot -- mégpedig megfelelő életvitellel. Ide tartozik az egészséges táplálkozás, a kiadós alvás, és mindenekelőtt a jó hangulat és a boldogságérzet.

Hozzászólások

@

Küldés