Miért éppen most?

Póda Erzsébet  2008.11.18. 13:25

Kellene beszélni bizonyos dolgokról...

Azt hinné a magamfajta ember, hogy ennyi bizonyított ügy, tragédia és haláleset után ma már felfogja a józan és humánus ember, hogy családon belüli erőszak igenis létezik. Igenis parlamenti szinten kell vele foglalkozni, s szigorú jogszabályokat foganatosítani a világ minden országában. Máskülönben, éppúgy, mint az agresszió más formája, tovább burjánzik, bántalmaz, nyomorít és sok esetben bizony gyilkol.

Annak ellenére, hogy itt-ott fel-fellángol egy-egy kampány a családon belüli erőszak ellen, nem igazán tudunk róla sokat. A kampánynak egyszer vége szakad, a tragikusan végződő esetek ugyan a hírekben szerepelnek, de csak másnapig emlékeznek rá az emberek. Aztán új hírt, új szenzációt tálalnak eléjük, és ez a komoly társadalmi probléma megint feledésbe merül. Sokan mondják, hogy jobb is: éppúgy, mint a többi tabutémával, ezzel sem szívesen szembesül az átlagember. Csak az a néhány önzetlen, pénzhiányban szenvedő civilszervezet, azok aktivistái, a segélyvonalak, esetleg a menedékotthonok működnek tovább csendesen, szerényen. A többséggel ellentétben ők ismerik az erőszak profilját, működési mechanizmusát, és tudják, hogy a bántalmazottak milyen traumát élnek át, mekkora szükségük van a segítségre.

Nem így a médiában dolgozó, elismert közszolgálati rádiós „kolléganőnk”, akinek minapi megjegyzését, annak is éles felhangját hallván földbe gyökerezett a lábam. A közéleti beszélgetéseket tartalmazó műsorban (melyben ő volt a kérdező), többek között arról is faggatta riportalanyát, méghozzá elég élesen: miért éppen most foglalkozik a parlament a családon belüli erőszak kérdésével? Ekkor döbbentem meg. A „miért éppen most?” kérdésen a hangsúly, melyet a kollegina kicsit rosszallóan még kommentált is, miszerint ennél fontosabb dolga is van a parlamentnek. A politika fősodra (!) mellett, furcsa logika mentén kerül terítékre ez a dolog – vélte a médiában dolgozó nőtársam –, és hozzátette: nem teljesen indokolható a gazdasági válság és költségvetési vita idején előhozakodni ezzel a témával...

Rögtön próbáltam mentségeket találni bizonyos társadalmi témákban tájékozatlan, és a való élettel valószínűleg ritkán találkozó kolleginám megnyilvánulására. Bizonyára inkább érdekli őt a politika, mint az emberek hétköznapi élete. De talán mégsem, hiszen fontosnak tartja az állami költségvetés és a világválság kérdéseit. Na de mégis: a világválság mennyivel fontosabb, mint a család válsága? A világban dúló háborúk mennyivel fajsúlyosabbak, mint a családokban dúló harcok? Itt azonban abbahagytam a prók és kontrák álló helyemben való mérlegelését.

Odáig jutottam, hogy ismeretlen ismerős rádiós kolléganőm bizonyára nem járt még menedékotthonokban, nem beszélgetett bántalmazott, megvert, fojtogatott, zsarolt, terrorizált, megerőszakolt feleségekkel, és nem találkozott még a tragédiába fulladt családon belüli erőszak áldozataival.

Ha ezt megtette volna, akkor pontosan tudná: miért ÉPPEN MOST kell foglalkozni a családon belüli erőszak kérdésével...

Hozzászólások

@

Küldés