A filozófiatörténet újragondolása (5)

Dr. Szapu Marianna  2010.5.14. 4:01

Avagy Harriet Taylor Mill különleges esete a filozófiával.

Harriet Taylor Mill a férfiak uralmát a politikai szférában összeköti a férfiak uralmával a családi szférában – nézete szerint a nők elnyomása a magánszférában nem magánügyn mivelhogy komoly negatív következményekkel jár az egész társadalomra tekintve. A tény, hogy a nők az életüket a jogfosztottság feltételei közepette élik, ami sokszor szolgalelkűséghez és hamissághoz vezet, az egész társadalom, az egész emberi civilizáció regressziójához vezet. Harriet Taylor Mill alapérvelését a következőképpen lehet összegezni: a nők egyenlőtlensége a magánszférában, ami éppúgy oka, mint okozata is jogfosztottságuknak, a családok erkölcsi hanyatlásához és következésképpen az egész társadalom erkölcsi hanyatlásához vezet. A szerzőnő külön kihangsúlyozza, hogy ez a sajnálatos állapot, melyet az elnyomás és az egyenlőtlenség jellemez, hátrányos hatással van a férfiakra is. Állítja, hogy saját hatalmuk rombolóan hat vissza rájuk, hiszen ha a férfiak nézeteiket és akaratukat csak a hatalmuk által tudják érvényesíteni, nem pedig racionális érveléssel, akkor az ő intellektuális képességeik elsorvadnak és elkorcsosodnak, mi több, „a szubmisszió szokása a nők és a férfiak megalázkodásához vezet”14) .

A nemek közötti ehyenlőtlenség tehát mindkét nem számára méltatlan és megalázó. A nők emancipációja ezért nemcsak a nők érdekében fontos, hanem a férfiak miatt is, hiszen mindez az ember tökéletesedése érdekében történik, a szó legszorosabb értelmében.

Habár a nők választójoga elengedheteteln feltétele az egész társadalom fejlődésének, ez a feltétel nem elegendő. Ugynúgy fontos, hogy a nők szabad elhatározásukból kapcsolódhassanak be a társadali javak termelése, a fizetett munka szférájába, állítja Harriet Taylor Mill. Feltételezi, hogy ha a nők keresni fognak, pénzügyileg is hozzájárulnak a család megélhetéséhez és ezáltal gazdasági önállóságra tesznek szert, nem lesz tovább lehetséges, hogy a férjeik zsarnokoskodjanak felettük. Csakis a háztartáson kívül végzett munka, amely gazdasági függetlenséget biztosít számukra, vezetet el ahhoz, hogy a családban ne mint szolgákat, hanem, mint egyenrangú partnereket kezeljék őket. Érvelésének ebben a pontjában a szerzőnő jóval tovább lép mint John Stuart Mill, aki nem kérdőjelezi meg a hagyományos nemek szerinti munkamegosztást a házastársak között, bár azt állítja, hogy e munkamegosztásnak kölcsönös megállapodásból kéne kiindulnia, nem pedig kényszerítésből 15).

A szerzőnő különleges figyelmet szentel a nők művelődése és képzése kérdéskörének is. Nagy hévvel érvel amellett a követelmény mellett, hogy a lányok és asszonyok számára a művelődés, az egyetemi tanulást is beleértve, legyen szabadom hozzáférhető. Bár érvelésében elsősorban a felvilágosodás humanista eszméire (a szabadság és egyenlőség alapelvére) támaszkodik, elmélkedéseiben elhangzik az utilitarista, a hasznosság elvéből kiinduló okfejtés – például azt állítja, hogy a nők számára biztosítani kell minden lehetőséget arra, hogy művelődjenek, már csak azért is, mert megfelelő képzés nélkül nem válhatnak gyermekeik jó nevelőivé. Nem lenne azonban az idézett nézetből arra következtetni, hogy Harriet Taylor Mill az anyaságot a nők elsődleges feladatának tekinti – épp ellenkezőleg, hangsúlyozza, hogy a nőknek szabadon kell alakítaniuk saját életüket, ezért abszolút helytelen törvényben rögzíteni, mit kell és mit nem szabad tenniük. „Nem elengedhetetlen és nem is igazságos megparancsolni a nőknek, hogy kizárólag anyáknak kell lenniük; vagy hogyha már anyák, akkor semmi mások nem lehetnek egészen életük végéig.” 16)

Úgy, ahogyan senkinek sem jut eszébe kizárni a férfiakat, például a parlamentből, azon okból kifolyólag, hogy a férfiak katonák vagy tengerészek, s ez nem teszi számukra lehetővé a parlamenti munka végzését, senkinek sem kéne kiutasítani a parlamentből a nőket csak azért, mert anyák, és az anyaság állítólag nem teszi lehetővé számukra, hogy teljesen a politikai tevékenységnek szenteljék magukat. Hangsúlyozza, hogy a nők nyilvános szférában való részvétele a női polgári joguk alkotórésze, egyben fontos feltétele a férfiak uralma alól való felszabadulásuknak.

(Folytatjuk)



________________________________________________________

Jegyzetek

14) Ugyanott 117.o
15) Vö. Szapuová, Mariana : Mill's liberal feminism : its legacy and current criticism. Prolegomena. - Roč. 5, č. 2 (2006), s. 179-191
16) Mill, Harriet Taylor: The Enfrachisement of Women. In.: Mill, John Stuart and Harriet Taylor Mill: Essays on Sex Equality. Ed. Alice S. Rossi, Chicago, University of Chicago Press, 1970, 91- 121, 103. o.

Hozzászólások

@

Küldés