Mese vagy valóság


Póda Erzsébet  2021.11.10. 23:12

Hajlamosak vagyunk arra, hogy a meséket ne vegyük komolyan – és ami azt illeti, a modernekre néha könnyedén legyinthetünk is.

A mese műfaja azonban komoly kategória. Főleg a népmeséé, amelynek kora az ősi időkbe nyúlik vissza. Hasonlóan értékes hagyománykincsünk, mint a mítoszaink, mondáink és legendáink.


A népmesék alapjában véve egyáltalán nem voltak egyszerűek és erőszakmentesek –, épp ellenkezőleg. Felnőttek beszélték el egymásnak, a gyerekek pedig elbújva, izgatottan „hallgatták ki” azokat, persze a felmenőik összekacsintásával. Hiszen a történetek azon kívül, hogy varázslatos elemeket tartalmaznak, bizony oktatták, nevelték is a közösségek tagjait: a tudattalan rétegeibe is hatottak. Szimbólumvilágukat a mai napig komoly szakágak vizsgálják.

Általában úgy tartjuk, ezek olyan kitalálmányok, amelyek nem fordulhatnak elő a valóságban, ezért nem fogadhatóak el igazként. Pedig talán a csavarosságuk miatt nem tudjuk teljesen megfejteni az értelmüket. Hiszen, vajon nem történt már meg velünk, hogy valamire azt mondtuk: mesébe illő, vagy, hogy: kész csoda? Ha igazán mélyre tekintünk, megláthatjuk, hogy az életünk egyes fejezetei rövid mesékből állnak. Ezek pedig elődeink sorsaihoz kapcsolódnak – s akarjuk-e vagy sem, az utódaink viszik tovább. Meg aztán, tekintve a mai világhelyzetet, furcsa mesék tömkelegével halmoznak el bennünket.

Bizony egyre nehezebb megkülönböztetni, mi lehet a valóság, vagy kibogozni, mi lehet az igazság. Kérdés, vajon szükségünk van-e erre, vagy inkább élünk a mai mesék néha borzongató világában?

Írásunk a Csallóköz hetilap cikke alapján készült.



Hozzászólások

@


A rovat további cikkei

Szavak

Póda Erzsébet

A naponta átlagosan legtöbbször elhangzott szó egy ideje egész biztosan az elfogadás, a másság, a megértés és a tolerancia.

2024.3.9.   


Előjogok

Nagy Csivre Katalin

Tudom, lejárt lemez, de feltette már valaki azt a kérdést, hogy a kovidinvázió alatt a teszt vagy az oltás mellé miért kapott egy darab papírt? A teszteléshez járó papírdarab határidős volt, és úgy szolgált, mint előjog, belépőjegy a társadalomba.

2023.10.11.   


Gondolatok a szabadságról

Nagy Csivre Katalin

A szabadság szó inflálódott el leginkább, és itt érhető tetten a legnagyobb csúsztatás, mert a szabadság színes zászlaja alatt a végső és totális diktatúrába menetel a világ...

2023.9.13.   


Nyári románc

Póda Erzsébet

Avagy az életben semmire sincs garancia.

2023.7.25.    14


Jótékonyság

Póda Erzsébet

Az élet tele van szárnyalásokkal és zuhanásokkal. Kellemes meglepetésekkel és csalódásokkal.

2023.5.30.   


Halló, van ott valaki?

Póda Erzsébet

Megszámlálhatatlan kommunikációs csatornánk van, de vajon megtaláljuk egymást?

2023.5.16.   


Előregyártott jövő

Nagy Csivre Katalin

1950-es évek: a kezdetekben a faluban csak két ház volt „tele vízióval”. Oda gyűltek a szomszédok a rövid műsoridőben…

2023.5.15.   


Egy szakítás után

Poór Marianna

Egy szakítás után soha meg nem válaszolt kérdések sorozata tart éberen éjszakánként.

2023.4.28.    16


Hazudni szabad?

Nagy Csivre Katalin

Manapság nem szokás mélyebbre ásni, megszoktuk a felszínes életet. S ha valaki olykor elgondolkodásra buzdít, azonnal megbélyegzik: konteós. Vajon miért?

2023.4.9.   


Sokasodó furcsaságok

Nagy Csivre Katalin

Csengetnek. Ajtót nyitok. A szélesre tárt ajtóban Mari néni vacog. Mondom lépjen beljebb...

2023.3.7.   


Szivárványos világbéke

Póda Erzsébet

A fogyasztói társadalom kényelmébe süppedve talán nem is vesszük észre, micsoda propaganda vesz bennünket körül.

2023.1.23.   


Ünneplés

Póda Erzsébet

Pár éve még arról cikkeztünk, miért nem tudjuk a helyén kezelni az év egyes ünnepeit.

2022.12.11.    6