Érted

Bakoš Orsolya Virág 2022.11.26. 23:03

A vasárnapi vers mellé, legnagyobb örömünkre, ma vasárnapi impressziót is közölni tudunk.

A fűben feküdtél. Fekete hajad szétterült a földön, keretbe foglalta sápadt arcod. Nem mosolyogtál, inkább szigorúan néztél, mintha leloptam volna a napot az égboltról. Csíkos inged alól kikandikáló kikericsek kontrasztot alkottak halovány bőröddel. Vászonnadrágod jobb szárát már megint feltűrted. Zöld szemeid arra késztettek, hogy melléd huppanva én is hátradőljek és csodáljam veled a felhőtlen eget.

Nem szólunk egymáshoz, nem kell. Te belőlem táplálkozol, én belőled. Te vagy az, aki ha azt mondja, tetováltassak hernyót a talpamra, kérdés nélkül, mosolyogva megteszem. De nem kéred. Csak fogod a kezem, az ujjaimat ékesítő gyűrűkkel játszol, mint általában, majd mondasz valami komolyat. Nevetek.

Értem a meg nem értésed. Értem, miért piros zoknit veszel fel, és értem, miért pont ezt az eget lesed. A te lelked szabad, míg az enyémet valami a földön tartja. Talán az inged alól szabadulni próbáló apró, sárga virág. Mégsem hagysz egyedül. Pillantásod felemel, gyengéd érintésed pedig engem is a magasba repít.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Tökéletes válasz

Bakoš Orsolya Virág

„Jó volt ma újra találkozni.“ Fülig pirulva, vigyorogva dobtam el a telefont.

2023.3.19.

A rovat további cikkei

Újratervezés

Kunyík Szilvia

Rövid történet a siker megálmodásáról.

2023.1.21.

Különös zaj

Darázs Balogh Katalin

A kert, ami a ház hátsó részében terült el, mindig tele volt meglepetésekkel. Mikor téliesre fordult az idő, kicsit csendesebbé vált, de még ilyenkor is felkeresték a gyerekek.

2022.12.18.