A környezet hatása a hormonrendszerünkre (2)


Dr. Tóth Erzsébet, orvos  2012.11.9. 4:09

A környezetünkben sok vegyi anyag található, melyek olyan hatással vannak szervezetünkre, mint az első számú női hormon az ösztrogén.

Ezeket az anyagokat xenoösztrogéneknek nevezzük. A legtöbbször egyesen elfoglalják a természetes ösztrogén helyét a sejtekben, vagy olyan anyagokká alakulnak át, melyeknek szintén blokkoló hatásuk van a sejteken lévő érzékelőkre. Ezek hatása a sejtekre sokszor sokkal erősebb a természetes ösztrégéneknél, hormonoknál. Ráadásul sokkal hosszabb ideig vannak jelen, mint a természetes hormonok. Némelyek életünk végéig sem ürülnek ki szervezetünkből.

Gondoljunk csak az előző cikkekben említett DDT-re! Vegyileg a legtöbb ehhez hasonló anyag kőolaj-származék. A kőolaj-feldolgozó üzemek környezetében a levegő xenoösztrogén tartalma magasabb az átlagnál. Tehát ezeket a vegyszereket könnyen belélegezzük a levegővel együtt. Hasonló hatásúak a klórt tartalmazó tisztítószerek. Gyakori használatuk nagy veszélyeket rejt. Az orr nyálkahártyáján keresztül egyenesen a véráramba kerül. Nagy mennyiségben tartalmaznak xenoösztrogéneket a festékek, permetszerek. Sajnos a zöldségek és gyümölcsök permetezésével ezek is a szervezetünkbe kerülnek. Mesterséges ösztrogéneket a gyógyszeripar is állít elő. A fogamzásgátló tabletták, a változókori hormonpótlás, az állatok etetésére használt ösztrogének a vizelettel a vízbe jutnak. Sajnos a tisztító-berendezések (beleértve a konyhai filtereket is) sem semlegesítik ezeket. Tehát az ivóvízzel együtt folyamatosan jutnak szervezetünkbe a mesterségesen előállított hormonok. Sem a tisztítószerek, de még a kozmetikumok, krémek, műanyagpalackok, bébipalackok sem mentesek a xenoösztrogénektől. Ezekkel a hormonokat utánzó vegyszerekkel szinte állandóan kapcsolatban vagyunk, nem tudjuk teljesen kizárni, csupán annyit tehetünk, hogy amennyire csak lehetséges csökkentjük jelenlétüket.

A XX. század elején lendült fel a vegyszeripar. Az első hormonhatású vegyszerek a vegyi fegyverek voltak. Most már elmondhatjuk, hogy a múlt század I. és II világháborúiban használt összes vegyi fegyver nem ártott annyit az emberiségnek, mint a XX. század 50-es éveitől elkezdődött ellenőrizetlen hormon- és hormon hatású anyagok gyártása. Ha megnézzük az 1950-es évek előtti korszakot, akkor az I. és II. világháborút leszámítva az emberek egyáltalán nem kerültek kapcsolatba a vegyszerekkel. A nők vagy terhesek voltak, vagy szoptattak. Tehát vagy a terhesség alatti „jó" sárgatesthormon hatásának voltak kitéve, vagy egy nagyon alacsony hormonszintnek. Biztos, hogy nem szenvedtek sem a mozgás, sem a napfény hiányától. Természetes táplálkozásuknak és normál súlyuknak köszönhetően megfelelő vitamin és ásványianyag ellátásuk volt.

Most nézzük meg az 1950-es év utáni állapotokat! Elkezdődött a különböző vegyszerek kontrollálatlan előállítása. Sok vegyszerről csak később derült ki, mennyire ártalmasak. Amerikában bevezették a fogamzásgátlást, a változókor utáni hormonpótlást, mely kb. tíz év alatt elterjedt Európában is. Az orvostudomány lehetővé tette a terhesség megszakítását. Ezek hatására a nők nem voltak mindig terhesek és nem mindig szoptattak. A 70-es évektől az aktív korú nők nagy része vagy valamilyen hormonkészítményt szedett, vagy ösztrogén hatású környezetben élt – vagy mindkettő. Ráadásul a terhesség-megszakítások következményeként egyre kevesebb lett a várandós nő. A nők mesterséges tápszereket használtak szoptatás helyett. Később a klimaktérium tüneteinek enyhítésére szedtek mesterséges hormonokat. Ebben a korban kezdődött az állatok hormonokkal való etetése, valamint az olajfinomítók elterjedése a világon. A nagyiparban tenyésztett állatok húsában, zsírjában megtalálható ösztrogén hatású hormonok a táplálékkal az emberek szervezetébe jutottak. A XX. század végére mamutbirodalommá vált gyógyszer és kozmetikaipar a mai napig ontja környezetünkbe a különböző vegyszereket. Nagy részük hormonkészítmény, és sok a hormonhatású anyag. A múlt század ötvenes évei aktív korú nőinek mára felnőttek a gyerekeik, unokáik vannak, akik a természet körforgásának „köszönhetően" többszörösen terheltek a különböző hormonokkal. Fontos tudnunk, hogy ezek a hormonok mind-mind ösztrogén hatásúak. Nem ismerünk vegyszereket, melyek az eltúlzott ösztrogén hatást kiegyenlítenék, tehát kiegyensúlyozatlan hormonhatásoknak vagyunk kitéve.

Ez az ösztrogén-hatás természetesen a férfiakat sem kíméli. Ezért nagyobbodik meg a férfiak feneke, melle, terméketlenek, csökken a nemi vágyuk, és sok más tünetük jelentkezik. Mivel a férfiak szervezete érzékenyebb, ezért rájuk is érvényes, hogy a fiú embrióra vagy magzatra károsabban hat az ösztrogén-túlsúlyos környezet, mint a lány embrióra vagy magzatra.

A hormonok adagolása már kisgyerekkortól végigkísér bennünket. Sok kisgyerek részére adnak szteroidhormont az allergiás és asztmás tüneteik enyhítésére. A lányok tinédzser-koruktól fogamzásgátlót szednek. 10-15-20 év múltán, amikor gyermeket szeretnének, a hosszantartó fogamzásgátlás és xenoösztrogének hatása miatt gyakran természetes úton ez nem sikerül. Ezért mesterséges hormonpótlással kezelik. Ha létre is jön esetleg egy terhesség, a mesterséges hormonpótlás és más faktorok következményeként idő előtti változókor jelentkezik. A különböző betegségek „eredményeként” a belső női nemi szerveket idő előtti eltávolítják, s emiatt, vagy a túl korán kezdődő változókori tünetek miatt szintén hormonadagolás következik. S még nem említettem a pajzsmirigyhormont szedők hadát, a felnőtt allergiások szteroidokkal való kezelését, és azokat az eseteket, amikor a hormonpótlás az egyedüli gyógymód.

Miért veszélyes ez? Sem a hormonok gyógyászati adagolásának, sem a körülöttünk lévő hormonhatású anyagoknak nincs azonnali hatásuk. Tehát veszélyességük abban rejlik, hogy elképzelhetetlenül kis mennyiségben adagolva és hosszú időn keresztül fejtik ki hatásukat. A szintetikus hormonkészítmények tartós szedése hosszú éveken át lehet problémamentes. Sőt, akiknél problémát okoz, is folytatják a szedést, mivel az orvosuk más alternatívát nem tud felírni problémájukra.

Mi növeli az ösztrogén-túlsúly hatását?

Természetesen a vitamin- és nyomelemhiány, a túlterheltség, a stressz, a túlsúly, és szinte hihetetlen, de a fényhiány is. (Később részletesen kifejtem, mennyire fontos, hogy milyen úton bomlik le a szervezetünkben termelődött természetes ösztrogén.) A megfelelő hormontermelődéshez elegendő B6-, B12-, C-, E-vitamin szükséges, valamint szelén és magnézium. A legjobb ezeket természetes formában magunkhoz venni. A túl sok idegeskedés miatt nem képes a mellékvese megfelelő mennyiségű ellenhormont, progeszteront termelni. Fárad a mellékvese, növekszik az agyalapi-mirigy ACTH hormontermelése (mellékvese stimuláló hormon). Ez a hormon befolyásolja a peteérést, ezért peteérés nélküli ciklusok jönnek létre. Mint tudjuk a peteérés következménye a sárgatest létrejötte, mely az ellenhormont, a progeszteront termeli. Tehát a stressz következményeként ez is elmarad. Megfigyelték, hogy a túlsúlyos nőknél gyorsabban alakul ki ösztrogén-dominancia. Ez azért van, mert a zsírszövet a hormonrendszerhez hasonlóan ösztrogént termel. A sok ösztrogén növeli a zsírszövet nagyságát, és így egy ördögi kör alakul ki. A mozgáshiányból következik az agy rossz oxigénellátása, valamint a mozgásból adódó jobb szervezeti működésnek az elmaradása. Azt is megfigyelték, hogy a téli fény nélküli időszak kedvez az ösztrogén-dominanciának.

Milyen anyagok a xenoösztrogének (vegyszerek, melyeknek ösztrogén-hormon hatásuk van)?

Melyek azok a vegyszerek, melyekkel (a mai tudásunk szerint) állandóan kapcsolatban vagyunk, és hormonhatásuk van?
Elsősorban a mesterségesen előállított ösztrogének, melyek emberi és állati vizelettel kerülnek a vízbe. Ez egyaránt vonatkozik mind a kúti (talajvíz), mind a vezetékes vízre. Ráadásul a vezetékes víz legtöbbször klórozott is, és a klórnak is hormonális hatása van. A tisztítószerekben lévő klórral ugyan nem találkozunk olyan nagy mennyiségben, de még védőkesztyű használata mellett is, az orr nyálkahártyáján keresztül nagyon jól felszívódik, ráadásul egyenesen a véráramba kerül.
Lényegesen csökkenthetjük a víz klórtartalmát forralással. Tisztítószereinket pedig cseréljük le klórmentesre! A következő leggyakoribb vegyszer a parabén. Ha elolvassuk kozmetikai szereink összetételét, a legtöbbjük nemcsak parabént, de különféle válfajait metilparabén, butilparabén (és sorolhatnám) tartalmazzák. Vannak kozmetikai szerek, melyek 3-4 féle parabént is tartalmaznak. A parabén feladata a kozmetikumok konzerválása. Nagy veszélye abban rejlik, hogy a bőrre kenve tökéletesen felszívódik szervezetünkbe, egyenesen a véráramba. Annak különbsége, hogy a vegyszer a véráramba szívódik-e fel vagy az emésztőrendszeren keresztül, abban rejlik, hogy az emésztőrendszeren keresztül felszívódott vegyszer áthalad a májon, és van esély a felbontására. Míg az egyenesen a véráramba került vegyszer (bőrön, nyálkahártyán felszívódva) egyenesen a sejtekhez kerül, és rögtön kifejti negatív hatását szervezetünkre.

A következő részben folytatjuk a xenoösztrogének felsorolását, valamint tájékoztatást adunk arról, hogy ismerhetjük fel magunkon a hormonegyensúly megbomlásának tüneteit (mind nőknél, mind férfiaknál).

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Anyagcsere problémák (7)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

A hormonrendszer egyes szervei, az idegrendszer és a többi szervünk szövevényes, bonyolult rendszert alkotnak.

2013.5.17.   


A hormon-egyensúlytalanság tünetei (6)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Szervezetünket három irányítórendszer irányítja: az idegrendszer, az immunrendszer, a hormonrendszer. (A fogyás és hízás okai)

2013.5.3.  1   


A hormon-egyensúlytalanság tünetei (5)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Női betegségek, azok tünetei és gyógyítása.

2013.4.11.    5


A hormon-egyensúlytalanság tünetei (4)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

A legtöbb tünet ösztrogén dominanciából ered. Lányoknál és fiatal nőknél több tünet jelentkezhet egyszerre, melyek az orvosi irodalomban betegségként is megjelennek.

2013.3.19.    12


A hormonrendszer egyensúlytalansága (3)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Említettük a mesterséges hormonokat, melyek az ivóvízben találhatók...

2013.1.18.    12


A hormonrendszer és betegségei (1)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Folytatjuk utunkat az emberi testen belül, mégpedig a hormonrendszer szerveire összpontosítva.

2012.9.21.    13

A rovat további cikkei

Házi praktikák

Rajczi Viktória

Immunerősítésre és a meghűléses betegségek lerövidítésére.

2017.11.21.    22


PMS - három vészjósló betű

Kiss Adrienn Éva

Sokszor halljuk, kevésbé ismerjük. A PMS – azaz premenstruációs szindróma – a női lét egyik megkeserítője...

2017.10.25.    27


Utazók betegségei 2.

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Még tart a kirándulások ideje, érdemes megismerkedni az utazókra leselkedő betegségekkel. Két betegség, ami megkeserítheti az utazók életét.

2017.7.12.    5


Utazók betegségei 1.

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Javában tart a kirándulások ideje, de még mindig érdemes megismerkedni az utazókra leselkedő betegségekkel. Két betegség, ami megkeserítheti az utazók életét.

2017.7.6.    4


A mozgás pozitív hatásai

Tagadhatatlan, hogy a mozgás egészségünk záloga. Ha csak hetente párszor sétálunk, biciklizünk vagy kocogunk egy kicsit, már azzal sokat tettünk azért, hogy jobban érezzük magunkat.

2016.10.10.    3


Orvosságok és mellékhatásaik (3)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Sorozatunk következő részében a vérzsírcsökkentő orvosságokról és azok kölcsön- valamint mellékhatásaival foglalkozunk.

2016.10.4.    5