A környezet hatása a hormonrendszerünkre (2)


Dr. Tóth Erzsébet orvos  2012.11.9. 4:09

A környezetünkben sok vegyi anyag található, melyek olyan hatással vannak szervezetünkre, mint az első számú női hormon az ösztrogén.

Ezeket az anyagokat xenoösztrogéneknek nevezzük. A legtöbbször egyesen elfoglalják a természetes ösztrogén helyét a sejtekben, vagy olyan anyagokká alakulnak át, melyeknek szintén blokkoló hatásuk van a sejteken lévő érzékelőkre. Ezek hatása a sejtekre sokszor sokkal erősebb a természetes ösztrégéneknél, hormonoknál. Ráadásul sokkal hosszabb ideig vannak jelen, mint a természetes hormonok. Némelyek életünk végéig sem ürülnek ki szervezetünkből.

Gondoljunk csak az előző cikkekben említett DDT-re! Vegyileg a legtöbb ehhez hasonló anyag kőolaj-származék. A kőolaj-feldolgozó üzemek környezetében a levegő xenoösztrogén tartalma magasabb az átlagnál. Tehát ezeket a vegyszereket könnyen belélegezzük a levegővel együtt. Hasonló hatásúak a klórt tartalmazó tisztítószerek. Gyakori használatuk nagy veszélyeket rejt. Az orr nyálkahártyáján keresztül egyenesen a véráramba kerül. Nagy mennyiségben tartalmaznak xenoösztrogéneket a festékek, permetszerek. Sajnos a zöldségek és gyümölcsök permetezésével ezek is a szervezetünkbe kerülnek. Mesterséges ösztrogéneket a gyógyszeripar is állít elő. A fogamzásgátló tabletták, a változókori hormonpótlás, az állatok etetésére használt ösztrogének a vizelettel a vízbe jutnak. Sajnos a tisztító-berendezések (beleértve a konyhai filtereket is) sem semlegesítik ezeket. Tehát az ivóvízzel együtt folyamatosan jutnak szervezetünkbe a mesterségesen előállított hormonok. Sem a tisztítószerek, de még a kozmetikumok, krémek, műanyagpalackok, bébipalackok sem mentesek a xenoösztrogénektől. Ezekkel a hormonokat utánzó vegyszerekkel szinte állandóan kapcsolatban vagyunk, nem tudjuk teljesen kizárni, csupán annyit tehetünk, hogy amennyire csak lehetséges csökkentjük jelenlétüket.

A XX. század elején lendült fel a vegyszeripar. Az első hormonhatású vegyszerek a vegyi fegyverek voltak. Most már elmondhatjuk, hogy a múlt század I. és II világháborúiban használt összes vegyi fegyver nem ártott annyit az emberiségnek, mint a XX. század 50-es éveitől elkezdődött ellenőrizetlen hormon- és hormon hatású anyagok gyártása. Ha megnézzük az 1950-es évek előtti korszakot, akkor az I. és II. világháborút leszámítva az emberek egyáltalán nem kerültek kapcsolatba a vegyszerekkel. A nők vagy terhesek voltak, vagy szoptattak. Tehát vagy a terhesség alatti „jó" sárgatesthormon hatásának voltak kitéve, vagy egy nagyon alacsony hormonszintnek. Biztos, hogy nem szenvedtek sem a mozgás, sem a napfény hiányától. Természetes táplálkozásuknak és normál súlyuknak köszönhetően megfelelő vitamin és ásványianyag ellátásuk volt.

Most nézzük meg az 1950-es év utáni állapotokat! Elkezdődött a különböző vegyszerek kontrollálatlan előállítása. Sok vegyszerről csak később derült ki, mennyire ártalmasak. Amerikában bevezették a fogamzásgátlást, a változókor utáni hormonpótlást, mely kb. tíz év alatt elterjedt Európában is. Az orvostudomány lehetővé tette a terhesség megszakítását. Ezek hatására a nők nem voltak mindig terhesek és nem mindig szoptattak. A 70-es évektől az aktív korú nők nagy része vagy valamilyen hormonkészítményt szedett, vagy ösztrogén hatású környezetben élt – vagy mindkettő. Ráadásul a terhesség-megszakítások következményeként egyre kevesebb lett a várandós nő. A nők mesterséges tápszereket használtak szoptatás helyett. Később a klimaktérium tüneteinek enyhítésére szedtek mesterséges hormonokat. Ebben a korban kezdődött az állatok hormonokkal való etetése, valamint az olajfinomítók elterjedése a világon. A nagyiparban tenyésztett állatok húsában, zsírjában megtalálható ösztrogén hatású hormonok a táplálékkal az emberek szervezetébe jutottak. A XX. század végére mamutbirodalommá vált gyógyszer és kozmetikaipar a mai napig ontja környezetünkbe a különböző vegyszereket. Nagy részük hormonkészítmény, és sok a hormonhatású anyag. A múlt század ötvenes évei aktív korú nőinek mára felnőttek a gyerekeik, unokáik vannak, akik a természet körforgásának „köszönhetően" többszörösen terheltek a különböző hormonokkal. Fontos tudnunk, hogy ezek a hormonok mind-mind ösztrogén hatásúak. Nem ismerünk vegyszereket, melyek az eltúlzott ösztrogén hatást kiegyenlítenék, tehát kiegyensúlyozatlan hormonhatásoknak vagyunk kitéve.

Ez az ösztrogén-hatás természetesen a férfiakat sem kíméli. Ezért nagyobbodik meg a férfiak feneke, melle, terméketlenek, csökken a nemi vágyuk, és sok más tünetük jelentkezik. Mivel a férfiak szervezete érzékenyebb, ezért rájuk is érvényes, hogy a fiú embrióra vagy magzatra károsabban hat az ösztrogén-túlsúlyos környezet, mint a lány embrióra vagy magzatra.

A hormonok adagolása már kisgyerekkortól végigkísér bennünket. Sok kisgyerek részére adnak szteroidhormont az allergiás és asztmás tüneteik enyhítésére. A lányok tinédzser-koruktól fogamzásgátlót szednek. 10-15-20 év múltán, amikor gyermeket szeretnének, a hosszantartó fogamzásgátlás és xenoösztrogének hatása miatt gyakran természetes úton ez nem sikerül. Ezért mesterséges hormonpótlással kezelik. Ha létre is jön esetleg egy terhesség, a mesterséges hormonpótlás és más faktorok következményeként idő előtti változókor jelentkezik. A különböző betegségek „eredményeként” a belső női nemi szerveket idő előtti eltávolítják, s emiatt, vagy a túl korán kezdődő változókori tünetek miatt szintén hormonadagolás következik. S még nem említettem a pajzsmirigyhormont szedők hadát, a felnőtt allergiások szteroidokkal való kezelését, és azokat az eseteket, amikor a hormonpótlás az egyedüli gyógymód.

Miért veszélyes ez? Sem a hormonok gyógyászati adagolásának, sem a körülöttünk lévő hormonhatású anyagoknak nincs azonnali hatásuk. Tehát veszélyességük abban rejlik, hogy elképzelhetetlenül kis mennyiségben adagolva és hosszú időn keresztül fejtik ki hatásukat. A szintetikus hormonkészítmények tartós szedése hosszú éveken át lehet problémamentes. Sőt, akiknél problémát okoz, is folytatják a szedést, mivel az orvosuk más alternatívát nem tud felírni problémájukra.

Mi növeli az ösztrogén-túlsúly hatását?

Természetesen a vitamin- és nyomelemhiány, a túlterheltség, a stressz, a túlsúly, és szinte hihetetlen, de a fényhiány is. (Később részletesen kifejtem, mennyire fontos, hogy milyen úton bomlik le a szervezetünkben termelődött természetes ösztrogén.) A megfelelő hormontermelődéshez elegendő B6-, B12-, C-, E-vitamin szükséges, valamint szelén és magnézium. A legjobb ezeket természetes formában magunkhoz venni. A túl sok idegeskedés miatt nem képes a mellékvese megfelelő mennyiségű ellenhormont, progeszteront termelni. Fárad a mellékvese, növekszik az agyalapi-mirigy ACTH hormontermelése (mellékvese stimuláló hormon). Ez a hormon befolyásolja a peteérést, ezért peteérés nélküli ciklusok jönnek létre. Mint tudjuk a peteérés következménye a sárgatest létrejötte, mely az ellenhormont, a progeszteront termeli. Tehát a stressz következményeként ez is elmarad. Megfigyelték, hogy a túlsúlyos nőknél gyorsabban alakul ki ösztrogén-dominancia. Ez azért van, mert a zsírszövet a hormonrendszerhez hasonlóan ösztrogént termel. A sok ösztrogén növeli a zsírszövet nagyságát, és így egy ördögi kör alakul ki. A mozgáshiányból következik az agy rossz oxigénellátása, valamint a mozgásból adódó jobb szervezeti működésnek az elmaradása. Azt is megfigyelték, hogy a téli fény nélküli időszak kedvez az ösztrogén-dominanciának.

Milyen anyagok a xenoösztrogének (vegyszerek, melyeknek ösztrogén-hormon hatásuk van)?

Melyek azok a vegyszerek, melyekkel (a mai tudásunk szerint) állandóan kapcsolatban vagyunk, és hormonhatásuk van?
Elsősorban a mesterségesen előállított ösztrogének, melyek emberi és állati vizelettel kerülnek a vízbe. Ez egyaránt vonatkozik mind a kúti (talajvíz), mind a vezetékes vízre. Ráadásul a vezetékes víz legtöbbször klórozott is, és a klórnak is hormonális hatása van. A tisztítószerekben lévő klórral ugyan nem találkozunk olyan nagy mennyiségben, de még védőkesztyű használata mellett is, az orr nyálkahártyáján keresztül nagyon jól felszívódik, ráadásul egyenesen a véráramba kerül.
Lényegesen csökkenthetjük a víz klórtartalmát forralással. Tisztítószereinket pedig cseréljük le klórmentesre! A következő leggyakoribb vegyszer a parabén. Ha elolvassuk kozmetikai szereink összetételét, a legtöbbjük nemcsak parabént, de különféle válfajait metilparabén, butilparabén (és sorolhatnám) tartalmazzák. Vannak kozmetikai szerek, melyek 3-4 féle parabént is tartalmaznak. A parabén feladata a kozmetikumok konzerválása. Nagy veszélye abban rejlik, hogy a bőrre kenve tökéletesen felszívódik szervezetünkbe, egyenesen a véráramba. Annak különbsége, hogy a vegyszer a véráramba szívódik-e fel vagy az emésztőrendszeren keresztül, abban rejlik, hogy az emésztőrendszeren keresztül felszívódott vegyszer áthalad a májon, és van esély a felbontására. Míg az egyenesen a véráramba került vegyszer (bőrön, nyálkahártyán felszívódva) egyenesen a sejtekhez kerül, és rögtön kifejti negatív hatását szervezetünkre.

A következő részben folytatjuk a xenoösztrogének felsorolását, valamint tájékoztatást adunk arról, hogy ismerhetjük fel magunkon a hormonegyensúly megbomlásának tüneteit (mind nőknél, mind férfiaknál).

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Anyagcsere problémák (7)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

A hormonrendszer egyes szervei, az idegrendszer és a többi szervünk szövevényes, bonyolult rendszert alkotnak.

2013.5.17.   


A hormon-egyensúlytalanság tünetei (6)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

Szervezetünket három irányítórendszer irányítja: az idegrendszer, az immunrendszer, a hormonrendszer. (A fogyás és hízás okai)

2013.5.3.  1   


A hormon-egyensúlytalanság tünetei (5)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

Női betegségek, azok tünetei és gyógyítása.

2013.4.11.    5


A hormon-egyensúlytalanság tünetei (4)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

A legtöbb tünet ösztrogén dominanciából ered. Lányoknál és fiatal nőknél több tünet jelentkezhet egyszerre, melyek az orvosi irodalomban betegségként is megjelennek.

2013.3.19.    12


A hormonrendszer egyensúlytalansága (3)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

Említettük a mesterséges hormonokat, melyek az ivóvízben találhatók...

2013.1.18.    12


A hormonrendszer és betegségei (1)

Dr. Tóth Erzsébet orvos

Folytatjuk utunkat az emberi testen belül, mégpedig a hormonrendszer szerveire összpontosítva.

2012.9.21.    13

A rovat további cikkei

Gyógyító növényeink 2.

Póda Csenge

Lássunk néhány növényt, melyek a konyhában fűszerként is megállják a helyüket!

2020.10.25.   


Október az idősek hónapja

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Nekik még fontos a személyes kapcsolat, a nagy beszélgetések.

2020.10.10.   


Gyógyító növényeink 1.

Póda Csenge

Ismerkedjünk meg a felmenőink által olyan jól ismert és használt gyógynövényeinkkel!

2020.10.6.   


Vírus kontra vírus

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Az idén, mint minden más, bonyolultabb lesz az influenza lecsengése is. Egyszerre van ugyanis jelen a koronavírus és az influenzavírus is az életünkben.

2020.9.28.   


Ne pánikoljunk!

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Pánikban a viselkedési normákat felülírja a túlélési ösztön, az ember, magatartása teljesen megváltozik. Sokan a hisztériához hasonlítják.

2020.9.9.   


Fogamzásgátlás – férfiaknak

Dr. Horváth Mária okleveles ápolónő

Előzőleg már foglalkoztunk a női fogamzásgátlással, most vegyük górcső alá a férfiak fogamzásgátlási lehetőségeit!

2020.8.31.