Krumplipucoló


Fodor Tekla  2008.10.29. 20:13

Mindenki életében eljön az a pillanat, amikor végre-valahára kirepül a családi fészekből,...

napokig kell pakolni és több száz kilométert utazni az újnak számító, ám mégis régi, leélt, alig húsz négyzetméteres lakásba.

Az első hét tűnik a legizgalmasabbnak. Városnézés, új társaság megismerése, munkahely keresése, kocsmázás, bulizás, móka és nevetés. A bajok csak a következő hetekben jelennek meg, ugyanis a finom, meleg, otthoni ételek mind elfogynak, és akarva-akaratlanul fel kell venni a konyhatündér szerepét.

Ugyanez történt velem, ezelőtt három évvel, amikor Marosvásárhelyről Kolozsvárra költöztem, hogy újságírást tanuljak. Persze, ehhez nem kell egyetem, mondták sokan, meg: hogy újságírást nem tanulni, hanem írni kell... Köszöntem a jó tanácsokat, eldöntöttem én, a saját bőrömön megtapasztalva, hogy mit is rejt magában ez az újságírás.

No de most fontosabb inkább a főzési technikákról beszélni, ami az egyetemistáknál kimerül a kávé, tea, rántotta és szalmakrumpli készítésben. A zsák pityóka könnyen elfér a kamrában, és abból sok adag szép sárgára sült krumpli készül. Elkészíteni nem nehéz: pucolod, vágod, dobod az olajba és már eszed is. Ezzel nincs is semmi baj, hacsak nem tornászunk, mert a kilókat bizony könnyen magunkra szedjük a kalóriadús étel elfogyasztása után. S a bajok ott kezdődnek, amikor a több napra való csomagolás után is otthon marad a híres krumplipucoló!

Ugyanez történt velem ezelőtt három évvel, amikor többek között krumplipucoló nélkül éltem első egyetemista évemet. Kicsit sem volt kellemes. Ha visszagondolok, a finom étel ízére nem is emlékszem, csak a kínos pityókapucolásra, ami elvette az étvágyamat. Mindenkinek vannak gyenge és egyben érdekes pontjai. Nekem pont ez: krumplipucoló az – e nélkül nem tudok élni. Sem táborokban, sem Európa-körúton, sem otthon, sem albérletben. Lassan majdnem olyan fontossá válik, mint a mobiltelefon!

De csak majdnem...



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Valóban fontos találmányok

Juhos Katalin

Pár hónappal ezelőtt a legjobb találmányról írtak véleményeket munkatársaim. Ehhez szeretnék fűzni még néhány gondolatot.

2008.12.29.   


Tabutéma

Puha Andrea

Irodaterem, asztalok tele papírokkal, dolgozó emberek.

2008.10.27.   


Micsoda idők voltak!

Nagy Erika

– Bezzeg az én időmben! – mondaná nagyanyám, ha feltámadna a halottak soraiból.

2008.10.26.   


Nélkülözhetetlen...

Póda Erzsébet

Az autó, a mobiltelefon, meg a számítógép.

2008.10.25.   


Vissza a múltba

Saloňová Andrea

„Örököltem egy házikót, kiruccanunk a hétvégén!” – hívott fel a barátnőm.

2008.10.24.   


Gépesített háztartás

Révész Enikő

Ma már annyiféle konyhai eszköz kapható, hogy ha mindet megvásárolnánk, mi magunk talán be se férnénk a konyhába.

2008.10.17.   

A rovat további cikkei

Szeretem a mosógépet!

Šipošová Miroslava

Ha elgondolkodom a „Találmányok, amelyek megkönnyítették a nők életét” témán, rögtön eszembe jut a tény, hogy…

2008.10.14.   


A leghasznosabb találmány

Orbán Viktória

Manapság annyi, a technikát dicsérő dolog vesz minket körül, hogy talán megszámlálni sem tudnánk.

2008.10.12.   


A legjobb találmány

Molnár Miriam

Az ember legjobb házi segítője a feleség.

2008.10.10.   


Hétköznapi függőségeim

Vég Erzsébet

Olyan szinten vettük körbe magunkat mindenféle ketyerével, hogy teljesen az életünk részévé váltak…

2008.10.9.   


Mosogatógép ajándékba?!

Jády Mónika

A hónap témája kapcsán egyik ismerősöm jutott eszembe,

2008.10.6.  1   


Ó, hát a férfiak!

Fodor Tekla

Hegyén-hátán kapom a jó tanácsokat a férjes nőktől:

2008.10.5.  8