A stressz (1)


Dr. Tóth Erzsébet, orvos  2015.2.26. 3:41

Az ember nincs felkészülve a mai, rohanós, túlzsúfolt életre. A bennünket ért stresszhatások betegségekhez is vezethetnek.

Stressz akkor ér bennünket, ha valamilyen külső vagy saját magunk által keltett belső ingerre reagálnunk kell. Az ezekre az ingerekre adott válasz aszerint változik, mennyire vagyunk biztosak abban, hogy a helyzetet meg tudjuk oldani. Amennyiben olyan inger ér bennünket, hogy nem vagyunk biztosak abban, jól fogunk-e reagálni, stresszhelyzetet élünk át. Ezért van, hogy olyan feladatoknál, mikor nem érezzük veszélyben magunkat, nem alakul ki stresszhelyzet. Amikor viszont váratlan feladat ér bennünket, és nem vagyunk biztosak abban, hogy a feladatot jól fogjuk elvégezni, stresszhelyzet alakul ki. Ez a válaszreakció akaratunktól függetlenül alakul ki. Megfeszülnek az izmaink, szaporább lesz légzésünk és szívverésünk is. Normális eset az, ha a feladat megoldása után szervezetünk vissza tud állni a normál kerékvágásba. Sok esetben viszont az ingerre vagy feladatra adott idegrendszeri válasz nem szűnik meg. Ilyenkor ez az állapot betegségekhez vezet, melyeket pszichoszomatikus betegségeknek nevezünk. Az elnevezés arra mutat, hogy a betegség hátterében egyelőre nincs szervi elváltozás, a betegség okozója a stressz. Ha ez az állapot állandósul, a későbbiekben szervi elváltozásokkal is számolnunk kell.


Az antibiotikumok feltalálása előtt a bakteriális fertőzések hatalmas veszélyt jelentettek az emberre. Az antibiotikumok feltalálásával ez lényegesen csökkent. Napjainkban viszont a stressz okozta betegségek még ennél is veszélyesebbek és több áldozatot követelnek.

A stressz egy természetes válasz a szervezet részéről a külső ingerekre. Amikor a külső körülmények hirtelen megváltoznak, a szervezet a stresszhormonoknak köszönhetően tud gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz, illetve kivédeni a hirtelen beálló veszélyes körülményeket. A stressz-hormonok (kortizol és adrenalin) a mellékvesében termelődnek. A kortizol növeli a vércukorszintet és serkenti a fehérjék lebontását, míg az adrenalin gyorsítja a szívverést. A vese növeli a nátrium újra-felszívódását, és a kalcium kiválasztását, így nő a szervezetben a folyadékmennyiség és a vérnyomás. Egyszóval, a szervezet úgy reagál, mintha közvetlen életveszélyben volnánk. A stressz-hormonok pedig arról próbálnak gondoskodni, hogy a szervezet egy rövid ideig a normálisnál jóval több energiához juthasson.

Valaha, amikor az ember közelebb élt a természethez, a stressz okozói valóban olyan körülmények voltak, amelyek leküzdéséhez a szervezetnek a normálisnál nagyobb energiamennyiségre volt szüksége. Ilyenek lehettek például a hirtelen beálló hőmérsékleti és légköri változások, a menekülésre kényszerítő helyzetek. A mai embert azonban főként olyan ingerek érik, amelyek feldolgozásához nincs szükség arra, hogy a szervezet energiatermelése fokozódjon. A mindenhonnan ránk zúduló feldolgozhatatlan információmennyiség, az anyagi problémák, a városi lakások és a tömegközlekedési eszközök zsúfoltsága, másféle igénybevételt jelent a szervezet számára, mint amire az ember természeti lényként fel van készülve. Ahhoz, hogy mindezt elviseljük, egyáltalán nem szükséges, hogy megnövekedjen a vércukorszintünk és a vérnyomásunk, vagy gyorsabban verjen a szívünk. Épp ellenkezőleg.

Főleg nyugalomra és higgadtságra lenne szükségünk. Ellenben a szervezet ezekre az ingerekre is a vegetatív idegrendszer fokozott működésével reagál, és ez miatt egyfajta cselekvési kényszer lép fel az emberben. A legtöbb helyzetben azonban ezt a kényszert magunkba kell fojtanunk. Korábban az ember felhasználta a stresszhelyzet során keletkezett többlet-energiát, és annak elmúltával visszatért a nyugalmi állapotba. Az egész nap ülőmunkát végző ember ezzel a többlet-energiával nem tud mit kezdeni. A feszült, készenléti állapot hosszú ideig megmarad. Ráadásul még mielőtt véget érhetne és a szervezet működése normalizálódhatna, újabb és újabb stresszhatások érnek bennünket.

Mivel a stressz faktorok az élet minden területén jelen vannak, az ehhez való szüntelen alkalmazkodás felőrli a szervezetet. Egy idő után a stresszes állapot állandósulhat, mind szellemi, viselkedési mind fizikai szinten. A testben az állandósult stresszes állapot miatt a szervezet nem tud pihenni, regenerálódni, így egy idő után súlyos betegségek léphetnek fel.


A vegetatív idegrendszer kiegyensúlyozatlanságának következményként jelentkezhet például a gyomorfekély. A gyomor fala megsérül, a nyálkahártya sejtjei védtelenek lesznek a gyomorsavval szemben, sebek keletkeznek a gyomron, és a beteget égető érzések, fájdalmak terhelik. Ez emésztési zavarokkal társul, ami további stresszfaktort jelent a betegnek. A gyomorfekély nem kell, hogy mindig a stressz következtében alakuljon ki, de az bizonyított, hogy a stressz nagyban hozzásegít a kialakulásához. Betegségek jelentkezhetnek a szív- és érrendszer, valamit az immunrendszer területén is. A szív- és érrendszeri megbetegedéseknek pedig rendkívül súlyos kimenetelük lehet. Mivel a vérnyomás tartósan magassá válik, az erek túlterheltek lesznek, elvesztik a rugalmasságukat. Ennek legsúlyosabb következménye az agyi erek megrepedése és bevérzése, vagyis az agyvérzés. Az oxigén nem tud eljutni a célhelyre, a bevérzés miatt pedig növekedik a koponyában a nyomás, egyszóval teljesen felbomlik az agyon belüli egyensúly. Az agyvérzés, mint tudjuk, ha nem is halálos kimenetelű, akkor is végzetes következményeket hagyhat maga után. Az állandó stressz következményeként már gyermekkorban kialakul az úgynevezett oxidatív stressz. Ilyenkor a szervezetben egy állandósult gyulladásos reakció keletkezik, állandósult magas energia-termeléssel. Ilyenkor az állandósult magas kortizol termelés miatt a mellékvese kimerül. A kortizol viszont gyulladáscsökkentő. Amennyiben a gyengélkedő mellékvese már nem bír elegendő kortizolt termelni, felesleges gyulladásos reakciók alakulnak ki szervezetünkben.

Létrejönnek az autoimmun betegségek.

Ez azt jelenti, hogy a szervezet a saját sejtjeit akarja tönkretenni. Ilyenek a reumatikus betegségek, néhány vesebetegség, az autoimmun pajzsmirigy betegség – Hashimotov struma, sklerosis multiplex, szívbillentyűk és szívizom betegségek. Talán a jobbik eset az, ha csupán az allergiával találjuk magunkat szemben. Habár az évek elteltével az allergia immungyengeséggé változhat, melynek szintén beláthatatlanok a következményei. Az immunsejtek károsodása miatt kiszolgáltatottabbá válunk a betegségekkel szemben.

(Folytatjuk)



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

A stressz (2)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Az állandósult stressz folyamatos szorongás és idegesség formájában csapódik le.

2015.3.21.    7

A rovat további cikkei

Utazók betegségei 2.

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Még tart a kirándulások ideje, érdemes megismerkedni az utazókra leselkedő betegségekkel. Két betegség, ami megkeserítheti az utazók életét.

2017.7.12.    5


Utazók betegségei 1.

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Javában tart a kirándulások ideje, de még mindig érdemes megismerkedni az utazókra leselkedő betegségekkel. Két betegség, ami megkeserítheti az utazók életét.

2017.7.6.    4


A mozgás pozitív hatásai

Tagadhatatlan, hogy a mozgás egészségünk záloga. Ha csak hetente párszor sétálunk, biciklizünk vagy kocogunk egy kicsit, már azzal sokat tettünk azért, hogy jobban érezzük magunkat.

2016.10.10.    3


Orvosságok és mellékhatásaik (3)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Sorozatunk következő részében a vérzsírcsökkentő orvosságokról és azok kölcsön- valamint mellékhatásaival foglalkozunk.

2016.10.4.    5


Orvosságok és mellékhatásaik (2)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Folytassuk a sort a gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító ibuprofen tartalmú gyógyszerekkel!

2016.6.29.    4


Orvosságok és mellékhatásaik (1)

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Megcáfolhatatlan tény, hogy az orvosságok hatalmas változást hoztak életünkbe. Ha például fáj valamink, gyógyszer segítségével rövid időn belül megszabadulhatunk a fájdalomtól. (Bevezető rész)

2016.6.16.  10    5


Zsírégetés (2)

Földes Gyöngyi

Akár fogyni akarunk, akár alakot formálni, izmosodni, a nem kívánt párnácskák ellen mindenképp fel kell venni a harcot.

2016.5.27.    5


Zsírégetés (1)

Földes Gyöngyi

A zsírégetés az, amit egyszerűen senki nem kerülhet ki, aki változtatni akar a testén.

2016.5.10.    8


A fiatalosság titka

Jády Mónika

Az emberek már az ókorban is mindent megtettek volna azért, hogy minél tovább megőrizzék fiatalságukat és vitalitásukat.

2016.5.6.    9


Plank, az új őrület

Palkó Emese

Hihetetlenül egyszerű, de fantasztikus eredményeket garantáló testgyakorlat! Mindenkinek ajánljuk!

2016.4.19.    26


Allergia és természetgyógyászat

Dr. Tóth Erzsébet, orvos

Minden allergiás reakció az immunrendszer védekező mechanizmusainak túlzott megnyilvánulása.

2016.4.7.    2