A pajzsmirigy és betegségei


Dr. Tóth Erzsébet, orvos  2013.5.30. 4:45

A pajzsmirigy a belső elválasztású mirigyek közé tartozik.

A pajzsmirigy a nyak elülső részén, az ádámcsutka alatt helyezkedik el. Az alakja egy pillangóra emlékeztet: két lebenye van, melyeket az ún. isthmus köti össze. A nagysága a jódellátástól is függ: a tengermelléki országokban, ahol a tengervíz optimális jódellátást biztosít, körülbelül egy ujjperec nagyságú. A tengertől távol eső országokban, ahol a lakosság nagy része jódhiányban szenved, ettől 50%-al nagyobb is lehet.

A pajzsmirigy a belső elválasztású mirigyek közé tartozik: hormonokat termel (T3 és T4), amelyeket, a szervezet szükséglete szerint, közvetlenül a vérbe juttat. Szállításukért egy fehérje típus a felelős. A pajzsmirigyhormonok a szervezet minden sejtjére hatással vannak: elősegítik az oxigénfelvételt, ennek következtében a zsírok, szénhidrátok, fehérjék lebontásának szabályozásában is részt vállalnak. A pajzsmirigy működésében fellépő zavarok komoly befolyással bírnak a szív működésére: pajzsmirigy-túlműködés esetén a szív nyugalmi állapotban is úgy dolgozik, mint amikor a szervezet komoly fizikai megerőltetésnek van kitéve. Pajzsmirigy-alulműködés esetén a szívműködés is lelassul.

A pajzsmirigy-hormonok termelését az agyalapi mirigy által termelt hormonok szabályozzák. Az agyalapi mirigy ugyanis érzékeli, ha túl kevés a pajzsmirigy-hormon a szervezetben, és olyan hormonokat választ ki, amelyek a pajzsmirigyet hormontermelésre sarkallják. A pajzsmirigy-hormonok termeléséhez elengedhetetlen a megfelelő jód-ellátottság. A jódhiányra a szervezet a pajzsmirigy megnagyobbodásával és fokozott pajzsmirigy-hormon termeléssel reagál. Olyan országokban, ahol nem megfelelő a jódellátás, a jódhiány gyakran pajzsmirigy-megnagyobbodáshoz vezet.

Az első stádiumban a pajzsmirigy egésze nagyobbodik meg, a második stádiumban a pajzsmirigy felületén gömbök keletkezhetnek, melyek közül némelyik maga is hormont termel, felbontva ezzel a szervezetben a hormonegyensúlyt. A gömbök gyors növekedése műtéti beavatkozást tehet szükségessé. Azoknak tehát, akik megnagyobbodott pajzsmiriggyel élnek vagy pajzsmirigy-nagyobbodás miatt operálva voltak, mindenképp ajánlott a jódpótlás. A műtét következtében pajzsmirigy-alulműködés léphet fel, ezt azonban gyógyszeres kezeléssel teljesen ellensúlyozni lehet.

A mellékpajzsmirigyet a pajzsmirigy hátsó felén található, gömb alakú, borsószem nagyságú mirigyek alkotják. Számuk rendszerint 3 és 5 között mozog. A mellékpajzsmirigy által termelt hormon (parathormon) a kalciumháztartásért felelős, a kalcium és a foszfát anyagcseréjét szabályozza. A szervezet igénye szerint emeli a D3 vitamin termelődését, és csökkenti a vér foszfor-szintjét. Ez miatt kulcsfontosságú szerepe van a csontok, fogak egészségének szempontjából.

Pajzsmirigy-túlműködés esetén fokozódik a sejtek oxigén-felvétele, felgyorsul az anyagcsere, a szervezet egészének aktivitása megnő. Ennek legszembetűnőbb következménye a megnövekedett étvágy és kalória-bevitel dacára bekövetkező fogyás: a sejtek felgyorsult aktivitásához szükséges kalóriát a szervezet csak úgy tudja biztosítani, hogy elkezdi felélni a tartalékait. A felgyorsult anyagcsere további következményei az izzadékonyság, a testhőmérséklet megemelkedése, a szívműködés felgyorsulása. Ilyen esetekben a pulzusszám nyugalmi állapotban is eléri a 90-150 körüli értékeket, ami nagyon megterhelő a szívnek, mivel még alvás közben sem tud pihenni. Ennek következményeképp az érintett páciensek nehezen viselik a fizikai terhelést. Mivel az idegrendszer aktivitása is fokozottá válik, az érintettek idegesek, feszültek, nem tudnak egy helyben maradni, gyakran alvászavarokkal küszködnek. Mivel a pajzsmirigyen átáramló vér mennyisége megnő, a pajzsmirigy megdagadhat. Ilyenkor a beteg arra panaszkodik, hogy gombócot érez a torkában és nehezen tud nyelni. A szimpatikus idegrendszer fokozott működése felelős a szemen észlelhető kisebb-nagyobb elváltozásokért (duzzadás, kidülledés, szemhéj atipikus elhelyezkedése). A tünetek gyakorisága és erőssége a kortól is függ. A betegség minden esetben gyógyítható.

A pajzsmirigy-túlműködésnek alapjában véve három formája van: az egyik a pajzsmirigy-autonómia, a második a jódhiány, a harmadik az immunrendszer rendellenes működésének a következménye.

Normális esetben a pajzsmirigy a szervezet szükségletéhez igazítja a hormontermelését. Pajzsmirigy autonómiáról akkor beszélünk, ha a pajzsmirigy-hormonok termelése a szervezet igényeitől függetlenül megy végbe.

A második típus a jódhiányos területeken jelentkezik, idősebb korú pácienseknél. Mivel a szervezet próbálja ellensúlyozni a jódhiányt, a pajzsmirigysejtek száma túlságosan elszaporodik, túl sok pajzsmirigy-hormon termelődik a szervezetben, ami a fent említett tünetekhez vezet.

A harmadik típusba tartozik az autoimmun hipertireózis. Ahhoz, hogy ezt a folyamatot elképzelhessük, tudni kell, hogy az immunrendszer feladata a szervezet megvédése az idegen anyagokkal szemben. Néha a szervezet az egészséges sejteket is idegen anyagnak véli, és ellenanyagot termel ellenük. Autoimmun hipertireózis esetén a szervezet az agyalapi mirigy által termelt pajzsmirigysejteket hiszi tévesen idegen anyagnak, és olyan ellenanyagokat termel, amelyek ok nélkül, túlzott hormontermelésre serkentik a pajzsmirigyet. Ez a típusú betegség, a fent említettekkel ellentétben, általában fiatal korban jelentkezik, hirtelen áll be, a kezdeti stádiumot csaknem lehetetlen észrevenni.

A pajzsmirigy-alulműködés némely esetben (pl. pajzsmirigyműtét után) magától rendeződik. A pajzsmirigy krónikus alulműködése hasonló folyamat, mint az autoimmun hipertireózis: mindkét esetben az immunrendszer rendellenes működése okozza a problémát. Krónikus alulműködés esetén a szervezet egy olyan enzimet vél ellenanyagnak, amelyik elengedhetetlenül szükséges a pajzsmirigy-termeléshez. Ez a mechanizmus egy idő után pajzsmirigy-alulműködéshez vezethet. A probléma mindig kitűnően kezelhető, mivel gyógyszer formájában pontosan ugyanazt az anyagot tudjuk a szervezetbe juttatni, amit az emberi pajzsmirigy termel: nincs szükség kémiai anyagok bevitelére. Igaz, a folyamat általában nem visszafordítható, tehát a beteg egész életében gyógyszere kezelésre szorul.

Pajzsmirigy-alulműködésre utaló jelek a túlzott fáradékonyság, a gyenge étvágy ellenére történő elhízás, az idegrendszer eltompulása, az érintettek feledékenyebbé, olykor apatikussá válnak. Különösen a terhes nőknél fontos a pajzsmirigyműködés normalizálása. Mivel a terhesség első három hónapjában a magzatnak nincs saját hormonháztartása, és az idegrendszer kifejlődéséhez szükséges hormonokat anyától kapja. Ha az anya hormontermelésében rendellenességek lépnek fel, az testi és szellemi visszamaradást provokálhat a magzat számára.

A mellékpajzsmirigy túlműködése megzavarja az olyan létfontosságú anyagok egyensúlyát a szervezetben, mint a kalcium és a foszfát. Ez veszélyezteti a csontok, a vesék és az idegrendszer egészségét. A betegség áltálban alacsony kalciumszint következtében szokott fellépni. Az alacsony kalciumszintet a mellékpajzsmirigy intenzív hormontermeléssel próbálja kompenzálni, melynek hatására a csontokból túl sok kalcium kerül át a vérbe. A csontok kalciumszegények lesznek, a vér kalciumszintje pedig túl magassá válik. A vesékben is fokozódik a kalciumelszívás. Ezek a folyamatok csontüregek és vesekövek kialakulásához vezethetnek. Operáció útján eltávolítható az összes, vagy egyedül a rosszul működő mellékpajzsmirigy. Szükséges lehet a kalcium és a D-vitamin pótlása.

A mellékpajzsmirigy alulműködése meglehetősen ritka betegség, mely általában csak más betegségek szövődményeként szokott fellépni, például pajzsmirigyműtét következtében.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Utazók betegségei 2.

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Még tart a kirándulások ideje, érdemes megismerkedni az utazókra leselkedő betegségekkel. Két betegség, ami megkeserítheti az utazók életét.

2017.7.12.    5


Utazók betegségei 1.

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Javában tart a kirándulások ideje, de még mindig érdemes megismerkedni az utazókra leselkedő betegségekkel. Két betegség, ami megkeserítheti az utazók életét.

2017.7.6.    4


A mozgás pozitív hatásai

Tagadhatatlan, hogy a mozgás egészségünk záloga. Ha csak hetente párszor sétálunk, biciklizünk vagy kocogunk egy kicsit, már azzal sokat tettünk azért, hogy jobban érezzük magunkat.

2016.10.10.    3


Orvosságok és mellékhatásaik (3)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Sorozatunk következő részében a vérzsírcsökkentő orvosságokról és azok kölcsön- valamint mellékhatásaival foglalkozunk.

2016.10.4.    5


Orvosságok és mellékhatásaik (2)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Folytassuk a sort a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító ibuprofen tartalmú gyógyszerekkel!

2016.6.29.    4


Orvosságok és mellékhatásaik (1)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Megcáfolhatatlan tény, hogy az orvosságok hatalmas változást hoztak életünkbe. Ha például fáj valamink, gyógyszer segítségével rövid időn belül megszabadulhatunk a fájdalomtól. (Bevezető rész)

2016.6.16.  10    5


Zsírégetés (2)

Földes Gyöngyi

Akár fogyni akarunk, akár alakot formálni, izmosodni, a nem kívánt párnácskák ellen mindenképp fel kell venni a harcot.

2016.5.27.    5


Zsírégetés (1)

Földes Gyöngyi

A zsírégetés az, amit egyszerűen senki nem kerülhet ki, aki változtatni akar a testén.

2016.5.10.    8


A fiatalosság titka

Jády Mónika

Az emberek már az ókorban is mindent megtettek volna azért, hogy minél tovább megőrizzék fiatalságukat és vitalitásukat.

2016.5.6.    9


Plank, az új őrület

Palkó Emese

Hihetetlenül egyszerű, de fantasztikus eredményeket garantáló testgyakorlat! Mindenkinek ajánljuk!

2016.4.19.    26


Allergia és természetgyógyászat

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Minden allergiás reakció az immunrendszer védekező mechanizmusainak túlzott megnyilvánulása.

2016.4.7.    2


A koriander gyógyító hatásai

Busai Hajnalka Lilla

Legtöbbünk a korianderre, mint fűszernövényre gondol, pedig hatásos migrén, puffadás, sőt, még szájszag ellen is!

2016.3.19.    6