Önámítás vagy önnyugtatás?


Haizok Melinda  2014.6.16. 3:12

Ha a saját belső világunkkal nem élünk harmóniában, akkor mégis mit közvetítünk kifelé?

Egyre gyakrabban találkozom olyan emberekkel, akik szeretnék elhitetni elsősorban önmagukkal, hogy ők igenis boldogok, minden nehézség és kilátástalanság ellenére.
Ezzel még nem is lenne gond.
Ám, mi van akkor, ha már ennek semmi köze sincs a jó érzéshez, a kiegyensúlyozottsághoz, s igazából csak arról van szó, hogy szeretnének a környezetüknek valami szépet mutatni arról, ami nincs.


Az ember becsapja önmagát, s ha az a másik nem hülye, tán még észre is veszi. Mit tesz ilyenkor a külvilág? Két lehetősége van. Vagy megmondja az illetőnek, hogy ez így azért mégiscsak gyanús. Vagy bólogat elégedetten, megértően és elfogadóan, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga.

Hazudunk, amikor a családunkkal védekezünk, amikor a társunkat hozzuk fel a tökéletes élet megtestesítőjeként, vagy amikor azt állítjuk, munkahelyünk az életünk egyetlen igaz értelme.
Lehet az embernek csodálatos és már-már tökéletes családja, partnere és állása, de ebben hol van az én? Az az individuum, akiből mindez ki kell(ene) hogy induljon? Ha a saját belső világunkkal nem élünk harmóniában, akkor mégis mit közvetítünk kifelé? Ettől függetlenül lehet minden tökéletes körülöttem, mindössze az „én világa” hever romokban és rejti el fájdalmait a környezete elől.

És mi történik akkor, amikor ezt az állapotot a tökéletes család, társ vagy a barát nem veszi észre?

Odafigyelésre, türelemre, és elsősorban őszinteségre van szükség. Ha az ember úgy érzi, valamiért nem halad előre, akkor ne bújjon el valami mögé, amit ő ideálisnak vél, hiszen semmi sem az. Mindennel lehet takarózni, addig, amíg ez ki nem forrja magát. Akkor már általában késő és nehezen visszafordítható folyamatról van szó. Ha úgy érezzük, a probléma túl mélyen gyökerezik, érdemes szakember segítségét kérni. Segítségkérésbe még senki sem halt bele. Lehet, épp ez változtat életünk és belső világunk rögös útján.



Hozzászólások

@


Kapcsolódó cikkek

Színház az egész világ

Tompa Orsolya

„Légy önmagad, mindenki más már foglalt!"

2014.7.23.   


Miért hazudunk?

Rajczi Viktória

Számtalan olyan dologról hazudunk, ami azt az érzetet kelti bennünk, hogy minden jobb lesz.

2014.6.30.    9


Mosolyogva vállalom: hazudtam

Palkó Emese

Sokszor hallom sok helyről, hogy sokan hazudnak, sokat és sokszor.

2014.6.27.   


Ámítás a rajzfilmekben

Kozma Eszter

A rajzfilmek hatása a kislányokra a nők elleni erőszak témája kapcsán merült fel bennem, de tökéletes példa arra is, mivel áltatják magukat a nők.

2014.6.26.    6


Hazudunk, ha nem is muszáj

Kovács Márta

Hazudni sokféleképpen lehet – végtelenségig lehetne sorolni a hazugság fajtáit.

2014.6.9.   


Pia fraus

Bányai Ilona

Nincs a világon olyan ember, aki még nem kényszerült soha hazugságra.

2014.6.4.    11

A rovat további cikkei

Mindenki hazudik

Kiss Adrienn Éva

Vannak, akik rezzenéstelen arccal képesek állítani a valótlant, mert tudják, ez vezeti őket a sikerhez.

2014.5.29.    25


Kegyes hazugságok

Jády Mónika

A legtöbben örömet színlelnek akkor is, ha olyan ajándékot kapnak, amire egyáltalán nem vágytak.

2014.5.27.    11


Nézőpont kérdése

Mester Györgyi

Amikor meglátta, el akarta kerülni a találkozást. Nem sikerült...

2014.5.19.   


Az igazság tényleg fáj?

Oriskó Renáta

Nem hinném. Vagy talán mégis, akkor és ott biztosan. De azután elgondolkodtat...

2014.5.14.   


Az én igazam

Bányai Ilona

Talán tíz éves lehettem, amikor úgy döntöttem, hogy mindig igazat fogok mondani.

2014.5.5.    25


Kívül és belül

Póda Erzsébet

Ma már mindent és bármit elhiszünk...

2014.5.1.    16