De Gerando Antonina
Ha valakinek az édesapja Auguste de Gérando*, nagynénje Teleki Blanka, nagy-nagynénje pedig Brunszvik Teréz, milyen jövő és pálya várhat rá?
Bizonyos értelemben determinált; teljesen logikus, hogy alkotó, ezen túlmenően (kulturális értelemben) közvetítő jellegű, közéleti és pedagógiai vetületű 
egyaránt. Azoknak a nyomába lép, hiteles példákat kapván, akik a valaha megélt legerőteljesebb hatást gyakorolták rá.
De Gerando Antonina (1845−1914) esetében egyértelműen édesapjáéról, Teleki Blankáéról és Brunszvik Terézéről egyaránt lehet szó. Másodsorban pedig – bár félig franciának született és Franciaországban nevelődött – már édesapja, Auguste de Gérando tiszteletbeli magyarrá lett De Gerando Ágost néven. Édesanyjától, nagynénjétől pedig az eszmék és értékek tiszteletét kapta örökül. De Gerando Antonina pedig ezeket együttesen képviselte, közvetítette és adta tovább. Előbb Pesten, majd későbbi állandó élő- és munkahelyén, Kolozsvárott egyaránt.
De Gerando Antonina tehát Auguste de Gérando és gróf Teleki Emma (Teleki Blanka nővére) házasságából született Párizsban 1845-ben. Tanulmányait ugyanitt végezte; 1861-ben tanítónői, 1864-ben pedig tanárnői képesítést szerzett. 1865-ben és 1867-ben rövid időre Magyarországra látogatott, majd 1872-ben végképp itt telepedett meg. Előbb Budapesten a Veres Pálné-féle Nőegylet intézetében tanított, majd 1876-tól magántanfolyamokat tartott. 1880-ban Kolozsvár városa meghívta az újonnan alapított ottani felsőbb leányiskola igazgatójának. Huszonöt éven át vezette az intézményt, mellette tankönyveket és pedagógiai értekezéseket írt, számos művet fordított. Sírja a házsongárdi temetőben található.
De Gerando Ágost és leánya, De Gerando Antonina életpályájukkal, szakmai és közéleti tevékenységükkel nagyban hozzájárultak a francia-magyar kapcsolatok és kultúra közeledéséhez.
* Auguste de Gérando (1819-1849) francia esszéíró, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja. Felesége, gróf Teleki Emma hatására kezdett foglalkozni a magyar történelemmel, illetve politikával, és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során igyekezett a diplomácia és publicisztika eszközeivel szolgálni a magyar ügyet.
Hozzászólások
Kapcsolódó cikkek
Nők az 1848-as szabadságharcban
Nők varrták és tűzték ki az első nemzeti színű kokárdát a 19. század forradalmi eseményeiben.
2019.3.14. 7 194
Kossuth Zsuzsanna
Kossuth Lajos húga, az 1848−49-es szabadságharc idején a tábori kórházak kinevezett főápolója.
2017.3.14. 53
Bányai Júlia
Bányai Júlia az 1848−49-es szabadságharc legismertebb női katonáinak sorába tartozik.
2017.3.7. 10
A rovat további cikkei
Pulszky Polixéna
Életében nagy hangsúlyt fektetett a női nevelésre, munkaképesítésre és a tanítónők ügyére
2014.6.17.
Zsolnay Júlia
A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.
2014.5.20.
Zsolnay Teréz
A porcelánjáról híres pécsi gyár tette elsősorban ismertté a Zsolnay nevet.
2014.3.18. 4