Érzékhiány

Póda Erzsébet  2024.10.16. 0:16

Azt mondják, a nők intuitív lények: előre megéreznek, kitalálnak dolgokat...

A barátnőm barátnője szeretőjének a felesége tizenöt év után tudta meg, hogy a férjének van egy fia a barátnőjétől. Kicsit bonyolultnak tűnik, de az is lehet, hogy csak én hiszem így. Lehet, hogy csak én csodálkoztam rá a világra, meg az emberek közti kapcsolatokra – már ki tudja hányadszor...!


A barátnőm mesélte, hogy a barátnőjének volt egy nős barátja. A viszonyuk közel húsz évig tartott, de egy éve szakítottak. A barátnőm barátnője lányanya, hosszú évekig volt egy nős férfi szeretője. A férfi felesége az egészről semmit sem tudott (vagy nem akart tudni (?), ezen sokat vitatkoztunk a barátnőmmel). A szerető összeveszett a nevelőapjával, ezért az öreg, bosszút akarván állni, bement az irodába, ahol a férfi felesége dolgozott, és mindenki füle hallatára elkiabálta, hogy a férjének van szeretője, sőt gyerek is származik a kapcsolatból, aki már tizenöt éves. A feleséget kis túlzással újra kellett éleszteni. Egy hónapig nem is járt munkába, annyira megviselte a dolog. Az ember radikálisan gondolkodó lánya/fia válás után kiált – de nem! Örülhetnek a konzervatívak és hagyományos értékeket vallók: az érintett házaspár az egy éve történt botrány után is házasságban él tovább.

A férfi nem önszántából döntött a felesége mellett. Ő úgy gondolta, egy kis botrány ide vagy oda, a hullámok elcsendesednek, minden maradhat a régiben. Ám a szeretője válaszút elé állította, most, hogy már mindenki tudja az ő eddig is nyílt titkukat, válasszon: vagy ő, vagy a feleség. A férfi visszakullogott a feleségéhez, akivel tovább élik a kifelé eddig is példásnak mutatott házasságukat.

Miután napokig ámuldoztam a történeten, melyekhez hasonlókról eddig csak „idegenektől” hallottam, a másik barátnőm felvilágosított. Ő is azért adta be a válópert, mert egy tavaszi nagytakarítás közben, a régi csekkeket osztályozva olyan tételekre bukkant, amelyekről halvány gőze sem volt addig. A férje tartásdíjat fizetett a szomszéd település egyik női lakosának. Mikor kérdőre vonta élete nagy szerelmét, kiderült, hogy a két közös gyermekükön kívül van egy harmadik poronty is, aki már ötéves... Hogy ezt barátnőm miért nem vette észre, arra ő sem tudja megadni a választ, pedig állítólag már sokat gondolkodott rajta.

Ámuldozásom nem ért véget. Örök szeretőkről már hallottam, sőt beszélgettem is velük, de nekik általában nagy bánatukra nem volt gyermekük a nős, családos férfitól. Életüket betöltötte a végtelen várakozás, áhítozás, gyötrelmes szerelem, reménykedés. Sokan tartottak közülük kutyát, macskát vagy papagájt, de akadt köztük rendmániás is, aki semmilyen állatot nem tűrt meg maga mellett, pedig az talán segített volna. Ismerek olyanokat is, akik mély depresszióba estek, egyfolytában az öngyilkosság gondolatával foglalkoznak, miután a nagy ő, húsz vagy harminc év múltán, mégis inkább a felesége mellett döntött. Nos, mesélem nagy álmélkodva a sokadik barátnőmnek a történeteket, mire ő, a belőlem bősz köhögést kiváltó sűrű cigarettafüstöt rám fújva, kijelentette: nálam naivabb nővel még nem találkozott. Kiderült, a húga férjének már hétéves volt a kisfia, mikorra a skandalum kiderült, s már rég mindenki tudott a dologról, egy embert kivéve – a feleséget!


Elhatároztam, nem ámuldozom tovább! Meg se kottyant, mikor a nagynéném arról mesélt, hogy a falu egyik idős bácsikájának, annak idején, melyik fiatal menyecskétől (ma már szintén öreg néni az illető) volt/van utóda, persze a feleség tudtán kívül...(?) Rezignáltan vettem tudomásul, hogy az egyik nős szakorvosomnak szintén van egy kislánya az egyik általam jól ismert nővérkétől. Teljesen hidegen hagyott, mikor a fodrásznál a szomszéd tükör előtt épp arról beszélt a becsavart hajú hölgy, hogy a város egyik közismert személyiségének házasságon kívüli gyermeke van, s csak most derült ki, több év után...

Egyszer valahol azt olvastam, hogy az emberek csak annyira hűek egymáshoz, mint az énekesmadarak. Minden fészekben van egy fióka, amely a szomszéd fa ágai közt fészket rakó madárházaspár hím részétől származik. És emez madárpapa még csak nem is tud róla. Az emberek közt ez úgy látszik, fordítva van – a nőknek nincs fogalmuk arról, „mely fészkek fölött repdes” a férjük.

De azért még mindig nem értem: hogy élhet egymás mellett két ember, egy házaspár, egy nő és egy férfi úgy, hogy fogalma sincs a párja párhuzamos életéről, még csak nem is sejt semmit? Hol van ilyenkor a nők hatodik, hetedik, sokadik érzéke, oly híres intuíciója? Nem látja, vagy csak nem akarja látni, mi zajlik körülötte? Ha nem látja, miért nem látja? Ha nem akarja látni, vajon miért nem akarja látni...?

Nos, most már csak ezek a kérdések foglalkoztatnak.

Hozzászólások

@

Küldés